Válólevél (Gett), rendező: Shlomi Elkabetz, Ronit Elkabetz, szereplők: Simon Abkarian, Gabi Amrani, Dalie Beger, Shmil Ben Ari, izraeli-német-francia filmdráma, 115 perc, 2014. (12)
Szakíts, ha bírsz
A XXI. századi Izraelben a válás még mindig ősi szokások szerint zajlik, ahogy a film bemutatja, akár évekig. Erős, gondolatébresztő mozi, bár kissé elfogult, ami érthető, a válni akaró feleség szerepében a forgatókönyvíró-rendező Ronit Elkabetzet láthatjuk.
A válólevél (get) azon okmány, melynek átadásával, illetve elfogadásával történik a zsidó házasság rituális felbontása. A válólevelet a férj meghagyásából egy szakavatott író írja, két tanú pedig aláírja. A férj vagy személyesen, vagy erre felhatalmazott küldönc útján a nőnek, illetve a nő felhatalmazott képviselőjének kézbesíti e szavakkal: „Íme ez a te válóleveled, fogadd e válólevelet és általa légy elválva tőlem mostantól fogva és szabad minden más férfiúra nézve.” A válólevél írását és átadása módját törvények határozzák meg. Utóbbi hármas rabbitanács előtt történik.
Ez így leírva nem is tűnik nagyon bonyolultnak, esetünkben azonban a feleség (Ronit Elkabetz) akar válni, így a procedúra több évig elhúzódik. A film a tárgyalóteremben játszódik, a kamera ritkán hagyja el azt, akkor is csak a kinti váróhelyiség történéseit látjuk. A házaspár életét saját, illetve az elfogult, nem egyszer félelemben élő tanúk vallomásaiból ismerhetjük meg. Mivel a válást tulajdonképpen a férj (Simon Abkarian) mondja ki, a rabbitanács a törvényességért felel és bár próbálja előrevinni az ügyet, a férj makacssága és távolmaradása azt rendre megakadályozza.
Természetesen az okokra is kíváncsiak, a kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy ki hogyan képzel el egy jól működő házasságot. Ebben azért vannak eltérések. Azt hihetnénk, hogy a rabbitanács kihatással van az erőviszonyokra is, hiszen mindhárom tagja férfi, mégis valahogy mindig – az alkotói szándéknak megfelelően? – a feleség felé billen a mérleg nyelve. A tárgyalás külön érdekessége, hogy férj védője – aki egyben rokona is – a vallás, a feleség védője – nem lehet nem észrevenni az érzelmi kötődést – a jog oldaláról közelíti meg az ügyet, így lényegében mindkettőnek igaza van, de mégis elbeszélnek egymás mellett.
A humor mindvégig jelen van, de ahogy a válóper elhúzódik, úgy válik egyre feszültebbé a hangulat. Kezdetben, amikor még mindenki a gyors megoldásban bízik, teljesen más a légkör, a viccelődés, piszkálódás végül durva személyeskedésbe megy át. A megoldás maradjon titok, nem feltétlenül az, amit várunk.
A téma azt hiszem nem is lehetne aktuálisabb. A film a tárgyalóteremben játszódik, mégis mindent megmutat. Aki úgy érzi, hogy semmit nem tud a színészekről, az sajnos téved. Az iraki születésű, de Izraelben élő Sasson Gabai, a francia-örmény származású, egy ideig Libanonban, majd Los Angelesben élő Simon Abkarian, vagy az izraeli Rami Danon kisebb-nagyobb szerepekben számos európai és hollywoodi produkcióban megfordultak, Roberto Pollakot Szabó István Találkozás Vénusszal című filmjében is láthattuk.
Modern ipar, modern mezőgazdaság, elavult társadalom. Mindez egy válóperen keresztül bemutatva. Izrael hivatalos versenyfilmje az Oscar-díjért.
9/10
