Kézipoggyász (Carry-On), rendezte: Jaume Collet-Serra, szereplők: Taron Egerton, Jason Bateman, Sofia Carson, Danielle Deadwyler, Theo Rossi, Tonatiuh, Logan Marshall-Green, amerikai thriller, 119 perc, 2024 (13+) Netflix
A Netflixre bátran felvihető
A barcelonai születésű, de 18 éves korától Amerikában élő Jaume Collet-Serra rendező gyors egymásutánban négy filmet is forgatott Liam Neeson főszereplésével. Noha az ír színész ideiglenesen másnál kamatoztatja tehetségét, de direktorunk képtelen volt feladni a Neeson-formuláját, így új mozijában most Taron Egerton az, akinek meggyűlik a baja egy ismeretlen zsarolóval, és a terrorhelyzet mellett szokás szerint saját magánéletét is helyre kell hoznia.
Ethan Kopek (Taron Egerton) egy reptéren dolgozik vámosként, barátnőjével (aki szintén ott dolgozik) hamarosan szülői örömök elé néznek. A régebben rendőri karriert dédelgető Ethan belefásult munkájába, ám a közelgő apaság miatt valami előléptetésért kuncsorog főnökénél. Arra viszont ő sem számít, hogy egy gátlástalan bűnöző (Jason Bateman) pont aznap fogja megzsarolni, és egy novicsokkal teli táskát kell átengednie az ellenőrzésen. Mindezt karácsonykor, mikor a létező legnagyobb tömeg várja a dolgozókat a reptéren. Főhősünk egyszerre próbálja kétségbeesetten megmenteni a barátnőjét, a repülőgép utasait, meg úgy mindenkit a világon, miközben a bűnöző halálos nyugalommal és magabiztossággal irányítja a szálakat és látszólag minden lehetőségre kidolgozott egy tervet.
Ha valaki ismeri a fent említett Neeson-formulát, annak igazából nem is kell elolvasnia a történet vázát sem, adott egy férfi munkahelyi és magánéleti gondokkal és pechére pont belekerül egy olyan egyszemélyes csapdába egy „hang” által, amiből csak úgy menekülhet meg, ha ezeken túllép, na és ha a forgatókönyvíró nagyon elnéző vele szemben.
Az agyonjáratott klisék dacára mégis működőképes, korrekt kis thrillert kapunk, legalábbis úgy a film közepéig. Addig jó nézni, ahogyan Taron Egerton mindent megtesz nem túl bonyolultra megírt karaktere bőrében. Jason Bateman pedig már jó ideje eltávolodott a vígjátékoktól, az Ozark sorozat óta el is hisszük neki, hogy meggyőzően tud csúnyán nézni. A legjobb alakítást mégis talán Danielle Deadwylert nyújtja eszes nyomozónőként.
Amíg kis léptékben megy a zsarolás és megfélemlítés szépen épül a feszültség a moziban, de sajnos van egy pont, ahol elkezdődik a lejtmenet. Mégpedig az autós jelenet, ami akár rendben is volna, ha nem akarták volna ennyire megúszósan megcsinálni. Ha valaki látta Az ember gyermeke című filmet, az emlékszik az autós üldözésre, mikor a kamera körbejár a jármű belsejében, mindehhez pedig egy spéci kocsit készítettek. Nos, Collet-Serra ezt a momentumot idézi meg, viszont CGI segítségével és hát a végeredmény… finoman szólva sem lett az igazi.
Ezzel együtt a cselekményben szintén kezdenek megfeledkezni bizonyos tényekről, az addig gondosan felépített alapokat, hajmeresztő sületlenségek váltják fel. Egész pontosan a következmények súlyát dobja sutba az utolsó fél óra, ami azért is szomorú, mert kellő visszafogottsággal sokkal acélosabb lett volna az összkép. Főhősünk bármit csinálhat, mi már tudni fogjuk, meg fog úszni bármit és eléri célját. Ha kell, akkor egy lezárásra készülő reptéren tünteti el a rendőröket a tömegben vagy épp mindenkinek mindenhová szabad bejárást ad. Mellesleg ezen a munkahelyen mindenki szeret mindenkit, feszültségnek szinte semmi nyoma, hiába is hal meg egy-két kolléga, azért a nap végére minden rendben lesz. De mit váruk egy olyan írótól, akinek Fixman a neve…
A Kézipoggyász tipikusan az „egynek jó” kategória, ami egyik színésznek vagy alkotónak sem a karrierje fénypontja, de annyira azért nem zavaró, hogy utálni lehessen. A neten pár helyen maximális pontszámokat adó kritikák mindenképp túlzóak, elvégre egy olyan filmről beszélünk, ami a Die Hard 2 és A fülke filmek kereszteződéséből született. Csak azok pont azért működtek jobban, mert sokkal bátrabbak voltak a fenyegetettség érzetének ábrázolásában, és mert főhőseink a film végére ugyanolyan esendőek maradtak. Egy képregényfilmekkel abuzált filmiparban azonban muszáj kvázi szuperhőst csinálnod a főszereplőből. Pont ez az, ami miatt végül nem tud kiemelkedni a középszerből. Az még idekívánkozik, hogy Jaume Collet-Serra következő mozijai között az Éjszakai hajsza 2. Liam Neeson főszereplésével.
