Fejlesztő: Kunos Simulazioni; Kiadó: 505 Games; Platform: PC, PS4, PS5, Xbox One, Xbox Series X|S
A next-gen upgrade az Assetto Corsa Competizione-hez mindenképp egy lépés a jó irányba, de messze még a cél.
Nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki olyan nagyágyúk mellett jelentessen meg autós játékot, mint a Gran Turismo 7, vagy a GRID Legends. Pedig tesztünk alanya most érkezett meg ebben az időszakban, persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Assetto Corsa Competizione technikailag nem új játék. PC-re már 2019 tavaszán debütált, az előző generációs konzolokra pedig egy évvel később. Amit most megkaptunk az tulajdonképpen az az új generációs változat. PS5-re és Xbox Series konzolok tulajdonosai tehát most próbálhatják ki először a masinájukra szabott változatot, de mindenképp jó hír, hogy aki már korábban birtokolta valamelyik verziót, az ingyen upgrade-elhet.
Mivel nem vadi új fejlesztésről van szó, nem megyünk bele mélyebb elemzésbe, inkább a változásokra fogunk fókuszálni, de mielőtt erre rátérnénk, azért tegyük tisztába az alapokat. Az eredeti Assetto Corsa 2014-ben jelentkezett először, természetesen PC-re és lévén hogy az autós játékok hardcore kategóriájában indult, a szimulátoros ismerősöktől már a szélesebb körű bejelentés előtt lehetett hallani, hogy valami nagy dolog készülődik. A játék igazából az rFactorral és az iRacinggel kívánt elsősorban konkurálni, így nagy kérdés volt, hogy konzolon mennyire sikerül majd átadni ugyanazt az érzést. Maradjunk annyiban, hogy nem lett zajos siker (elsősorban a teljesítménnyel voltak gondok).
Aztán öt esztendő elteltével jött a kvázi folytatás, ami nem is az, hanem inkább egy vadhajtás. A Competizione ugyanis nem egy általános autós játék lett, hanem a GT világbajnokságot dolgozza fel, annak is három szezonját. 2018-ban és 19-ben Blancpain GT Series néven futott a sorozat, 2020 óta pedig GT World Challenge Europe-ra változott (itt fog versenyezni az idéntől a motoros karrierjét 25 év után befejező MotoGP legenda, Valentino Rossi is). Sajnos azonban még ez is az előző generációra érkezett konzolokon és hasonló gondokkal küszködött, mint elődje.
Hogy a lényegre térjünk: a jó hír mindenképpen az, hogy a mostani változat ezeknek a hibáknak a méregfogát kihúzta, gyakorlatilag az új vasakon már szinte ugyanazt az élményt kaphatjuk meg, mint egy high-end PC-n. A felbontás immár natív 4K, a képfrissítés pedig 60 FPS – és ez utóbbi a fő lényeg. Nyoma sincs már a kínos belassulásoknak, folyamatos az élmény, nincs tehát már olyan technikai akadály, ami megülné a játszhatóságot. Rögtön az a kérdés merül fel tehát, hogy akkor most érdemes belevágni végre az Assetto Corsa Competizione kalandba?
A válasz nem egyértelmű: igen is és nem is. A technikai újítások mindenképpen üdvözlendőek, de azt azért hozzá kell tenni, hogy minden más szinte maradt ugyanaz. Vagyis a grafikához sem nyúltak hozzá komolyabban, aminek azért az az eredménye, hogy (bármilyen fellengzősen is hangzik) inkább előző generációs lesz az élmény, pláne ha a GT7 után, de akár csak a GT Sport mellett nézzük. Ezzel nem azt mondom, hogy a Competizione csúnya volna, de mindenképp érzékelhető a különbség és a rivális javára. Azt viszont mindenképp meg kell jegyeznem, hogy hiába lett jobb a felbontás, a visszapillantóban látottak így is hihetetlenül pixelesek maradtak. Sejtem, hogy technikai okai vannak a dolognak, de a nagy örömködésben ez egy kicsit szúrja az ember szemét.
A másik megfontolandó dolog az irányítás. Lévén a játék inkább a HC szimulátor kategóriában indul, ezért kormánnyal javasolt nekiesni. Ennek híján a kontroller marad (sajnos mi is csak így tudtuk jelenleg tesztelni) és hát így azért nem az igazi. Sajnos a készítők ezen a téren nem igazán erőltették meg magukat és még a DualSense lehetőségeit sem nagyon aknázták ki. Nagyon nehézkes ilyen módon a folyamatosan csúszó-mászó, valós fizikával mozgó GT autókat kordában tartani. Nem lehetetlen feladat, de rengeteg türelmet igényel, szóval aki eleve egy Forza Horizon szintű bohóckodásra ugrana be, az eleve felejtse el. Merthogy itt tényleg máshogy viselkedik az autó, a különféle felületeken sokkal jobban megcsúszunk egy kerékvetőn, vagy egy elmért kigyorsításkor. Arról nem is beszélve, hogy nagyon komoly többlépcsős esős lehetőség van beépítve, ami már önmagában komoly kihívás, a dinamikus időjárás változás pedig itt már régóta elérhető opció volt.
Az alapjátékra picit visszatérve, természetesen játszhatunk teljes bajnokságot, illetve ezt darabokra szedve teljesen testre szabhatjuk az élményt (letolhatunk teljes verseny hétvégéket, de kezdhetünk az időmérővel, vagy akár a versennyel is). Persze van komoly multiplayer mód is, ha pedig a kihívások érdekelnek, akkor havonta cserélődő speciális eventekkel is meglepnek minket a készítők. A pályák a valóságból jól ismert aszfaltcsíkok, hogy inkább az extrábbakat említsük van Zolder és Zandvoort is a szokásosnak mondható Spa, Nürburgring, Monza vagy a hazai Hungaroring mellett. Az viszont már kicsit fájdalmasabb, hogy az alapcsomagnak nem részei olyan csemegének számító helyszínek, mint Laguna Seca, Mount Panorama, Kyalami vagy a brit Oulton Park – ezek sajnos külön fizetős DLC mögé vannak zárva.
Zárásként csak summázni tudom az eddig elhangzottakat. Az Assetto Corsa Competizione mindenképp profitálni tudott a jelen generációs felújításból, gyakorlatilag így illett volna elsőre is megjelennie, de továbbra is egy szűkebb réteg, a hardcore szimulációk rajongóinak kiváltsága lesz. Ők is inkább kormánnyal vágjanak bele a kalandba és a látvánnyal kapcsolatos igényeiket egy icipicit lejjebb kell adniuk. Ahogy azonban a bevezetésben is írtuk, mindenképpen jó az irány, az ígéretek szerint 2024-ben érkező második rész talán már könnyebben veszi a konzolos akadályokat is és egy igazán komoly szereplővel bővül majd az autós játékok palettája, amely talán nem csak a profikat nyűgözi majd le.
Legutóbb ezt teszteltük:
