Kilakoltatás, rendezte: Fazekas Máté, szereplők: Orosz Ákos, Nagy Mari, Mészáros Blanka, Péterfy Bori, magyar filmdráma, 85 perc, 2021., 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
Kis magyar abszurd
Egy szép napon Ricsi fogja átvenni apja végrehajtó cégét, ebben nőtt fel, ezt dobta neki a gép. Nagy elánnal veti bele magát a munkába, ám rögtön az első alkalommal akadályba ütközik a terepen, a bank által elárverezett házat ugyanis idős tulajdonosa nem hajlandó elhagyni. A bírósági végrehajtók munkájának bemutatása nem is lehetne aktuálisabb, a Kilakoltatás az egész helyzet abszurditását a drámai és a vígjátéki elemek keverésével próbálja érzékeltetni kevés pénzből, ám annál nagyobb szívvel. 
Ricsi (Orosz Ákos) az irodai munkára ráunva a terepen szeretne bizonyítani apjának (Znamenák István), aki egy bírósági végrehajtással foglalkozó céget vezet. Első megbízatása látszólag egyszerűnek tűnik, egy idős nénit (Nagy Mari) kell kertvárosi házából kilakoltatni. A dolog éppen csak annyira sürgős, hogy a háznak már az új tulajdonosa is megvan, aki délután be is költözne.
Egyetlen rendőrjárőrrel (Láng Annamária) érkezik a helyszínre, ám arra egyikük sem számít, hogy a ház kapujában aktivisták várják (Mészáros Blanka) őket élőláncot alkotva, akik a felszólítás ellenére sem hajlandóak elmenni. Nincs mit tenni, erősítést kell hívni. Ilona néni – akinek esze ágában sincs kiköltözni – eközben nyílvesszőket lő ki a házból, majd gázpalackok felrobbantásával fenyegetőzik. Ehhez már a helyi rendőrség (Egger Géza) kevés, kommandósokat (Pál András), tűzoltókat, túsztárgyalót (Török-Illyés Orsolya), tűzszerészeket kell hívni, na meg a közműszolgáltatók munkatársait, hogy kapcsoljanak ki mindent – ami még nincs kikapcsolva -, nehogy az egész kóceráj a levegőbe repüljön. Az utca lassan megtelik az intézkedésre váró emberekkel, van, aki ideges és van, aki kihasználja a jó időt és azt, hogy mekkora társaság gyűlt itt össze. A csődületre a média is felfigyel, Ricsi pedig kezd leszerepelni az apja és a többiek előtt, ami egyre jobban frusztrálja. Próbálkozik mindennel, aztán vagy bejön vagy nem, de a néninek mennie kell. 
A Kilakoltatás cselekménye valós eseményeken alapul. A film maga a Nemzeti Filmintézet inkubátor programjának támogatásával jött létre 67 millió forintból, ami egy átlagos (itt ne a készülő Petőfi-filmre gondoljunk) hazai film költségvetésének ötöde. Fazekas Máté forgatókönyvíró-rendező a vetítés előtt elmondta, hogy rettentően izgult, pláne amikor a forgatás első napjaira rossz időt jósoltak. Belevágtak, megcsinálták. Orosz Ákos elmesélte, hogy 21 napig forgattak és bizony kopasz fejjel ez egyáltalán nem volt sétagalopp a nyári hőségben. A kevés pénz sok kreativitást igényel. Meg kellett oldani, hogy a környék forgalma ne látszódjon a filmben és mivel a tűzoltók, rendőrök, mentők stb. csak korlátozottan álltak rendelkezésre, ezért nagyon észszerűen kellett kihasználni az időt.
Orosz Ákost eddig nem nagyon láttuk főszerepben, de most neki kellett elvinnie a vállán a filmet, melynek jeleneteit nem időrendben vették fel. Ricsi izgatottan, de mégis magabiztosan érkezik a helyszínre, majd egyre idegesebb lesz, miközben meg kell találnia a megoldást és apjának is bizonyítania kell, aki egyre kevésbé hisz benne. Ákosnak ezt az egészet, ezt az ívet fel kellett építenie, amihez kitalált egy 10-es skálát és az egyes forgatási napokhoz úgy állt hozzá, hogy akkor ma egy 4-est kell hoznom (idegállapotban innen ide kell elérnem). És tök jól csinálja. 
A Kilakoltatás utal egy problémára, amiről leginkább az jut eszembe, amikor valaki röhögős emojival reagál egy komolyabb hangvételű posztra. Van, aki felháborodik és van, aki értetlenkedik ezen, pedig higgyük el, az illető nagyon is érti, miről van szó és nagyon is együtt érez, csak éppen nincs sírva röhögős emoji. Annyi minden szarság ér minket vagy legalábbis annyi minden szarságról hallunk, hogy egy idő után már tényleg kínunkban nevetünk, mert az egész annyira hihetetlenül abszurd.
A filmben tulajdonképpen csak annyi történik, hogy Ilona néni aláír egy hivatalos papírt, mert azt hiszi, amit és amikor nem tud fizetni, beindít egy gépezetet, amiben minden résztvevő csak egy apró fogaskerék, illetve van, aki az a bizonyos homokszem. Mindenki teszi a dolgát, amire utasították, amire a törvény kötelezi, ami a munkaköri leírásában van vagy amit a lelkiismerete diktál. Pénzügyi ellenőrzési területen dolgoztam bő egy évtizedig, rengeteg sztoriban volt részem mindkét oldalon és a dolgok tényleg így működnek. Igazából senki nem akar rosszat és ettől válik az egész abszurddá, mert a vége úgyis az, hogy Ilona néninek mennie kell, ha nincs pénz.
A helyzet drámai, a forgatókönyvíró-rendező a feszültséget vígjátéki elemekkel oldjak, de közben Ricsi „felnövéstörténete” kerül a középpontba, ahogy megpróbál kilépni az apja árnyékából több-kevesebb sikerrel. A történet és a párbeszédek itt-ott döcögősre sikerültek, de nagyon neves és nagyon lelkes színészgárdát és stábot sikerült összerántani, akik egy egész tisztességes, elsőfilmes magyar filmszatírát hoztak össze. 
