Fejlesztő, Kiadó: Zen Studios; Platform: PC, PS4, PS5, Xbox One, Xbox Series X|S, Nintendo Switch
Lökd, de ne rázd! Félelmetes flipper asztalokat teszteltünk a Pinball M-ben, merthogy a horror műfajra épít az új válogatás.
“Tominak hívnak? Süket vagy? Vak vagy? Röviden érzed-e úgy magad mint a “pinball wizard”? Ha minden kérdésre pozitív a válaszod, akkor ez a program, a Te játékod.” – az egyik régi Spectrum Világból ollóztam ezen sorokat. Akkori, tizenéves énemnek megfejthetetlenek voltak ezek a mondatok, cserébe viszont (s talán pont ezért) örökre beégtek. Manapság viszont az internet (vagy esetleg az általános műveltség) révén könnyedén ki lehet deríteni miről is van szó. Maradjon viszont házi feladat, hogy egy kis móka is legyen (annyit elárulok, hogy filmes és zenei vonatkozása is van a dolognak).
A különféle flipper játékok azóta (sőt már akkor is) nagy karriert futottak be. Lehetne a címeket halmozni, úgy is mint az amigás Pinball Dreams, Fantasies és Illusions hármasa, vagy később a PC-s Pro Pinball sorozat, de talán sokaknak a hazai gyártású és méltán népszerű címek ugorhatnak be. Igen, a Zen Studios játékaira gondolok, amelyek már több mint egy évtizede megannyi platformot meghódítottak és rendületlenül nyomulnak előre továbbra is. A sors furcsa fintora (de inkább az én szegénységi bizonyítványom), hogy hiába hoztak össze a srácok és lányok temérdek asztalt, részemről valahogy kimaradtak ezek, jobbára az első szárnypróbálgatásokat próbáltam csak ki, aztán valahogy elmentek mellettem a munkáik (csak egy fura állásinterjúra emlékszem velük kapcsolatban, de talán az jobb mindannyiunknak, ha ez a sztori tarsolyban marad).
Pinball M tehát a legújabb üdvöske címe és ez a válogatás a horrort választotta központi témájának kis (egy hónap) késéssel Halloween után. A formula a korábbi részekhez hasonló: vagyis a keretprogram ingyenesen letölthető és egy asztalt még kapunk is grátisz, hogy ki lehessen próbálni a játékot. A Wrath of the Elder Gods: Director’s Cut ez a pálya (korábban már elérhető volt, de kapott egy kis ráncfelvarrást), mely egy lovecrafti világot elevenít meg, egy hatalmas, csápos Cthulhu lénnyel. Egyben ez az egyik kakukktojás is az öt elérhető asztalból, ugyanis a többi mind valamilyen konkrét, licenszelt alkotásnak állít emléket, legyen az film, vagy játék.
Lesz azonban itt is meglepetés, mert a két-két mozis és játékos feldolgozás közül akad egy, amelyik nem annyira illik a sorba. Előbbiek kapcsán a Chucky nevével fémjelzett Gyerekjáték (Child’s Play) sorozat és az 1982-es, klasszikus, John Carpenter által rendezett A Dolog (The Thing) transzformálódott flipperbe, utóbbiakhoz pedig a mostanság népszerű(?) Dead by Daylight és a jó öreg Duke Nukem szolgál alapanyagul (igen, a mély hangú vagányt mi sem értjük miért horror). Mindegyik asztal szépen kidolgozott és teljesen más műfajt képviselnek. Van amelyik szellősebb, egyszerűbb, mások meg tömve vannak “lőhető” dolgokkal. Duke és Chucky néha meg is indul az asztalon egy sétára, de a klasszikus FPS-nek még egy kis szelete vissza is tér, amikor egy olyan minifeladatot nyitunk meg, ahol a játékból ismert ellenfeleket kell halomra lőni (természetesen leegyszerűsített, két karos irányítással, de óriás pixelekkel).
Óhatatlan a kérdés, hogy akkor ez most a legjobb flipperjáték ami elérhető? A kérdés megválaszolásának terhe nélkül azt gondolom. hogy a Pinball M jó választás lehet mindazoknak, akik egy jó kis pinball élményre vágynak (a cég tapasztalata kapcsán a golyómozgás teljesen élethű, a pályák pedig izgalmasak, szépek és mindegyik tartogat valamilyen egyedi ízt). A horror (illetve Duke Nukem) körítés pedig azokat is belasszózhatja, akik nem akartak annyira lökdösni, de a kedvenc franchise-uk kapcsán mégis bizalmat szavaznak (nekik meg egy rakás idézet és hanganyag fog könnyet csalni a szemükbe). Temérdek játékmód, challenge-ek és sztori is van az asztalok mellé, így a kontent annak ellenére is hosszú időre szól, hogy páran kevésnek fogják találni az öt asztalt. Aki pedig még így is húzná a száját, az vigasztalódhat azzal, hogy egészen biztosan bővülni fog a választék még és nincs senki rákényszerítve semmire, elég azokat a pályákat megvennünk, amelyekkel ténylegesen játszani szeretnénk. Részemről hangulat okán a The Thing és a Duke Nukem volt a kedvenc, a legtöbb pontot viszont a Dead by Daylightnál értem el, így az is kellemes emlék marad.
Legutóbb ezt teszteltük:
