Ennio Morricone 90


90 éve, 1928. november 10-én született Ennio Morricone olasz zeneszerző, karmester. Méltán nevezhetjük élő legendának, filmzenéit még az utca embere is fütyörészi, elég csak a Volt egyszer egy vadnyugatot, A Jó, a Rossz és a Csúfot vagy még a szalagavatóra is gyakran választott A profit említeni. A tehetségét nem skatulyázta be a cowboyoktól, és füstölgő puskacsövektől hemzsegő műfaj, a szégyen szemre csak egyszeres Oscar-díjas (előbb szemlesütve adott neki előbb egy életmű szobrocskát, aztán már szinte a semmiből kapott végre egy rendeset az Aljas nyolcasért). Persze szinte mindent elnyert dicső karrierje során, Grammy- és háromszoros Golden Globe-díjas zeneszerző, többször elnyerte a brit akadémia (BAFTA) elismerését, a Polar-díjat, az Európai Filmakadémia (EFA) életműdíját, a francia Becsületrend lovagi címét. Két éve csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát, de a Magyar Érdemrend középkeresztjének büszke tulajdonosa is.

A 20. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője híres hazaszeretetéről, kalandos gyermekkoráról de még a sakkszeretetével kapcsolatban is emlegetik a mai napig. Elárulta, hogy kottapapírt tart az éjjeli szekrényén, hogy ha eszébe jutna egy dallam, le tudja jegyezni.

Ahogy a zseniknél az lenni szokott Morricone már hat éves korában zenét komponált. Édesapja is zenész volt, a muzsika tehát a család ereiben folyik a kezdetektől fogva, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Ennio fia, Andrea Morricone is méltán híres és tehetséges zenésszé lett. Ennio Morricone gyerekkorában volt, hogy apja helyett zenélt az éjszakai bárokban, ehhez képest, amikor a felnőtt Ennio megtudta, hogy a fia is a zenének szentelné az életét, óvva intette a gyermekét, mondván: nem fog tudni kitörni az atyai árnyékból, idő előtt beskatulyázzák. Szerencsére nem lett igaza.

A Santa Cecília konzervatóriumban tanult Morricone trombitaművésznek, mely tanulmányok nem voltak zökkenőmentesek. Mivel Ennio már hat éves korától kezdve írt zenét, természetesnek gondolta, hogy konzervatóriumi évei alatt is folytatja a tevékenységét, azonban ezt tanárai nem nézték jó szemmel és folyton bajba került emiatt.

Egykori iskolatársával, Sergio Leonéval 1964-től dolgozott együtt, gyakorlatilag filmzeneszerzői pályafutásának indulását neki köszöntheti.  Igen szerencsés párosítások ezek, ma már el sem tudnánk képzelni a western műfajt Morricone jellegzetes zenéje nélkül.Munkabírása sem utolsó a zeneszerzőnek, a Volt egyszer egy vadnyugat zenéje mellett, a készítés évében, még 25 filmet mutattak be, melyek szintén az ő zenéjével készültek. Ez a műve minden idők egyik legkelendőbb instrumentális filmzenéje, amelyből több mint tízmillió példány kelt el, A Jó, a Rossz és a Csúf zenéje a második helyen áll a valaha komponált legjobb filmzenék Top 200-as listáján, A misszió kísérőzenéje pedig 1986-ban a világ addig legkelendőbb filmzenéjének bizonyult.

Szinte minden nagy rendezővel dolgozott együtt Bernardo Bertoluccitól Polnaskin át Tornatoréig, de a botránykeltő Pasolini-filmek muzsikái is az ő nevéhez fűződnek. Komponált zenét filmdrámához, vígjátékhoz, kalandfilmekhez, horrorhoz, akciófilmhez, politikai krimihez, hollywoodi szuperprodukcióhoz, történelmi és életrajzi filmekhez egyaránt.  Hollywood könyörgött, hogy tisztelje meg a művész azzal, hogy odaköltözik. Egy komplett olasz stílusú villát ajánlottak fel neki, azonban ő továbbra is csak Rómához ragaszkodott.

Magyar vonatkozással is bír az alkotó munkássága, zenét szerzett Gyarmathy Lívia A csalás gyönyöre című alkotásához, a Perlasca című olasz-magyar háborús drámához, a Koltai Lajos által fényképezett Malena és Az óceánjáró zongorista legendája című olasz filmhez, valamint az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényéből készült, Koltai által rendezett filmdrámához.
Karmesteri karrierjének során felkérte kísérőnek a Győri Filharmonikusokat is, a Modern Art Orchestrát és a debreceni Kodály Kórussal is dolgozott együtt.

A filmművészet mellett még más dolog miatt is fontos Morricone számára Magyarország. A művész oda van a sakkért. Polgár Judit és Lékó Péter ellen is játszott, bár ezeket a partikat nem nyerte meg.

A közel 600 filmzene mellett, számos klasszikus zeneművet komponált, ilyen a Kantátát Európáért, de szimfonikus műveket, versenyművet trombitára, vonósokra és ütősökre. 2015-ben misét írt Ferenc pápa tiszteletére, a bemutatón maga vezényelte a művet a Róma belvárosában lévő főtemplomában. Az 1978-as argentínai labdarúgó-világbajnokság hivatalos himnusza mellett, még a könnyedebb műfajba is kirándult, a Pet Shop Boys brit popduóval is dolgozott.

1956-ban vette feleségül Maria Traviát, és négy gyermekük született. A feleségét tekinti a zeneszerző fő támaszának, minden koncertjére együtt utaznak. Oscar köszönőbeszédeit is- melyeket olaszul mondott, erősítve ezzel olasz identitását, kifejezve ezzel hazaszeretetét- azokat is a feleségének szentelte. Mindegyik alkalommal arról beszélt a díjátadókon, hogy mennyire hálás a feleségének a türelméért.

2019. január 23-án a Papp László Arénában remélhetőleg ismét találkozhatunk a Maestroval.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Ruben Brandt, a gyűjtő – kritika
Következő cikk Who Is America? 1. évad - kritika