Éjszakai ragadozók (Nocturnal animals) rendező: Tom Ford, szereplők: Amy Admas, Jake Gyllenhaal, Michael Shannon, Aaron Taylor-Johnson, Isla Fisher amerikai dráma és thriller, 117 perc, 2016 (16)
Az Éjszakai ragadozók egy brutálisan gyönyörű mozi, amiben a brutalitás is gyönyörű. Az elismert divattervező, Tom Ford, úgy akasztja meg a nézők lélegzetét rendezésével, mint ahogy kamaszfiúk tekintetét szokták a Victoria’s Secret modellek a kifutón. Ehhez az erőszakos és szomorú filmhez asszisztál hideg eleganciával Amy Adams és forralja fel az indulatokat Jake Gyllenhaal.
Tom Ford első filmje 2009-ben jött ki, az Egy egyedülálló férfi, ami jelentős kritikai sikert aratott szert, így tűkön ülve várta mindenki a második rendezését. Divattervező múltja tagadhatatlan, hisz nem nagyon találkoztunk még azzal az érzéssel vásznon, mintha a film maga egy gyönyörű modell lenne, aki fegyelmet parancsolva vonul végig a kifutón. De a magával ragadó látványon kívül látszik az alaposan kidolgozott forgatókönyv is; az éjjeli ragadozók maguk a szereplők és ezek a szereplők néha mégis az elejtett vad szerepében találják magukat. A fiatalság romantikája könnyeden és mégis keményen van szembeállítva a kiégett felnőttséggel, ami sokkal elegánsabb és letisztultabb, azonban érzelmileg nem olyan kielégítő.
Az Éjszakai ragadozók egy film a filmben. A történet alapvetően két szálon fut; először megismerjük az Amy Adams alakított főszereplőt, aki egy művészeti galériát vezet és dúsgazdag eleganciában él férjével egy olyan házasságban, ami belülről valójában már porlad. Ebben az életszakaszban kezd el hősnőnk visszagondolni előző házasságára, aminek már majd 20 éve vége szakadt. Az ex-férjével (Jake Gyllenhaal) való megismerkedésre és kezdetben boldog kapcsolatára flashbackekkel emlékezik vissza főszereplőnk. Ekkor érkezik egy csomag az ex-férjtől, aki elküldte neki a hamarosan kiadásra kerülő könyvét. Amy Adams éjszakánkét neki áll olvasni a könyvet és itt jön a film a filmben effektus, hiszen a néző maga is „olvasni” kezdi a könyvet azáltal, hogy leforgatták azt is.
A könyv története borzasztóan szomorú, kegyetlen és felkavaró, aminek főszereplői egy férj és egy feleség, akiknek karakterei egyértelműen emlékeztetnek minket a régi házaspárra; és akik egyik éjszaka veszélybe kerülnek lányukkal együtt, mert összefutnak egy öntörvényű és gátlástalan bűnözővel (Aaron Taylor-Johnson). Bár a könyv története fikció, és ezt Amy Adams is jól tudja, ettől függetlenül az érzések nagyon is valóságosak lesznek és elgondolkoztatják őt azon, hogy mekkora fájdalmat hagyott ex-férjében, aki mintha a könyvben leírt történettel akarná megbosszulni a múltjukat.
Amy Adams és Jake Gyllenhaal már számtalanszor bizonyították – nem csak azt, hogy mennyire jó színészek, hanem – hogy mennyire jó atmoszférájú és jelentőségteljes filmek szerepeire mondanak igent. Az egyik szálon közben felbukkan Michael Shannon is kiégett nyomozóként, aki a Genszterkorzóból lehet ismerős és olyan alakítást nyújt mellékszerepben, hogy utána mindenki őt emlegeti fel elsőként.
Az Éjszakai ragadozókban minden van, ami egy tökéletes drámához kell, de mégsem tankönyvszagúan van megszerkesztve. A könyvet bemutató könyörtelen texasi thriller szinte beleüvölt a nézők arcába és kendőzetlenül brutális, miközben az épp ezt a történetet olvasó nő zaklatott reakciója maga a közönség reakciója, ami sokkal halkabb, kimértebb, de ugyanolyan fájdalmas. Pontosan ettől reagál jól a valóságra és ettől tud még nyomasztóbb lenni az összes lelki vívódás. Végig azt érezzük mind a három szálnál, mintha valaki egy fejszét használna vajazókésnek és ide-oda dobálja a film az érzéseinket, amiben azt próbáljuk megfejteni ebben a vizuális pompában, hogy az Éjszakai ragadozók éjszakai ragadozói hogyan lesznek a saját maguk által elejtett áldozatok.