A Space for the Unbound – játékteszt


ASFTU Key Art

Fejlesztő: Mojiken Studio; Kiadó: Chorus Worldwide; Platform: PC, PlayStation 4, Xbox One, Nintendo Switch, Linux, Mac

Varázslatos történet egy indie kalandban, egyenesen a 90-es évek Indonéziájából, terítéken az A Space for the Unbound.

Egyre inkább érződik az idő múlása a Nintendo Switch amúgy sem túl acélos hardverén és noha a saját fejlesztésű játékok, azért egészen elfogadható látvány mellett, akár egészen jól is futhatnak, azért erősen kilóg már a lóláb. Van a játékiparnak egy napról napra komolyabb címeket felvonultató szegmense, amit csak az indie jelzővel illetünk. Mai alanyunk az A Space for the Unbound is ebből a szegmensből érkezik és ezt büszkén vállalja is. Bár ez az indie szócska manapság egyre inkább megfosztásra kerül eredeti jelentésétől és afféle marketinges csodajelzővé kezd válni, azért akad még kivétel. Ezt a manapság egyre ritkábban előforduló feltörekvő, valóban független alkotómunkát erősíti az indonéz Mojiken Studio is, akik némi küzdelem árán, de mégis révbe értek és megjelentették a játékukat.

ASFTU Street

Az A Space for the Unbound történetében a 90-es évek Indonéziájába látogathatunk el, egy középiskolás fiú, Atma szerepében. Igazából, ahhoz, hogy ne spoilerezzek el érdemleges dolgokat, csak nagyvonalakban vázolnám ezt a csodás koncepciót. Tehát a történet egy fiatal pár Atma és Raya szerelmének történetét járja körbe, azonban teszi mindezt időn és téren átívelve, komoly érzelmeket és még komolyabb problémákat bemutatva és noha kellemes, bohókás a látványvilág, a párbeszédek és egyes szituációk nagyon is szignifikánsak, már-már meglepő módon egy efféle, egyszerűnek tűnő, oldalra scrollozó kalandjátéktól. Szerencsére van azért egyéb behatás, ami tompít az amúgy elég szövevényes cselekményen, de a fősodor az nem lesz éppen vidám, többek között szó esik szorongásról és depresszióról is, erre készüljetek. Emellett viszont egy csomó érdekes dolgot megtudhatunk Indonéziáról és az indonéz kultúráról, történelemről. Bevallom ebben nagyon vakon voltam, de szépen hozza meg az ember kedvét az ázsiai ország dolgaiban való elmerüléshez.

ASFTU Spacedive

Ahogy már említettem az A Space for the Unbound egy oldalra scrollozó kalandjáték, nem point and click, de talán azokhoz áll közelebb. Lényegében különböző feladványokat kell megoldanunk a cselekmény kerekének tovább görgetéséhez, néhol matematika fejtörőket kell kisakkoznunk, néhol tárgyakat felkutatnunk, néhol pedig ritmusjátékokat abszolválnunk. Emellett pedig egyedi mechanika lesz az úgynevezett “spacedive” amivel bizonyos karakterek tudatába merülhetünk alá. Itt általában egy adott szituációt kell különböző, de mégis egymáshoz kapcsolódó részfeladatokon keresztül letudnunk. Ennek a folyamatnak eredménye, hogy a szereplő elméjében található, kezdetben zárt bimbójú virág kinyílik, ami tudatalattijának pozitív irányú befolyásolását szimbolizálja. Tudom ez elsőre elég furán hangzik, de nyugodjatok meg, a történet előrehaladtával lesz ez cifrább is.

ASFTU Falling

Az A Space for the Unbound szinte minden platformon elérhető, mi a tesztidőszakban a Steam és a Nintendo Switch változatot is nyüstöltük. Gondolom az nem lesz nagy meglepetés, hogy PC-n gond nélkül fut ez a pixelart alkotás, azonban nincs oka a Switch változatnak sem szégyenkezni, ugyanis dokkolt és handheld módban egyaránt hibátlan teljesítménnyel és mindenféle gond nélkül üzemelt. A grafika a stílusnak tökéletesen megfelelő dizájnban pompázik és a hanggal is tökéletesen meg voltam elégedve a végigjátszás során. Szinkron ugyan nincs, de szerintem ez nem is olyan nagy probléma, bár biztos lesz akinek hiányozni fog. Kiemelném még a soundtracket is, ami egy jól átgondolt mederben építkezik és kiválóan festi alá a cselekményt, azóta is gyakran belehallgatok munka közben.

Összességében az A Space for the Unbound egy remek játék, nagy ívű és komoly történetet mesél el, ami felemeli a játékost, majd feltörli vele a padlót, teszi mindezt varázslatos művészi világban és remek párbeszédeken keresztül, tényleg élmény szinte minden perce. Remekül fut az általunk tesztelt platformokon és semmilyen hibával nem találkoztunk a kb. 10-12 órás végigjátszás során. A 20 eurós teljes árát maximálisan megéri, azonban jelenleg még akciós is, tehát ne habozzatok, csapjatok le rá mihamarabb.

85

 

 

 

Legutóbb ezt teszteltük:

Triple Take – játékteszt

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Kötelező filmek: Az elefántember
Következő cikk A sziget szellemei - kritika