Halloween Kills, rendező: David Gordon Green, szereplők: Jamie Lee Curtis, Judy Greer, Andi Matichak, James Jude Courtney, Nick Castle, amerikai horror-thriller 105 perc, 2021 (16)
A gonosz ma meghal!
…vagy mégsem?
John Carpenter egyik legnagyobb rendezői és kritikai sikere, a Halloween – A rémület éjszakája. A horrorklasszikus késes embere, Michael Myers az elmúlt évtizedekben számos halált és feltámadást megélt. Idei éjszakai műszakjában újra magára ölti mára összeégett maszkját, hogy tovább aprítsa a kisvárosi Amerika lakóit. A kérdés az, hogy vajon az alkotóknak végre sikerült-e friss vért pumpálniuk a szívtelen rém történetébe?
Az elmúlt 43 évben annyiszor keltették már a zöldövezeti házakba bejáratos, szinte házibarátnak számító Michael Myers halálhírét az aktuális Halloween-filmek utolsó előtti képsoraiban, hogy minden egyes alkalommal reméltük, elhittük, a hazajáró sötét lélek egyszer talán végleg eltűnik a pokol bugyraiban. Aztán mégsem. Így a remek, vérfagyasztó hangulatú ’78-as John Carpenter mozi nyomában (eddig) tizenegyszer tért vissza a maszkos gyilkos – hatszor Jamie Lee Curtis ellenében –, de csak nem tudott jobb létre szenderülni. Carpenter pár év után hivatalosan is kiszállt a fel-feltámadó szériából, így az különböző alkotók keze alatt a mai napig – más részeket felülírva, mellőzve – nem kevesebb, mint öt idővonalat éltek meg a folytatások, erőltetett újraélesztések.
A legendás, tíz éve nem rendező horrorista véres keze nyomát már alig-alig viselő sztorit legutóbb, három évvel ezelőtt David Gordon Green csatlakoztatta defibrilátorra, ami annál is furcsább, hiszen a rendező korábban olyan filmeket dirigált, mint az Ananász-expressz, a Király!, a Joe, A válságstáb vagy a Bostoni erő. Sőt, az idegen pályára tévedt Green mellé az inkább poénban utazó haver, Danny McBride (többek között: Agyő, nagy ő!, Trópusi vihar, Terhes társaság, Egyszer fent… inkább lent, Az erényes Gemstone-ék) is beszállt halloweenezni. Közös, az eredeti címét viselő kaszabolásuk pontosan 40 évvel az első hentelés után vette fel a történet fonalát, amiben az immár nagymama túlélő, Laurie Strode (Lee Curtis), családilag száll szembe a haddonfieldi rémmel, sőt a fináléban Michaelt csapdába ejtve rá is gyújtják a házat. Persze, ez csak a film utolsó előtti pillanata…!
…a friss, ropogós folytatás, a Gyilkos Halloween pontosan innen folytatódik: Laurie súlyos sérüléssel a kórházba tart, mellette lánya, Karen (Judy Greer) és unokája Allyson (Andi Matichak). Hátuk mögött, a pincébe zárt Myers feje felett lángokban minden, elsőre természetesen azt gondolhatjuk, hogy végre elhalálozik. Persze nem, hiszen tűzoltók érkeznek a helyszínre, akiknek nemsokára nem csak a lángokkal, hanem Michaellel is fel kell venniük a harcot.
Nagyjából ennél a pontnál véget is ér a filmbe sűrített izgalom, hiszen az újra induló ámokfutás, a nagyjából érdektelen szereplők változatos elmúlása nem sok feszültséggel szolgál – az eredeti, minimálszinti score és az old school főcím azért rövid időre visszacsempészi az eredeti atmoszférát! Pár gyors flashbackkel még visszatérünk 1978-ba, hogy ez megalapozza az ötletet, miszerint az első mészárlás negyvenedik évfordulójára a korábbi túlélők éppen a helyi bárban emlékeznek. Tommy (a nyolcvanas évek John Hughes-mozijainak tini szereplője, Anthony Michael Hall – Tizenhat szál gyertya, Nulladik óra, Különös kísérlet) hatásos monológgal idézi fel a múltat, de a helyi lakosok nem sokáig borzonghatnak a sörük felett, mert kiderül, a maszkos fószer már megint a kertek alatt ólálkodik.
Michael – Egy város keresi a gyilkost! A feldühödött lakosok az utcára özönlenek és Tommy buzdítására hajtóvadászatba kezdenek, de közben természetesen Myers is teszi a dolgát, így hullanak az ártatlanok. A monoton, nem túl pengeizgalmú, ám véres gyilokba rövid szünetet jelent két jelenet, amikor az alkotók romantikus kórházi találkára összehozzák Laurie-t és a szintén súlyos sérült Hawkins seriffet (Will Patton), illetve, az, amiben a dühödt csőcselékké zombult állampolgárok egy gyanús, ám talán ártatlan jóembert vesznek üldözőbe. Itt kapunk némi drámát és társadalomkritikát is, ami természetesen nem igazán érdekli Michael Myers-t, hiszen ő – a „vajh, ki lehet a maszk mögött?” örök kérdésünkre fél választ adva – az utolsó előtti jelenet utáni legutolsó jelenetre hajt. Nem árulok el nagy titkot, most is eléri, amit akar…
A múltba vész már Jamie Lee Curtis szuperszexi teste és tánca a True Lies legemlékezetesebb pillanataiból, ám a The Walking Deaden szocializálódva tudjuk, hogy a hosszú, ősz hajú, középkorú amazonokban is van még akció-potenciál! Sajnos az egykori sikolykirálynő nem kap most erre lehetőséget, hiszen szinte végig az ágyat nyomja – a sztori feléig nem is tudja, hogy ősellensége újra garázdálkodik -, de a harc nem marad el, csak éppen helyette a családja vívja meg!
Persze, a finálé után tudható, hogy ez a negyven éves háború most még nem ért véget, amit a stúdiós infók meg is erősítenek: a rendező – Az ördögűző mozi- és a Hellraiser-tévésorozat újrája után – javában utómunkálja a sokat sejtető Halloween Ends címet viselő fejezetet. A film legeslegutolsó jelenetében Michael Myers vajon végső békére lel majd? Jövőre megtudjuk…
