Metropolis 90


 

metropolis-movie-poster-laurent-durieux_111Metropolis, rendező: Fritz Lang, szereplők: Brigitte Helm, Aflred Abel, Gustav Fröhlich, némafilm, német sci-fi, 153 perc, 1927

A science fiction maga

metropolisNapra pontosan 90 éve mutatták be március 5-én Németországban minden sci-fi ősanyját, a Metropolist. Olyan vizuális és stiláris hatásokkal bírt a maga korában (ráadásul Európában), ami mind a mai napig kihat a hollywoodi science fiction vizualitására és dramaturgiájára. Mindez a német expresszionizmussal kezdődött.

A korszakot nagyon könnyű behatárolni, nem sok, nagyjából egy tucat film készült az 1920-as években és olyan intenzív vizuális jegyei vannak, mint a nagyon erős árnyékolás, a makettek látványos használata és az erős sminkek. Több korszakos mű is született ebben az időszakban, mint például Nosferatu, a borzalom szimfóniája (F.W. Murnau, 1922) vagy a Dr. Caligari (R. Wiene, 1920). De egyik sem vitte tovább annyira méltóságteljesen védjegyeit, mint az 1927-ben bemutatott Metropolis.

Rendezőjét Fritz Langot kora Ridley Scott-jaként szokták emlegetni, hiszen hasonlóan erőskezű és megalkudni képtelen zseniről regéltek az akkori stábtagok. A filmet Thea Von Harbou írónő novellájából készítette, aki történetesen a felesége is volt, így közös munkájuknak semmi nem szabhatott gátat. Az akkori legdrágább filmről beszélhetünk, hiszen egy monumentális meséről van szó. Olyan technikai és vizuális effekteket kényszerített ki Lang a filmje kedvéért, mint 2009-ben James Cameron az Avatar miatt is megkövetelt. Hatalmas stábbal dolgozott és a végeredmény megkérdőjelezhetetlen. A film végleges hossza csak sok év után derült ki, mivel az eredeti kópiák szétszóródtak, emiatt a mai napig vannak olyan jelenetek a filmben, ahol rejtély övezi, hogy mit is beszélhetnek a szereplők, ugyanis az inzertek (a felirat a beszédhang helyett) elvesztek.

https://youtu.be/ZSExdX0tds4

metropolis 2A történet nagyon naiv és didaktikus, de ez a maga korában újítónak számított. A kapitalista és vallási történeti alapok nagyon egyértelmű és máig megfogható archetipikus karaktereket teremtettek a világnak: a gonosz német tudós, a kizsákmányoló felsővezető, a naiv szegény lány és a csupaszív gazdag úrfi. A történet igen egyszerű: a hatalmas Metropolis alsó és felső osztályra oszlik (térben is), ahol a felső részen a város irányítói, a gazdagok állnak, alul a föld alatt pedig a munkások tartják életben gépekkel a várost. (nagyon emlékeztetnek Madách: Az ember tragédiája Falanszter jelenetére). Egyszer a város irányítójának fia lekeveredik az alsó szintre, ahol meglátja a szegény tanítónőt, Máriát, aki iránt rögtön szerelemre lobban. Ám a nő hithű aktivista, igyekszik rávenni a munkásokat, hogy lázadjanak fel sorsuk ellen és törjenek ki az elnyomásból. A fiú apja látva, hogy fia egy ilyen lányba szeret bele, házi tudósát felbéreli, hogy fogja el a lányt, csinálja meg robot másolatát, aki majd eltaszítja magától a fiút. Mindez balul sül el, a munkások vezetője és a város irányítója kezet fognak és a liberális álom beteljesedik.

metropolisA film a rengeteg politikai felhang mellett imádja megcsillogtatni a keresztény kultúrát is, így eleve a robot Mária neve is sokatmondó, de ott van a város központja, a Bábel tornya, illetve egy remek kis performanszot is láthatunk a hét főbűn és a kaszás előadásában. A film egyedisége a vizualitása, amit azóta rengeteg film továbbgondolt. A rendezők a korai években nem bízták a véletlenre elképzeléseiket, így Bunuelhez hasonlóan Lang is felskiccelte és megőrizte vázlatait az elképzelt Metropolis látványáról és a robottá válás folyamatáról. A díszletek felnagyításához rengeteg tükröt használt és különböző fényeffekteket vetett be, hogy minél hatásosabb legyen az összkép. A robot Mária George Lucast is megihlette, mikor C-3PO karakterét kitalálta a Star Warsban, a városképet pedig a legtöbb sci-fi innen „nyúlta”: Szárnyas fejvadász, Az ötödik elem, Ghost in the Shell, Alien filmek. Hatott több más művész munkásságára is, mint például Jodorowsky vagy Moebius (képregényrajzoló). A történet egyértelműen egy Mátrix felhangot rejt magában a gépek által működtetett posztapokaliptikus jövőképpel.

A film megelőzte a korát és olyan kultúrákra és szubkultúrákra is hatott, mint a cyberpunk stílus, ami mind a mai napig foglalkoztatja az embereket, hiszen a már említett Ghost in the Shell japán anime amerikai élőszereplős változata március 30-tól lesz látható a mozikban. A Metropolis ezáltal is egy halhatatlan alkotás marad, ami több, mint egy egyszerű film: a science fiction maga.

A Queen-t is megihlette a film, a Radio Ga Ga című klasszikus számukhoz készült klip egy az egyben a Metropolisnak állít emléket.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Deadpool 2 teaser vagy valami hasonló
Következő cikk A hét röhögései (180.)