Omno – játékteszt


omno keyFejlesztő: StudioInkyfox; Kiadó: Future Friends Games, StudioInkyfox; Platform: PC, Xbox One, PS4, Switch

Látványos utazásra invitálja az Omno azokat a játékosokat, akik szeretnek elkalandozni a nyugalom és a természet sűrűjében.

Csak úgy árad az idill és a harmónia a filmes és videojátékos animátorként (is) szorgoskodó Jonas Mankle első játékából. A StudioInkyfox alkotója három utódos családapaként 5 év alatt készítette el dédelgetett álmát, aminek fejlesztése indie cím révén Kickstarter kampány részeként indult be igazán. A 32 ezer dolláros cél több, mint háromszorosát hozta az akkor csupán két esztendős, „gyerekcipőben” járó projekt – ennek eredményeként konzolokra is elkészült az Omno című 3D-s ügyességi játék.

omno 1Mindazonáltal jelen tesztalanyunk alapvetően nem mondható bonyolult játéknak és a sztorija, illetve annak különös végkifejlete alapján több kérdésünk fogalmazódik meg, mint amennyi végül megválaszolásra került, azonban a magamfajta szenvedélyes hegyi kirándulónak igazi ínyencségnek mondható az Omno. Főhősünkkel ősi civilizáció nyomába eredhetünk, minek következtében változatos tájakon kalandozhatunk például buja erdőkben, napsütötte sivatagban és a fagyos tundrán, ám kiruccanásunk végül egészen magas helyekre, a felhőkhöz vezet. Barangolásunk közepette megismerhetjük a bolygó sokszínű és barátságos állatvilágát, mialatt fény derül a titokra, hogy mi történhetett a kámforrá vált népességgel.

omno 3Az Unreal Engine alatt pompázó Omnóban gyakorlatilag minden benne van, amire egy (kezdő) platformer rajongó vágyik: látványos és egyszerre visszafogott grafika, csodálatos tájak, szolid és ötletes feladványok, továbbá remekbe szabott irányítási rendszer. Maximális elismerést érdemel a csupán egyfős kreátor, aki a mindössze négy-öt órát felölelő játékidőt a lehető legnagyobb odaadással töltötte meg. Főszereplőnkkel, a zónák között kóborolva, folyamatosan új élőlényekkel ismerkedhetünk meg. A vadont járva számos képességre tehetünk szert, ilyen például a pálcánkkal való szörfölés, az előre szökkenés vagy a teleportálás. Megannyi ugrálós játékra jellemző, hogy az előrehaladás során valamelyik tulajdonságunk fölöslegessé (kihasználatlanná) válik, de ezúttal szerencsére nem ez a helyzet, ugyanis elsajátításuk után mindegyik hasznosnak bizonyul.

Zeneileg fülbemászó dallamokat komponált Benedict Nichols. Kissé talán hajaz az Ori játékok muzsikájára, de makulátlanul illik az Omno fesztelen, meseszerű atmoszférájához, ami tulajdonképpen egy élménydús kiruccanás egy idegen planétára, ahol a fiktív fajok megismerése a földi faunával von némi párhuzamot. Számos gondolat fogalmazódik meg a játék szomorú mondanivalója folyamán, ilyen például a kihalóban lévő fajok és az anyatermészet védelme, melyekről sajnálatosan egyre inkább lemondhatunk a való életben is.

7 szék

 

 

Legutóbb ezt teszteltük:

Deluded – játékteszt

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A Moonfall teljes trailere megmutatja, miért kínos már Roland Emmerich filmeket várni
Következő cikk The Book of Boba Fett 1-2. rész – kritika