Fejlesztő: Deepnight Games; Kiadó: Red Art Games; Platform: PC, PS4, PS5, Xbox One, Nintendo Switch
Nukleáris katasztrófa még soha nem volt ilyen szórakoztató, mint a Nuclear Blaze-ben. A játék szimpla pixelgrafikával és addiktív játékmenettel kápráztatja el a játékosokat.
Hogy is szól az idézet? “Tűzoltó leszel s katona!” Nos, virtuálisan katonának lenni azt hiszem nem nagy kunszt manapság a videojátékok választékát tekintve, de a tűzoltó még most is kuriózum. De szerencsére itt van nekünk a Nuclear Blaze, amely ezt az űrt igyekszik betölteni. A megvalósítás hasonlóan cuki és pixelben dús, mint a nemrégiben tesztelt Overloop esetében, de senki ne gondoljon arra, hogy könnyed sétagalopp lesz, még akkor sem ha egy kifejezetten rövid játékról van szó (1-2 óra alatt végig lehet szaladni rajta).
De említhettem volna a Dead Cellst is, akár a retro grafika, akár a nehézség kapcsán. No meg azért is, mert az egyszemélyes fejlesztőcsapat (Sébastien “Deepnight” Benard) annak a játéknak volt az egyik legfontosabb alkotója. Aki azonban valami hasonló élményt vár, az csalatkozni fog. A Nuclear Blaze ugyanis egy sokkal kisebb léptékű projekt és ez nem is baj. Egy egyszerű oldalnézetes arcade ügyességi platformert tisztelhetünk benne, amely nem akar túl mélyre merülni a játék mechanikák tengerében, egyszerűen csak szórakoztatni szeretne, de azt stílusos módon.
Egy profi, harcedzett tűzoltó szerepét kapjuk, akit helikopterről ledobnak egy gigantikus tűzvész kellős közepére menteni. Kiderül, hogy egy titkos katonai komplexum van a területen, ahol nukleáris anyagokat is tárolnak – ez pedig egyáltalán nem jó elegy. A sztori igazából nem túl mély, csak azért van, hogy meg lehessen magyarázni az egyre komplexebb pályákat. A játékelemeket úgy kapjuk szép sorjában, idővel tudjuk már irányítani a vízsugárt, kapunk vetődési lehetőséget, meg erősebb locsolócsövet, stb. A létráról való oltás lehetőségét sajna csak viszonylag a végén, pedig milyen sokszor jól jönne korábban is. Például amikor már az idő ellen is kell harcolnunk, mert bizonyos gépezetek túlhevülnek és felrobbannak, ha nem oltjuk el őket. A legvégén pedig (ennyi spoiler belefér) egy szuper boss fight is várja a játékost.
Deepnight a Nuclear Blaze eredetijét egy 48 órás game jamen készítette (az a változat is elérhető), innen fejlődött tovább az ötlet. A cél azonban mindvégig az volt, hogy a hároméves kisfia is játszhasson a játékkal, hiszen épp az ő kedvencei a tűzoltók. Mivel a játékmenet hamar begorombult a fejlesztés során, felmerült a Kid mode ötlete – ebben pusztán cicákat kell kimentenünk, a locsolás sokkal intenzívebb és az ugrás is automatikus, hogy más könnyítéseket ne említsünk. Ennek pont az ellentéte az első végigjátszás után megnyíló Hold my beer mode, ahol aggresszív automata gépfegyverek, sokkal intenzívebb tűz nehezíti a kalandot, de szerencsére kapunk egy fejszét, amivel sokszor hasznos rövidítéseket nyithatunk meg. Ha viszont valakinek ez már túl sok volna, akkor a két véglet között rengeteg lehetőség van – nem a klasszikus easy, normal, hard szinten, de egy rakás beállítással testreszabhatjuk az élményt.
Igazság szerint teljesen felesleges itt hablatyolnom a játékról, mert senkit nem ezek a sorok fognak meggyőzni. A Nuclear Blaze az a fajta cucc, amit az ember meglát és azt mondja, hogy ez nekem kell – nem kell hozzá ajánló. Aki hasonlóan vonzódnak találja, vágjon bele bátran, hiszen nagyszerű élményben lesz része, a víz oltása már önmagában ad egyfajta elégedettséget (mint a PowerWash Simulatorban a tisztítás folyamata). A rövidség se riasszon el senkit, hiszen a Hold my beer mode kitolja azért az élményt, ha pedig valakiből előtör a kimaxolás vágya, akkor máris sokszorosát fogja eltölteni az első végigjátszásnak.
Legutóbb ezeket teszteltük:
Unplugged: Air Guitar / Another Fisherman’s Tale – játékteszt
