Fejlesztő: Byte Barrel; Kiadó: Fulqrum Publishing; Platform: PC
A Forgive Me Father folytatása az első részhez hasonlóan korai hozzáférésben debütált, a megvalósítás ezúttal viszont kevésbé színesebb, ami előnyére vált a lovecrafti lények aprításakor.
Két évvel az eredeti, nagy sikernek örvendő Forgive Me Fatherhez hasonlóan, korai hozzáférés égisze alatt mutatkozik be személyi számítógépeken a második epizód, aminek eseményei valahol ott folytatódnak, ahol a vérben tocsogó előzmény befejeződött. Fegyvert továbbra a pap karakterével ragadhatunk, s közreműködésével a korábbiaknál még sötétebb területeket takaríthatunk ki. Ezek a helyszínek lehetnek például háború sújtotta árkok, Lovecraft által inspirált szörnyszülöttekkel teli villa vagy istentelen katedrális.
Ha egyszer kiválasztjuk a kedvenc mordályainkat, az úr irgalmazzon minden egyes démonnak a Forgive Me Father 2 végigjátszása során. Összesen 10 teljesen eltérő küllemű pályán ugyanennyi támadási eszközt vethetünk be: a közelharci tárgyak használata mellett leginkább a lőfegyvereink segítségével adhatjuk fel számukra az utolsó kenetet. A feladatunk alapvetően semmit nem változott, és a retro FPS-ekre jellemzően lényegében ugyanaz az a teendőnk, mint a nem túl távoli 2021-es esztendőben. A lineáris és repetitív játékmenetet abból tevődik össze, hogy egyik-másik szobát/placcot végig járva ripityára lőjük ellenségeinket, megkeressük a zárt ajtók nyitásául szolgáló kulcsokat és átállítsuk a kapukat nyitó kapcsolókat.
Amit újdonságként vehetünk, azt főleg grafikai perspektívából javallott keresnünk, mivel az Unreal Engine 5 alatt készült akciólövölde látványvilága előnyére fejlődött. Persze az aprólékosan kidolgozott képregényes külcsín továbbra is piszkosul jellegzetes, ám az animációkba, illetve fényjátékok kivitelezésébe sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a készítők. Ebből következik, hogy a színvilág is letisztultabb lett, a falak és nemezisek pedig – bár még mindig azok, de – immáron kevésbé tűnnek meseszerűnek és sikerült pont annyira módosítani az utóbbiakon, hogy valamelyest hihetőnek látszódjanak. Az AI viszont jelenleg még picit butácska, de ez betudható annak, hogy nem a végleges változatot telepítettem PC-mre, gyakorta ugyanis nem figyelnek fel a csinnadrattára és ebből kifolyóan gond nélkül kiiktattam néhányójukat.
A főhadiszállásunkon feltápolhatjuk magunkat a számunkra ideális talentumokkal: az első felvonásból visszatért az „őrület”, melyet megfelelő mennyiségű rosszakaróink felett aratott győzelmeink után használhatunk. A négy különböző, rövid időintervallumon ható fejlesztés alkalmazásakor hatásosabban vagy gyorsabban lőhetünk, nagyobb ellenállóképességünk lehet, de akár életerőnket is gyógyíthatjuk. Küldetésünk tovább haladása előtt, ugyanezen a helyen vásárolhatunk többféle stukker variánst is (pl. mezei puskánkat lecserélhetjük sörétesre vagy a késünket fejszére), de mindenekelőtt magunkhoz kell kapnunk a szinteken fellelhető, rejtett zugokban is megtalálható csillagra hajazó fizetőeszközöket.
A Forgive Me Father 2 hamar jött folytatás. Noha Early Access-ben jelent meg, a Byte Barrel azonban ügyesen vette az akadályt és egy minden szempontból, de főleg játszhatóság apropóján a korábbinál jóval „bibliai méretűbb” alkotást tesztelhettem. Egy igazi régi vágású FPS nagyszerű kinézettel és kiváló atmoszférával.
A tesztkódot a CENEGA Hungary Kft. biztosította.
Legutóbb ezt teszteltük:
){kind=link}