The Fridge is Red – játékteszt


The Fridge is Red Key Art 3

Fejlesztő: 5WORD Team; Kiadó: tinyBuild; Platform: PC

Fenyegető vörös hűtő kísérti halloween havának első horror játékát.

Itt a borús ősz, egyre hosszabbodnak az éjszakák, ködösek a reggelek és nyakunkon van a halloween is, ami azt jelenti, hogy a horror minden lehetséges platformon előtrébe kerül. Ilyentájt valahogy az emberek olyan hangulatba kerülnek, ami sokkal jobban kedvez egy jókora ijedtségnek, így a kiadók sorra hozzák a rémisztőbbnél, rémisztőbb alkotásokat a könyvárúházak és a képregényboltok polcaira, a moziba, a streaming szolgáltatók kínálatába és kedvenc játékos platformjainkra, legyen az konzol vagy PC. Tehát ősszel általában minden horror rajongó megtalálja a számítását, keresse is azt bármilyen médiumon. Mi az idei szezont egy igazi indie gyöngyszemmel a The Fridge is Reddel indítjuk, ami többek között erős atmoszféra teremtéssel és a PS1 erára jellemző lowpoly grafikákával próbál minket elcsábítani.

The Fridge is Red screen03

A The Fridge is Red egy sétaszimulátor, ami 6 különálló egységben mesél el egy összefüggő történetet egy család tragédiájáról. Meg kell, hogy mondjam, hogy a sztori és annak lassú kibontakozása lesz az egyik legnagyobb erénye a játéknak. Az apa szerepét ott öltjük magunkra, amikor egy random pincében egy vörös hűtővel szemben eszmélünk. A hűtőből morgás és egyéb zajok szűrődnek ki, miközben, ha levesszük róla szemünket, azt hihetjük egyre közelebb és közelebb jön hozzánk az említett berendezés. Az itt adódó első feladat megoldása után csöppenünk a valódi játékba, ahol a már említett 6 különböző fejezeten „száguldhatunk” végig, hogy a végére egy hűvös fordulattal ismerjük meg a családi tragédia állomásait. Érdekes adalék, hogy minden egyes lidércnyomásnak tűnő epizód után megnézhetjük egy kis összefoglalóban, hogy valójában mi is történt, mintha külső szemlélők lennénk.

The Fridge is Red screen01

Játékmenetben semmilyen bonyodalomra nem kell gondolni, lényegében csak haladnunk kell A pontból B pontba, azonban ezt a készítők több ponton is megpróbálták mindenféle labirintusos megoldással, mesterségesen kitolni a játékidőt. Ez sajna olyan jól sikerült, hogy volt, ahol az egyértelmű jelzéseket követve sem sikerült csak kb. 1 órányi bolyongás után véletlen továbbjutnom. Ez hatalmas baklövés, mert egy kevésbé türelmes játékos itt azonnal fel fogja adni, bármilyen hívogató is amúgy a játék összességében. De lesz, ahol a téblábolást megtoldják egy sérthetetlen, azonnali halált okozó ellenféllel, hogy véletlen se unatkozzunk, azonban a készítők mentségére szóljon, hogy itt legalább a gyüjtögetnivaló nem vész el minden halálnál, hanem marad nálunk, így egy gonddal kevesebb nyomja majd a szögletes vállunkat. Emellett egy kicsit frusztráló tud lenni, hogy nagyon gyorsan eltűnnek a képernyőre kiírt hintek és utána esély sincs újra megtekinteni, tehát, ha valaki lemarad, akkor bizony megszívta.

The Fridge is Red screen02

A The Fridge is Red másik nagy dobása a történet mellet nem más, mint a grafika, ami megidézi a korai PS1 játékok legjobbjait a maga lowpoly modelljeivel és fakó, alig színezett világával. Egyszerűen remekül illik az elavult grafikai megoldás a játék lomha, esetlen tempójához. A remekül eltalált melankólikus, mininalista dallamok csak tovább mélyítik az amúgy is komoly hangulatot. A torz világban hallható torz hangok, a pirosan világító szemek, amik követik a mozgásunkat, a darabos hóesés és a korlátozott látótávolság egészen nyomasztó, kicsit felidézi a hangulat az első találkozásomat a Silent Hillel még PS1-en. Ennek ellenére sajnos a The Fridge is Red nem fut túl jól, gyakran esik be az fps érték 30 alá. Ezt leszámítva azonban más grafikai hibával nem találkoztam a végigjátszás alatt.

Összességében a The Fridge is Red egy jó játék, de szigorúan csak annak ajánlanám, aki eltudja engedni a modern játékokkal járó grafikai orgiát, folyamatosságot, valamint helyén tudja kezelni a korai 90-es évek végi lassú és vontatottnak tűnő játékmenetet. Aki viszont ezeken túl tudja magát tenni, annak egy igazán érdekes élményben lehet része, mert amit ígér a játék, azt jól teszi, remekül teremt borongós atmoszférát és tár fel egy igazán szomorú történetet, melynek a végén garantáltan összeszorul az ember gyomra. A játékon végig érni nekem kb. 8-8,5 órámba telt, azonban, ha valaki könnyebben jut ki az útvesztőkből az faragjon le kb. 2 órát és az így kapott hat óra sem éppen rossz érték manapság. Kellemes időtöltés lehet hideg, őszi estéken, adjatok neki egy esélyt.

6. szék

 

 

Legutóbb ezt teszteltük:

Squad 51 vs. the Flying Saucers – játékteszt

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk 55 érdekesség az 55 éves Denis Villeneuve rendezőről
Következő cikk A visszatérő vs. Füles Mackó - "Brumma-brumma"