The Commuter – Nincs kiszállás – kritika


Igen, jól látjátok, a szerencsehozó akciókabátomat ezúttal otthon hagytam.

The Commuter – Nincs kiszállás (The Commuter), rendező: Jaume Collet-Serra, szereplők: Liam Neeson, Vera Farmiga, Sam Neill, Patrick Wilson, angol-amerikai thriller, 104perc, 2018. (16)

Jegyeket, életeket!

A 66-hoz közelítő Liam Neesont újfent a családjával zsarolják, a válasz is ugyanaz, mint az elmúlt tíz évben bármikor, a zsaroló erőszakos halálát helyezi kilátásba. Már pedig ha ő mondja, akkor az úgy is lesz.

Mr. Neeson, kérem! Higgye el, ezen a vonaton senkit sem raboltak el!

Mi lenne, ha egy apró szívességet kérnének tőled, ami hatással van valaki életére, de ezt nem részleteznék, viszont ha megtennéd, jutalmat kapnál érte? Erre keresi a választ a Nincs kiszállás, de ne gondoljunk rögtön az atomfizikára, hiszen az Ismeretlen férfi, a Non-stop és az Éjszakai hajsza alkotóinak filmjéről van szó. Van úgy, hogy az ember minden nap – hosszan – beutazik a munkahelyére, majd a munka végeztével onnan haza, ilyenkor azt mondjuk rá, hogy ingázó (commuter). Michael MacCauley (Liam Neeson) valaha a rendőrség kötelékében szolgált, de megcsömörlött és biztosítási ügynök lett (he-he). Minden nap vonatra ül, ahol zömében ugyanazokat az arcokat látja. 60 évesen van egy szép háza, a felesége autóval jár, a fia egyetemre készül és néhány év múlva jöhet a jól megérdemelt nyugdíj. Ebben a korban munkáltatójának már jóval többe kerül, mint amennyi pénzt a konyhára hoz, ezért egy szép napon közlik vele, hogy ki van rúgva. Miután lerója a szokásos tiszteletköröket, leül, hogy magában búslakodjon, ám ekkor lehuppan vele szembe egy csinos nő, Joanna (Vera Farmiga), aki a fentebb leírt játékra invitálja 100 ezer dolláros jutalmat meglebegtetve. Mindössze annyit kell tennie, hogy megtalál egy, a vonatra nem illő táskás valakit.

Mondja meg nekem kedvesem, ez most az Elrabolva 4?

A „tudod mit, ma este ne csináljunk semmit, inkább nézzünk meg egy filmet, amiben Liam Neeson azt mondja a telefonba, ha csak egy hajszála is meggörbül bármelyik családtagomnak, megöllek” típusú filmek legújabb tagja érkezett meg a mozikba. A Nincs kiszállás csak annyira választékbővítő a zsáner palettáján, mint a Halálos iramban 8. része, hiszen több olyan jelenetet is tartalmaz, amit az első 7-ben nem láttunk. Liam Neeson ugyanezt a karaktert eljátszotta már gyalog, autóval és repülőn is, talán még láthatunk tőle hajós változatot is egy-két éven belül. Persze az egészet felfoghatjuk úgy is, ha valakinek öt – közel – egyforma kabátja van, akkor lassabban kopnak el, mintha csak egy lenne. Liam Neeson láthatóan fáradt. Nem csak a karakter, hanem maga a színész is. Biztosan azt fogja mondani a kamerába mosolyogva, hogy nagyon élvezte a forgatást, a stáb szuper volt, még mindig érzi magában az erőt és szívesen bevállalna hasonló filmeket, de ez a mosoly szerintem már nem őszinte. Aztán lehet, hogy csak rossz évet zárt, hiszen még csak most lesz 66 és eddig olyan meggyőző volt.

Pedig van itt minden, izgalom, dráma, lövöldözés, ökölharc, zsarolás, kisiklott életek és a mindent átszövő korrupció. A végére Alex Murphy is előkerül. És hogy ennyi aljas megjegyzés után mi a végszó? Néha nem kell több mint egy „tudod mit, ma este ne csináljunk semmit, inkább nézzünk meg egy filmet, amiben Liam Neeson azt mondja a telefonba, ha csak egy hajszála is meggörbül bármelyik családtagomnak, megöllek” típusú film és máris megvan a boldogság.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Míg Ridley Scott filmet, addig Danny Boyle sorozatot forgatott a sztoriból
Következő cikk Érkezik a Snowpiercer sorozat, Jennifer Connelly is a vonaton