Vészjelzés (Blink Twice), Rendező-forgatókönyvíró: Zoë Kravitz, szereplők: Channing Tatum, Naomie Ackie, Alia Shawkat, Christian Slater, Geena Davis, Haley Joel Osment, Kyle MacLachlan, amerikai krimi, thriller, 103 perc, 2024, 18 éven aluliaknak nem ajánlott!
Mire kettőt pislogsz…
A Vészjelzés egy nagyon egyedi stílusgyakorlat, ami a semmiből jövő hirtelenséggel hengerli le a nézőt a megoldásaival. Például azzal, hogy az egyik leggyorsabban zavarja le a főcímet egy laza fél másodperces snittel, ami mégis teljes egészében beleillik a film tematikájába. Zoë Kravitz, a színésznőből lett rendező ígéretes módon forgatja a kameratöltőtollat, érdemes lesz rá figyelni.
Könnyű azonosulni a lakbérért küzdő, felszolgálóként dolgozó Fridával, aki a techmilliárdos Slater partiján fog dolgozni, ám előtte még a kecója mellékhelyiségén pörgeti a közösségi média villámvideóit. Ezekből tudjuk meg, hogy Slater felhagyva botrányos életével egy szigetet vásárolt, hol a terápiák hatására önmagával és a természettel összhangban élő életet él, tyúkokat nevel. Pár jelenettel és fordulattal később már Fridával együtt utazunk a szigetre, ahol egy ügyes marketingtrükkbe bújtatott élvhajhász kikapcsolódás veszi kezdetét a válogatott résztvevőkkel. A telefonokat elkérik érkezéskor, de amúgy ki is akarna vészjelzést leadni egy olyan környezetben, ahol a világ legjobb séfjei készítik a vacsorát, és csak az a furcsa, hogy a reggeli ébredés után homok van az ember körme alatt.
Hogy, milyen más homok van még ebben a gépezetben, arról a Menüt és a Tőrbe ejtve: Üveghagymát idéző furfangossággal mesél a Zoë Kravitz. Aki nagyot vállalt első levezényelt mozijával, mert egyből írta és rendezte, sztárokkal tömte tele (Channing Tatum Slater míg Naomi Ackie Frida szerepében, de Christian Slater, Kyle MacLachlan, Haley Joel Osment, Geena Davis szintén tiszteletét teszi). A Vészjelzéssel egy nagyon bátor és határozott koncepciót tár elénk. Egy valóban 18 karikás darabbal van dolgunk, ami kíméletlenül állítja szembe az idilli trópusi szigeti környezetet a tudatalattinkban megbúvó erőszakkal. A film elejétől folyamatosan kapjuk a jeleket, hogy valami nincs rendben, aztán természetesen el is szabadul a pokol, amikor el kell.
A film több szempontból erős idegzetet kíván. Egyrészt nagyon szuggesztíven építkezik, zenéje, hangjai, képei, szimbólumai, karakterei, brutalitása mind a bőrünk alá másznak, és a stáblista után is velünk maradnak akár napokig. Másrészt abba a trendbe illeszkedik, ahol a tradicionálisan háttérbe szorított női alkotók végre kiélhetik, szabadjára engedhetik “hangjukat, és kőkemény feminista felhangú alkotásukat készítenek. Emerald Fennell ugyancsak színésznőből lett rendezőként csinált hasonlót az Ígéretes fiatal nővel, és most a Vészjelzés is beáll a sorba. Harsány, magabiztos, ellentmondást nem tűrő tanmesét tár elénk, amit nem mindenki gyomra fog bírni.
A Vészjelzés már most borítékolható, hogy kultfilm lesz. Kis költségvetésből készült, jelenleg nem találja a közönségét (Tatum rajongóknak nagy csalódás lehet szeretett sztárjukat egy ellentmondásos techguru szerepben látni), közönségfilmnek túl szerzői, művészfilmek túl kommersz, viszont egy igazán ügyesen megrendezett misztikus thriller, amiben érződik, hogy a rendező meg tudta őrizni a kreatív kontrollt. Pont az ilyen alkotások szokták hosszú évek alatt összegyűjteni a rajongótáborukat. És Zoë Kravitz-nek jól fog még ez jönni, amikor újfent bizalmat szavaznak neki a producerek, hogy rendezzen megint. Mi várjuk, és reméljük nem kell addig sokat pislogni.
