A második anya (Que Horas Ela Volta?/The Second Mother), rendező: Anna Muylaert, szereplők: Regina Casé, Helena Albergaria, Michael Joelsas, Lourenco Mutarelli, brazil filmdráma, 114 perc, 2015. (16)
A szolgaság íratlan szabályai
Egy film a brazil gazdaság igazi mozgatórugóiról, a házvezetőnőkről. A Berlinale Panorama szekciójában közönségdíjas lett, a Sundance filmfesztiválon a zsűri különdíját kapta.
Val Sao Paulo előkelő negyedében házvezetőnő. 13 éve él egy családnál, lesi minden kívánságukat, teljes odaadással szolgálja őket. Az erőviszonyokra hamar fény derül, a ház úrnője, a fitos orrát fennhordó Donna Bárbara a kissé neurotikus, évek óta leszarom tablettán élő férje, Carlos pénzét költi szorgalmasan. Val munkájára nem lehet panasz, az íratlan szabályokat legjobb tudása szerint betartja, külön asztalnál eszik, csak oda teszi a lábát, ahova lehet, csak akkor kérdez, ha erre engedélyt kap, a véleményét gondosan megtartja magának és a medencét is messze elkerüli. Tulajdonképpen egyszerre láthatatlan és nélkülözhetetlen. Mindemellett kíváncsisága olthatatlan, olyan, mint egy gyerek, amikor csak lehet, leskelődik, hallgatózik, beleszagol, belekóstol mindenbe és kellően pimasz is, a személyzet többi tagjával kidumálja gazdáit és időnként „beszólogat”. Persze csak akkor, amikor biztos benne, hogy nem látják, nem hallják. Az elfoglalt szülők gyerekét, Fabinhot sajátjaként szereti, gondozza, és ahogy nő, egyre többször falaz neki. Amit látunk, már-már zavarba ejtően őszinte és bensőséges.
Ezzel szemben évek óta nem látott lányát a családtagok nevelik valahol messze. Kettejük viszonya – már ha egyáltalán beszélhetünk viszonyról – annyira megromlik, hogy egy ideje nem is beszélnek egymással. Egy telefonhívás azonban mindent megváltoztat, Jessica ugyanis éppen a sao pauloi egyetemre készül felvételizni és bejelenti érkezését. Az építésznek készülő lányhoz kezdetben máshogy viszonyul a család, olyan kiváltságokat élvez, amiről az évek óta ott élő anyja nem is álmodhat. Val tudja, hogy ez csak a felszín és hiába próbálja terelgetni, mivel nem ebben a közegben nőtt fel, nem ismeri a szabályokat, amivel egy idő után Donna Bárbaránál ki is vágja a biztosítékot. Olaj a tűzre, hogy férjét és fiát sem hagyja hidegen a lány szépsége és intellektusa. Az igazi konfliktust mégis az okozza, hogy Jessica felnyitja anyja szemét, ő ugyanis egyszerre látja a dolgokat kívülállóként és családtagként. Megfogalmazódnak bizonyos kérdések és nincs többé visszaút. Biztos, hogy ennek így kell lennie? Biztos, hogy ennél a háznál megbecsülik?
A Karlovy Varytól Seattle-ig díjazott író, rendező, producer, színész Regina Casé hitelesen alakítja Valt, simán elviszi a hátán a filmet. A 2002-es Durval Boltjával (a hazai mozikat elkerülte) a nemzetközi porondra kilépő és azóta sikert sikerre halmozó író-rendező Anna Muylaert biztos kézzel nyúlt a témához, gondosan összeszedte ezeket az íratlan szabályokat és egy élvezetes történetet kanyarított köréjük. Mozija felfogható egyfajta társadalomkritikaként is, bár sokkal inkább arra koncentrál, hogyan változik meg az egyes szereplők viselkedése ebben az új és leginkább kényelmetlen helyzetben. Természetesen bőven lenne mit kritizálni, de az ország gazdasági sikerei részben ennek a társadalmi tagozódásnak köszönhetőek, Isaura modernkori utódai továbbra is zokszó nélkül teszik a dolgukat. A végére még egy meglepetés is marad, el lehet vitatkozni azon, hogy mennyire kiszámítható.
