John Towner Williams 1932. február 8-án látta meg a napvilágon New York városában. Már az 50-es évek végén megismerkedett a filmzenék világával, ahol néha zongoristaként segítette a fő zeneszerző munkáját. A 60-as évektől kezdve már ő maga is komponált eleinte kisebb produkcióknak, majd a 70-es évek elején a katasztrófafilmek csúcsidőszakán elkezdték végre igazán komolyan venni tehetségét. Az igazi áttörést azonban a Spielberggel kötött barátsága hozta meg, akivel 1974-ben a Sugarlandi hajtóvadászat kapcsán szoros kötelék alakult ki és a mai napig, pár kivételtől eltekintve, az összes filmjének zenéjét Williams szerezte.
Teljesen felesleges lenne az ismert szerzeményeit elővenni, mert nagyjából az egész bolygó ismeri a Star Wars, az Indiana Jones, az E.T., a Cápa, a Superman, a Harry Potter, a Jurassic Park, a Schindler listája főtémáját és még a csak évi egyszer, decemberben filmet néző ember is pontosan tudja, hogy ki szerezte a Reszkessetek, betörők! zenéjét. Úgyhogy az idén 54. Oscar-jelölését bezsebelő és eddig öt szobrot elnyerő zseni 92. születésnapjára összeválogattam 10+1 tételt a kedvenceim közül és igyekeztem a kevésbé populáris szerzeményeiből mazsolázni.
1974-ben a katasztrófafilmes korszak egyik csúcsterméke volt a Pokoli torony. A minden téren megalomán produkcióhoz John Williams egy ehhez méltó, igazán emlékezetes főtémát szerzett:
Az 1977-es Star Wars zenéje többek közt Holst: The Planets című szerzeményéből merített. Az 1980-ban készült folytatás, az A birodalom visszavág azonban nem csak történet és fordulatok szempontjából lett újító, hanem Williams is dobta a IV. epizód zenei stílusát és helyette inkább a saját útját járta. A végeredmény karrierrje egyik fénypontja lett, leginkább a felejthetetlen Birodalmi indulóval. Az általam egyik kedvenc tétel nem más, mint mikor az Ezeréves Sólyom a Bespinre érkezik és itt Williams már a Baljós árnyak előtt is kórust használt egy Star Wars zenéhez.
Az 1981-es Az elveszett frigyláda fosztogatói főtémája eredetileg két külön téma volt, csak Spielbergnek annyira tetszett, hogy az ő kérésére Williams mindkettőt felhasználva összekapcsolta. Jelen esetben azonban a térképszobás jelenet zenéjét választottam ki, mert remek bizonyíték arra, hogy egy alapvetően egyszerű, kicsit eseménytelen jelenet mekkora jelentést kap egy epikus zenével és ezzel egy igazán emblematikus pillanatot szerzett a Spielberg-Williams páros.
Ha 1983, akkor A Jedi visszatér. Sajnos az 1997-es speciális változat kapcsán George Lucas túlságosan is belenyúlt a saját filmjébe, így pl. kikerült a Jabba palotájánál elhangzó eredeti diszkózene, melyet eredetileg John Williams Joseph nevű fiával közösen készített. Szerencsére azért nem került végleg feledésbe és pl. a mostanság is megvásárolható filmzenén is rajta van. Igaz, nem pont a filmben elhangzó verzió. Még nagyobb szerencse, hogy az internet népe mindent megment nekünk, így sikerült a filmben elhangzó változatot feltennie egy jótevőnek:
1987-ben Spielberg a II. világháborút egy tizenhárom éves angol fiú szemszögéből szerette volna megmutatni, aki japán hadifogolytáborba kerül. A Nap birodalma sajnos bukás volt akkoriban, holott ez a méltatlanul elfeledett alkotás sok pozitívummal rendelkezik: kezdetnek ott van az elsőfilmes Christian Bale elképesztő játéka (Spielberg maga is ámuldozott a gyerek Bale tehetségén a werkfilmben). A film hangulata, látványvilága, rendezése szintén makulátlan, de persze a hibázni képtelen John Williams zenéjére fogunk a leginkább emlékezni, aki még a stáblista alatt is egy igazán maradandó tételt volt képes komponálni nekünk.
Williams összesen tizenkét filmnek szerezte a zenéjét, melyben Harrison Ford is szerepelt. Ezek közül az egyik kevésbé ismert munkája az 1990-ben készült Ártatlanságra ítélve, melyben Ford egy gyilkossággal gyanúsított ügyészt alakít. A zongorára írt főtéma sajnos nincs annyira köztudatban, holott egy igazán egyedi és hatásos zenéről van itt szó.
Spielberg kevés rendezésére nem büszke és ezek egyike a Hook. A Pán Péter egyébként teljesen korrekt és hangulatos folytatása nem lett különösképpen nagy siker, de persze Williamsnek összejött itt két oscar jelölés is. És nem véletlen: a film mindennemű hibáját a Mester könnyedén tudta palástolni.
Az egyik legelképesztőbb dolog Williamsszel kapcsolatban, hogy 1993-ban már lassan húsz éve volt a top 1 zeneszerző Hollywoodban, de még mindig nem érte el a csúcsot. Ezt a címet a Schindler listája zenéjével sikerült elérni. Nem nagyon tudok mást hozzá fűzni, mint hogy ez talán minden idők egyik legnagyobb filmzenéje.
Az eredetileg Gore Verbinski-filmnek induló Kapj el, ha tudsz az előkészületek során rendezőt váltott, így a csak producerként munkálkodó Spielberg átvette a stafétabotot. És persze jött barátja is, hogy egy szokásosan remek zenét adjon nekünk. Egyik igazán szép tétele maga a film egyik fontos témája, ami az apa és fiú keserédes kapcsolatát festi le.
Az egyik legjobb hír, hogy John Williams még 2023-ban is aktív. Sőt, sikerült 54. alkalommal is Oscar-díjra jelöltetnie magát az Indiana Jones és a sors tárcsájért. A régészprofesszor búcsúja talán lehetett volna jobb és átgondoltabb, de Williams természetesen most sem vette félvállról a munkát. A filmzenét önmagában is hallgatva szomorúan kell megjegyezve, hogy a szülinaposunk egy régi korszak utolsó hírmondója és bár a mai nap is vannak jó zeneszerzők, akik nagyzenekarral játsszák fel a filmzenét, de ezt a fajta régies, klasszikus hangszerelést és dallamvilágot már csak ő tudja szállítani. Bízzunk benne, hogy nem ez lesz az utolsó munkája:
A végére hagytam egy kis ráadást. Az 1970-es évek végén Alan Ladd, Jr. volt a 20th Century Fox fejese. Róla azt kell tudni, hogy rajongott az Amerikai Graffitiért és ő volt az, aki zöld utat adott George Lucas sci-fi fantasy maszlagjának, mert akkoriban senki sem értette, hogy a fiatal rendező tulajdonképpen mit is akar ezzel a zavaros, bárgyú forgatókönyvvel. Ladd sem értett belőle egy kukkot sem, viszont ő hitt Lucasban és a cég hírnevét kockáztatva zöld utat adott a Star Wars-nak. A többi immáron történelem, ahogy mondani szokták. De nem csak Lucas, hanem Ladd ázsiója is megnövekedett a helyes döntés által. 1979-ben kilépett a Fox-tól és megalapította saját produkciós cégét, a The Ladd Company-t. Ehhez persze új logó kellett, a logóhoz meg valami rövid dallamos zene. Természetesen John Williams az, aki a fél percnél is rövidebb intrót komponálta. Aki látta és szereti a Blade Runnert, annak különösen sokat jelenthet az immáron megszűnt produkciós cég logója és zenéje.
Kapcsolódik:
Steven Spielberg és John Williams 29 közös filmjük során egyszer sem vitatkoztak
Megtaláltuk az internet végét: a Birodalmi induló epilátoron lejátszva
