Tabu (Taboo), készítők: Chips Hardy, Tom Hardy, Steven Knight, szereplők: Tom Hardy, Jonathan Pryce, Oona Chaplin, Jessie Buckley, Stephen Graham, Michael Kelly, Tom Hollander, David Hayman, Mark Gatiss, angol-amerikai drámasorozat, 59 perc, 1 évad, 2017
Tom Hmm Hardy
Tom Hardy 1800-as években játszódó sorozata (aminek a színész – apjával karöltve – az egyik készítője is), a Tabu a Dickens regények hangulatát idézi, amiben egy olyan antihős a főszereplő, aki térdig jár London mocskának parókás kurtizánjaiban, púderezett arisztokratáiban és rohadt-fogú, lecsúszott polgáraiban, hogy a politikai szálak rafkós mozgatásával a maga malmára hajtsa a vizet.
A kosztümös sorozatokra valahogy nehezebben veszi rá magát a néző, de ha Tom Hardy a főszereplő, akkor az ember azonnal ész-nélkül odakapcsol. Nem csak arról van szó, hogy a lakosság női tagjainak fele halálosan szerelmes Hardy-ba, hanem arról is, hogy baromi jó színész és annyira karizmatikus, hogy a karakterei állati jelentőségteljesek lesznek. A Tabuban ezt már azzal is bizonyítja, hogy az 1800-as években játszódó sorozatban, olyan jelmezben sétálgat határozottan a rothadó London utcáin, amiben másokat nagy valószínűséggel kiröhögnénk, de nem Hardy-t, aki még egy nevetséges kalapból is kuriózumot csinál.
Mondjuk ki, hogy ezt a szerepet rászabták, ami azért sem meglepő, mivel apjával együtt a kitalálója is volt a sorozatnak, de megszerezte maga mellé Steven Knightot is, a Peaky Blinders íróját, aki azért vállalta el a Tabut, mert Hardy cserébe szerepelt a Locke című filmjében. Amúgy a főszereplő minden eddigi jellegzetes karaktere kicsit kidomborodik a sorozatban; a Mad Max, a Fékezhetetlen, a Bronson, A visszatérő mintha mind odaintegetne egy-egy mozdulatában. A fő karakter amúgy is úgy lett kitalálva, hogy epikus karaktereket idézzen meg korszakalkotó regényekből, illetve közismert egyéniségeket, mint Sherlock, Oidipusz vagy Hannibál. Tudatosan hozták létre azt a klasszikus hőst, aki a tettek embere, sötét, misztikus, titokzatos múlttal rendelkezik és aki könnyed eleganciával tud nagyon szemét és kegyetlen lenni.
A sorozat iszonyatosan mocskos, koszos, füstös, szinte érzi az ember a bűzt a kanapén ülve és öklendezni támad kedve. A legapróbb részletekig életre kelti ezt a világot a díszlet, amiben tényleg rohad a munkásosztály minden második foga és sárral van szétkenve az utcagyerekek arca. Még a bordélyházak kurvái sem tűnnek olyan kívánatosnak a súlyos ruháikban, miközben ezzel kontrasztba állítva parádézik a kikent-kifent arisztokrata osztály, a parókáiban, de még rájuk is nehéz irigy lenni, főleg ha az igénytelenségig szétzabált régenshercegre gondolunk, akinek a zsíros ételek maradéka összefolyik a púderével a szája szélén.
A nagytotálokba lehet talán egy kicsit belekötni, mert akkor nem elég hiteles a környezet, kicsit bénán lett lemodellezve a koszos város, de ezen kívül sok negatívumot nem lehet említeni a sorozattal kapcsolatban. Talán arra volt egy kis panasz, hogy nem nagyon történik semmi a közepefele azon kívül, hogy Tom Hardy hümmög, de a sorozat utolsó részei kárpótoltak minket emiatt és világossá válik, hogy ez az a fajta kirakós volt, ami 1000 darabos és inkább rutinosabbaknak ajánlott, nem pedig egy tízdarabos gyerek-puzzle.
A történetről azt érdemes tudni, hogy a mindenki által halottnak hitt James Delaney (Tom Hardy) éppen hazatér Afrikából, némi vudu-tudással a zsebében és mindenkiben megfagy még a szar is ennek az embernek a láttára. Már a faterja is legendásnak számított a városban, a fia meg pláne látványosság lesz, mivel mindenki halottnak hitte és úgy sétál be a képbe, mint aki a pokolból jött vissza. Többek között a húga is arra a számított, hogy már nem él és ki is lett túrva a lány az örökségből. Bátyja kapja meg meg a tönkrement hajótársaságot, de ettől függetlenül még így is túl sok erotikával néz testvérére, amit elsőre nehéz hova tenni. Aztán felbukkan a halott apa állítólagos felesége is, aki egy fiatal színésznő és szintén követel magának némi jussot. A legnagyobb hagyaték azonban egy sziget lesz, ami nagyon jól jönne a brit koronának na meg az úgy nevezett Kelet Indiai Társaságnak is, akik vesztegetést, erőszakot, fenyegetést és ehhez hasonló dolgokat sem sajnálnak bevetni annak érdekében, hogy megszerezzék maguknak a szigetet, ugyanis ebben az időben Amerikai és Anglia épp háborúban áll és baromi nagy szükségük volna arra a földdarabra stratégiai meg kereskedelmi szempontból.
A Tom Hardy játszotta Delaney azonban közli velük, hogy engedjék el a vágyaikat ezzel kapcsolatban és amolyan hanyag eleganciával közli velük, hogy fuck off. Ehhez a modorhoz a felsőbb társadalmi réteg persze nincs hozzászokva, amitől elég durván fel is cseszik az agyukat. A főszereplő ezt természetesen tudja, úgyhogy a legalvilágibb arcokkal kezd szép sorban szövetséget kötni. Mindenkit megvesz kilóra vagy megveszteget, vagy rákényszerít, hogy az ő oldalán álljon, aminek az az eredménye, hogy egy viszonylag hűséges és sokszínű bandát kerít magának, aminek árnyékában könnyen átveszi az irányítást az egész játszmázásban.
Közben persze tele van atom kínzásokkal a sorozat, folyik a vér, Tom Hardy néha mágiázik egyet az erdő mélyén két politikai csatározás közt, de a sztori szépen lassan és okosan épül a megkezdett irányba. Az a lényeg, hogy mindezeken kívül a hangulat epic. A Tabu egy kifejezett jó sorozat és ha Tom Hardy nem lenne elég, akkor még hozzá kell tennünk, hogy olyan válogatott mellékszereplőket kapunk, akik más egyéb sorozatokban/filmekben is voltak olyan (mellék)szereplők, akikre biztosan emlékezünk. Kezdjük mondjuk Jonathan Pryce-szal a Brazilból, illetve a Trónok Harcából, na meg szintén a Trónok Harcából Oona Chaplin színésznő (segítek: Red Wedding), plusz Stephen Graham, aki a This is England és a Blöff közismert karaktere, Michael Kelly a Kártyavárban hívta fel magára figyelmet, Tom Hollander a Night Manager legjobb mellékszereplője volt, valamint Mark Gatiss-ról se feledkezzünk meg, aki a Sherlock egyik karaktere. De a lényeg Tom Hardy; moroghat, sétálgathat, ujjperceket vághat le, kínozhatják, varázsolhat, tulajdonképpen csinálhat bármit, egyszerűen irgalmatlan jó. Majdnem azt mondtam, hogy megmenti a sorozatot, de a Tabut szerencsére nem kell megmenteni, mert amúgy is nagyon nézős.
