Harmincnál is több érdekesség a 30 éves Farkasokkal táncolóról


Csoda, hogy a Farkasokkal táncoló elkészült, mert sem a forgatókönyv ötlete sem pedig a film alapjául szolgáló regény nem kellett senkinek. A költségek egy részét Costner saját maga állta és végül mind a rendezést, mind pedig a főszerepet maga vállalta, mert nem nagyon akadt rá jelentkező. A forgatási nehézségek miatt sokan úgy vélték, ez lesz számára a vég. Minden idők legtöbb bevételét hozó, legtöbbet díjazott, 7 Oscaros westernjéről van szó, amit kereken 30 éve, 1990. október 19-én mutattak be.

A sztori sokáig csak vázlat formájában létezett, de senki nem harapott rá. Miután látta a Stacey lovagjait (1983), Costner arra bíztatta Michael Blaket, hogy fejlessze tovább a vázlatot regénnyé, hátha ezáltal eladhatóbbá válik. 1986-tól Blake csak erre koncentrált, a barátainál – Costnernél is lakott – húzta meg magát és gyakran az autójában írt.  A regény kiadását több, mint 30 alkalommal utasították el, végül egy kis kiadó fizetett érte és papírfedeles változatban dobta piacra 1988-ban.

Costner számos találkozott szervezett Blake-nek nagykutyákkal, azonban a szerző képtelen volt viselkedni. Kettejük között annyira elmérgesedett a viszony, hogy Blake Arizónába költözött és egy kínai étteremben vállalt munkát, mint mosogató. Amikor pénzre volt szüksége, levelet írt Costnernek, aki válaszul egy hálózsákot és egy kályhát küldött neki. Mindezek után Costner, aki egyszer sem volt hajlandó beleolvasni a készülő műbe, rajongott a regényért.

A kálvária itt még nem ért véget, ugyanis egyetlen hollywoodi stúdió sem látott fantáziát a megfilmesítésben. Az Orion karolta fel a projektet, de Costnernek is a zsebébe kellett nyúlnia. A forgatás 1989. júliusa és novembere között zajlott Dél-Dakotában és Wyomingban. A 15 milliós keretből Costner 3-at állt, de ez jó befektetésnek bizonyult, ugyanis 40 jött vissza belőle.Costner csak azután vállalkozott a film megrendezésére, miután felkérését többen elutasították. A felkért rendezők nevét soha nem hozta nyilvánosságra.

Costner szembement a trendekkel akkor, amikor saját maga mellé nem egy fiatal színésznőt választott. A főként színpadi szerepeiről ismert Mary McDonnell 37 éves volt, amikor a filmet forgatták, alakítása Oscar-jelölést ért (1992-ben a Szerelem-halért ugyancsak jelölték a díjra). A színésznő rendkívül gyorsan megtanulta a lakota nyelven írt szövegét.Karakterét komancsok rabolják el 10 éves korában és nevelik fel. Története Az üldözők (1956) című filmen alapul.

Stands-With-a-Fist gyermekkori énjét Costner 6 éves lánya, Annie játszotta el.Michael Blake trilógiában gondolkodott, második regénye 11 évvel a Farkasokkal táncoló után játszódik és 2001-ben jelent meg. 2007-ben megírta a forgatókönyvet is, de a film nem készült el. Costner egyetlen filmjének folytatásában sem vett részt, így ettől a produkciótól is távolt maradt. Blake 2015-ben bekövetkezett halálával a harmadik kötet is csak terv maradt.

Egy évvel a film premierje után Londonban bemutattak egy 4 órás verziót is. Costner később azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem vett részt a munkálatokban.

…és ez még mindig rövidebb volt, mint az 5 és félórás eredeti változat.

A film zenéje 1990-ben Oscar-díjat nyert. 1995-ben és 2004-ben újra kiadták, mindkettő bővebb anyagot tartalmazott a korábbiakhoz képest.

Ez volt II. János Pál pápa kedvenc filmzenéje.

A forgatókönyv negyedét kellett lefordítani lakota nyelvre, ami már csak azért is nehézséget okozott, mert az akkori filmekben az indián származású színészek szinte kivétel nélkül angolul szólaltak meg. A szöveget végül egy egyetemi tanár fordította le három hét alatt. Leader Cahrge az őslakos színészek munkáját is segítette, mivel nem beszéltek lakotául.  Costner felajánlott egy szöveges szerepet hálája és tisztelete jeléül Charge-nak, aki iskolai elfoglaltságára hivatkozva elutasította azt. A rendező kikérte a tanárt az egyetemről, így eljátszhatta Ten Bears feleségét.

A forgatás 30 helyszínen zajlott, 3 tucat indián sátor, 300 ló, 3500 bölény, 2 farkas és egy kisebb hadsereg (őslakos statisztákból) kellett hozzá, ráadásul július és november között -10 és +40 fokos hőmérséklet is előfordult.

A forgatási nehézségekről hallva a szakma elkezdte temetni mind a filmet, mind pedig Costnert, de a 425 millió dolláros bevétel és a 12 Oscar-jelölés (7 díj) talán meggyőzte őket.

Az Orion filmstúdió szokatlan lépésre szánta el magát és külön szólította meg a férfi és nő mozinézőket a kampány során. Előbbieknek a Vadnyugattal és a fegyverforgatással, utóbbiaknak pedig a szerelmi szállal próbálta meg eladni a sztorit.A farkasok köztudottan temperamentumos állatok, rengeteg türelem és hús kellett ahhoz, hogy a stáb dolgozni tudjon Buck-kal és Teddy-vel. Costner és Jim Wilson producer még attól sem riadtak vissza, hogy megalázzák magukat egy-egy jelenet kedvéért, a kulisszák mögött felvételeken látszik, ahogy egymást túlüvöltve próbálják megszólaltatni őket.

A 3500 bölény valóban végigvágtat a prérin, nincs sem filmtrükk, sem számítógépes animáció. Minden nap reggel 5-kor kezdtek neki a munkának, hogy a bölények 11-re ott legyenek, ahol kell és minden nap csak egy alkalommal foroghatott a kamera. 8 napig tartott, amig a jelenetet rögzítették, amihez 20 hajcsár, 1 helikopter és 10 kisteherautó kellett kamerákkal felszerelve. Más források háromhetes forgatást említenek, 7 kamerát, valamint további 24 őslakos lovas kaszkadőrt és 150 statisztát.

A közeli felvételekhez szükség volt háziasított bölényekre. Az énekes Neil Young sietett a stáb segítségére és bemutatta nekik Mamutot. Egy másik háziasított bölényt, Codyt pedig bármire rá lehetett venni kedvencével, az Oreo keksszel.

Készült egy mozgatható bölénymodell is 250 ezer dollárért.

A bölény máj valójában áfonyalekvár.

A filmben látható veszélyes jelenetek 95 %-át Costner maga hajtotta végre kaszkadőr nélkül.

A nyitójelenetben látható egyik orvost is Costner alakítja, az arca nem látható, a hangját pedig mással vették fel.

A film úgy lett minden idők legtöbb bevételt hozó westernje (a 2010-es A félszeműt megelőzve), hogy vetítése alatt egyetlen egyszer sem vezette a heti toplistát.

Kritikákból is kijutott, sokan „fehér megváltó” filmként tekintettek rá, a lakota nyelvet beszélő indiánok azt is kifogásolták (és jókat nevettek a filmet nézve), hogy mivel a szöveget egy nő fordította és tanította be, Costner és a férfi szereplők is női dialektusban beszélnek (merthogy ez a lakotában eltér egymástól).

A sziúk minden esetre maguk közé fogadták Costnert, mert filmjében az indiánok békés, hétköznapi életét ábrázolta. Az Oriont a film a csúcsra röpítette, a következő évben A bárányok hallgatnak ugyancsak óriási siker volt. A Golfőrültek (1980), A szakasz (1986) és a Robotzsaru (1987) stúdiója azonban nem sokkal ezután csődöt jelentett és az MGM vásárolta fel, hogy aztán 2014-ben a logója végleg eltűnjön a filmvászonról.

2007-ben a Kongresszusi Könyvtár felvette a Farkasokkal táncolót a Nemzeti Filmregiszterbe.

Tom Berenger is esélyes volt a főszerepre.

Fort Hayes, amit Dunbar Hays-nek betűz helytelenül a cselekmény idején még nem létezett.

John Dunbar valós személy, aki az 1800-as évek elején a póni indiánok között élt, ám Blake nem az ő történetét dolgozta fel.A Cimarron (1931) után ez volt az első western, ami elnyerte a legjobb filmnek járó Oscart. A következő alkalomra nem kellett sokat várni, a Nincs bocsánat (1992), illetve a rendező Clint Eastwood ugyancsak nyerni tudtak.

Ez a leghosszabb film, ami elnyerte a legjobb filmnek járó Oscart, megelőzve ezzel az Elfújta a szelet (1939) és az Arábiai Lawrence-t (1962), de rövidebb, mint A Gyűrűk Ura: A király visszatér (2003) DVD változata, ami 251 perces.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A chicagói 7-ek tárgyalása - kritika
Következő cikk A The Mandalorian 2. évadának új ízelítője mozgalmas évadot ígér