Ex-Zodiac – játékteszt


Fejlesztő: Ben Hickling; Kiadó: Pixeljam; Platform: PC

Ügyes koppintása a ’90-es évek árkád címeinek az Ex-Zodiac, a rakkolós akciójátékban intergalaktikus terroristákkal kell leszámolnunk.

Gyaníthatóan a veterán gamerek számára ismerősnek tűnhet a várhatóan legkésőbb 2024 elejéig Korai hozzáférésben található Ex-Zodiac, aminek egyszemélyes fejlesztőjének esze ágában sincs titkot csinálni abból, hogy első nagyszabású játéka főhajtás a Super Nintendo egyik legnagyszerűbb címe, a Star Fox előtt. Tesztalanyunk története szerint Kyuu-t, a majom szerű lényt irányíthatjuk, aki a Sanzaru csillagrendszerben a Zodiac nevű intergalaktikus terrorszervezet kiiktatásán szorgoskodik.

Hickling projektjében fix kameranézetben egy űrhajót vezérelve kell minden egyes utunkba repkedő ellenséges szándékú kisebb-nagyobb rosszarcút szétlőni. Küldetéseink teljesítése során mindössze két különböző fegyver áll rendelkezésünkre: a teknőnkre szerelt ágyúnk mellett az igencsak hatékony sebzési erővel rendelkező rakétával válaszolhatunk nemeziseink támadásaira. Az előbbi persze – gamepadunkon vagy billentyűzetünkön – rövidebb ideig hosszan nyomva nemcsak, hogy hatékonyabb sebzési erővel, de hőkövetős tulajdonsággal is bír.

Debütálásakor mindössze hat planétán zúzhatjuk rosszakaróinkat, ám valamelyest színesítve a történéseket, ezek közül az utolsóban kivételesen egy motort kontrollálhatunk. Mindazonáltal a pályák kifejezetten rövidek, de bizonyos egységeket elpusztítva hozzájuthatunk mikrocsipekhez, melynek révén hasonló mennyiségű bónusz szintet foganatosíthatunk. Érdekesség, hogy ezeket a misszókat a Space Harrier című kultikus játék ihlette, ami gyakorlatilag a „shoot ’em up” műfaj egyik legpáratlanabb alkotása. A feladatunk ugyanaz, mint bármely más megbízatásunk esetében, szóval ilyen szempontból az Ex-Zodiac egyáltalán nem árul zsákbamacskát.

Remek szórakozást nyújt a hibátlan hangulatú Ex-Zodiac, egy igazi nosztalgiabomba. Sajnálatos, hogy még viszonylag hosszú ideig várnunk kell a további 6 fő plusz ugyanennyi extra pálya megjelenésére, de fejlesztője addig is a különféle fórumokon szívesen fogadja a játékosok tapasztalatait és ötleteit.7 szék

 

 

Legutóbb ezt teszteltük:

Zorro: The Chronicles – játékteszt

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A hét röhögései (442.)
Következő cikk Az Eddie Munsont alakító Joseph Quinn szimpatikus fickó és jók az akcentusai