WarioWare: Move It! – játékteszt


WWMI key artFejlesztő: Intelligent Systems / Nintendo Entertainment Planning & Development; Kiadó: Nintendo; Platform: Nintendo Switch

Újra lesújtott a Switch tulajokra Wario. Egy balul elsült nyaralás kapcsán tolhatjuk a mini játékokat a WarioWare: Move It! keretei között.

A 2 évvel ezelőtti WarioWare játék óta Mario karikatúrjával, Warioval és barátaival nem nagyon volt alkalmunk találkozni. Azonban belül mindenki, aki játszott a Get it Together alcímmel ellátott játékkal, az vágyott legalább egy körre abból az őrületből, amit ott átélhettünk. És félre nem értesetek, nem degradálni akarom az előző címet, az őrületet a szót a lehető legpozitívabb értelmében használom, mert máshogy nem tudom, és kár is lenne elkenni, hogy mi is itt a lényeg. Szerencsére a Nintendonál is hasonlóan gondolkoztak és nem voltak restek egy újabb körrel megkínálni minket.

WWMI screen 01

A WarioWare: Move It! története szerint, a mindig pénz- és fokhagyma éhes antagonistánk éppen egy kiadós zabáláshoz dukáló sorsolás eredményeként nyeri meg a fődíjat, egy 20 fős, trópusi utazást. Még szerencse, hogy barátaival együtt éppen ennyien vannak, így semmi akadálya nyeremény azonnali “lefogyasztásának”. Ennek örömére a díszes kompánia be is veszi a paradcsomi szigetvilágot, hogy azt különböző úton-módon teljesen leamortizálják. És kb. ennyiről is szól az egyjátékos kampány, szépen sorban haladunk a különböző brancsokra felosztott helyszíneken és oldjuk meg a ránk hajított mini játékok szórakozatóbbnál, szórakoztatóbb feladatait. A 200 különböző mini játék az előző részhez hasonlóan néhány másodperc alatt teljesíthető, mely határiő és a pontatlanság gyakran fog minket az újrázás irányába terelni.

WWMI screen 07

És ha már pontatlanság, eléggé értetlenül állok a dolog előtt, mert emlékeim szerint a Get it Together sem volt tökéletes, de ahhoz képest erős visszaesés érezhető a WarioWare: Move It! esetében. Nagyon sűrűn fordult elő, hogy a megfelelő kombinációt mutogattam el vagy éppen tartottam ki a játék során, de az vagy nem érzékelte az inputot vagy a precizitást igénylő mozdulatoknál nem a megfelelő módon regisztrálta azokat. Azt gondolom, hogy ez (tekintve, hogy pár másodperces etapokban csináljunk) még nem főben járó bűn, de azért elég szembetűnő, tekintve, hogy ennek minősége megalapozza az élményt. Azt viszont ki kell emelnem, hogy ha continue-ra kerül sor, nem elég csupán ezt az opciót választani, hanem le kell utánoznunk egy a képernyőn elénk tárt, kitartott pózt, különben nem game over, ez hatalmas ötlet volt, imádtam. Grafikailag és audió szempontból viszont hibátlan a mű, de azt jegyezzük meg, hogy nem is ad olyat, ami meg kellene, hogy izzassza a hardvert.

WWMI diver microgame

A WarioWare: Move It!, ahogy elődje sem, nem egy kimondott egyjátékos élménynek (bár úgy is haláli) készült, helyette igazán a többjátékos módokban tündököl. Azokban is ugyanezeket a mikromókákat kell abszolválnunk, csak ugye más sorrendben vagy éppen nehezítve, variálva a végletekig. De vannak efellett újabb megoldások is, ahol pl. egy bokszmeccset kell túlélni vagy éppen pózolással kell lenyomni az ellent a maximum 4 főt támogató lokális mókában. Azt viszont ki kell emelnem, hogy ugye minden egyes játékosnak szükséges a részvételhez, kell 1-1 külön joycon, ha egyszerre megy a haddelhadd, ami elég költségessé teszi a rögtönzött alkalmazást, valamint a mozdulatok és minijátékok is igényelnek némi gyakorlást, hogy legyen is esélye a feleknek egymás ellen teljesíteni.

Összességében tehát a WarioWare: Move it! egy igazán szórakoztató játék, azonban a pontatlan irányítás és a rövid, kb. 2 óra alatt letudható kampány miatt még a szerényebb (50 EUR) árazás is soknak hathat, arról nem is beszélve, hogy a négyjátékos multihoz 4 joyconra van szükségünk. Ennek tudatában, vagy ha rendelkezésre áll több joycon otthon, akkor nyugodtan ruházzatok be rá, mert biztos, hogy minden bulit feldob néhány kör ökörködéssel!

6. szék

 

 

Legutóbb ezt teszteltük:

Hellboy: Web of Wyrd – játékteszt

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Szexoktatás 3-4. évad - kritika
Következő cikk A hét röhögései (498.)