A hazai mozik időszámítását szem előtt tartva lapozom a naptárt, lázasan bogarászom a nejlonba összegyűlt jegyeket, lassan 15 éve, hogy elteszem őket. Nem volt ez egy szélesvásznú esztendő. Trierhez, Tarrhoz hiányzott a hajtőerő, Mike Leigh kiemelt helyen, mégis lemaradtam róla. A karácsonyfa bizony beelőzte az életét, de az még tuti gyökeret ereszt nálam az idén. Ez nem a legjobb öt, inkább azok amik valamit megcirógattak itt belül.
Éjfélkor Párizsban
Jóllehet nálam Woody Allen mindig erőnyerő, ám ha idén csak a Férfit látok álmaidbant tűzik műsorra, akkor az az első harmincba sem kerülne. Nem számít, hogy saját ötletét hasznosította újra, elegánsan, kellő bájjal tette. A párbeszédek tartalmazták a régi Woody-adalékot, enged a romantikának, ellenben most nem csak a nőket ülteti repülőre (ahogy Barcelonában), persze az egyik főszereplő megint a turistacsalogató helyszín viszont egyenrangú a történettel. Szóval, van még kraft az Öregben!
Blue Valentine
Nesze neked szerelem, házasság, gyerekvállalás, ilyen A szabadság útjai az ezredfordulón túl. Karcos, néhol indiszkrét, gyomorlyukasztó dráma, korunk két már nem csupán ígéretes színészével. 2011 és a jövő amúgy is Ryan Goslingé, bár a valóban tökös, ámde túlhájpolt Drive-ból szerintem csupán a zene marad meg hosszútávon.
Rango
Azért ugrándozik még bennem a gyerek, s mivel animációból bőven készül, legalább egyet bepréseltem. A Pixar a Verdák 2.-vel először okozott csalódást, a Gnómeó és Júlia, Rió megtekintéskor törlődött, a Kung Fu Panda 2., bár folytatást nem emelnék ki. A Rango újfent bizonyította, hogy Gore Verbinski nagyon tehetséges csóka, noha az utolsó Karibnál nagyon elkalózkodta magát, azonban most kiköszörülte a csorbát. A lurkóknál sokkal jobban élveztük, ezért teljesített mérsékeltebben a kasszáknál, viszont többször újranézhető.
http://youtu.be/mN3csHq6Hjo
Biutiful
Inarritu korunk egyik legfontosabb filmese, mindig bántóan igaz dolgokról mesél. Bardem bernáthegyi ábrázata döbbenetes, a sztori megrág, kiköp. Igaz, hogy a mozi elsődlegesen a szórakozás egyik formája lenne, és többnyire ezek nem kifizetődő projektek, mégis inkább készüljön tíz ezekből, mint a vámpíros, kamu 3D-s vackokból! Miért ne gondolkodhatna az a másik célközönség?
Pénzcsináló
Könnyen lehet, hogy jövőre el is felejtem, mégis beválasztottam. A király beszédével versengett, végül beláttam az elszúrt sportkarrier közelebb áll hozzám, mint az uralkodói ház. Pitt jó helyre tette pénzét, eszét, tehetségét, komolyan veszem, amúgy meg ez egy letisztult szívbarát mozi hétköznapi hősökkel rájuk pedig szükség van mindenhol!
No Comment