Gázos páros (You’re the Worst) 1-3. évad – kritika

Gázos páros (You’re the Worst), készítő: Stephen Falk, szereplők: Chris Geere, Aya Cash, Desmin Borges, Kether Donohue, amerikai romantikus vígjátéksorozat, 30 perc, 3 évad, 2014-

Bunkó szerelem

A harmincas szinglikről romantikus komédiát gyártani egy baromi aktuális dolog. Az FX-es sorozat közmondásos bicskája azonban csúnyán beletört ebbe a vállalkozásba. A jól induló, majd önmaga paródiájába fulladó, néhol már kínos poénokat és erőltetett gegeket felvonultató Gázos páros nagyon szétesett a harmadik évadra. A főszereplők állati jó párost alkotnak, de a mellékszereplők erőltetett  és buta ábrázolása végül kigáncsolja a sorozatot, ami nagy kár, mert tényleg rengeteg potenciál van az alapkoncepcióban.

A történet pofonegyszerű: van egy fiú meg egy lány, akik egy esküvőn összefutva egyéjszakás kalandba keverednek egymással, ami a legnagyobb meglepetésükre végül párkapcsolattá alakul. A kezdetben kötetlen szexbe érzelmek kerülnek, megkedvelik egymást és a párkapcsolat szokásos lépcsőfokait kezdik el megmászni együtt, annak minden pozitív és negatív hozományával. A sorozat fűszere persze a két fő karakter típusában rejlik. A srác és a csaj is harminc körül vannak, nagyon pörgősek, iszonyat egoisták, imádnak bulizni, rettegnek attól, hogy átlagemberként funkcionáljanak, borzasztóan cinikusak, de tényleg kedvelik a másikat. A kémia állati jól működik a két színész közt, és bár drámai részeket is akar ránk erőltetni a sorozat, inkább csak a vicces és egymásnak beszólogatós részek szórakoztatóak. Mivel mindketten kicsit megkeseredett, mégis élettel teli emberek, könnyű velük azonosulni.
Alapvetően nem hisznek a kapcsolatokban, hiszen csalódtak már eleget mindketten, plusz eléggé utálnak maguk körül mindenkit és pont ezek a közös tényezők hozzák őket egy nevezőre. A pilot elég erősen indított, még a harmadik évadban is tudunk lelkesülni a párosukért és baromi drukkolunk nekik. Élvezetes végignézni a kapcsolatuk minden szakaszát; amikor mindketten rájönnek, hogy önmagukon túllépve talán mégis belevágnának a közös jövőbe. A legviccesebb talán az volt, amikor összeköltöztek és rettegvén attól, hogy ezennel ők is hivatalosan átlagemberek lettek, megpróbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy bebizonyítsák ennek ellenkezőjét. Folyamatosan buliznak, isznak, szeretkeznek, hogy egy percig se merüljenek bele a szürke hétköznapnak hívott életbe. Ezzel szépen ki is gúnyolnak egy csomó embert, de olyan stílusosan teszik, hogy öröm nézni. Az erőltetett és nyálas romantika távol áll tőlük; szókimondóak, meglehetősen bunkók és mégis remekül kiegészítik egymást. Ez annak köszönhető, hogy alapvetően a humorra építik mind a kapcsolatukat, mind magát a sorozat.Éppen ezért is volt érthetetlen, hogy miért fordul át néha a Gázos páros teljesen értelmezhetetlen és mélyrehatónak szánt drámába. Bizonyára ezzel akarták reálisabbá tenni az összképet, de olyan típusú drámai elemeket emeltek be, amik egyáltalán nem illenek bele a sorozat arculatába és a témák súlyossága olyan szinten nem odaillő, hogy elveszti minden jelentőségét. A fiú, aki író, a karrierjével szenved, a lány klinikai depresszióban vergődik, de valahogy ezek az amúgy valós gondok teljesen hiteltelenek. Nem tudják ésszerűen ötvözni a különböző stílusokat és ettől marhára szétesik a show.

Ez azonban a kisebb gond; ami sokkal borzasztóbb és érthetetlen, az a mellékszereplők mérhetetlenül ostoba és unalmas ábrázolása. A főszereplő lánynak van egy legjobb barátnője és a főszereplő srácnak is van egy lakótársa, akik elég nagy szerepet kapnak a sorozatban. Az ő karaktereik azonban olyan egysíkú és gyenge, klisés sémákra lettek felépítve, hogy a legminimálisabb szinten sem segítik az amúgy százszor érdekesebb főszereplők történetét. A legjobb lánybarátnő egyetlen tulajdonsága az, hogy mérhetetlenül buta. Tényleg semmi más nem ugrik be róla és ezt még mintha valami pozitív színben akarnák föltüntetni. A férfi mellékszereplő meg egy veterán katona, aki a heroin és a pia után, a füvezésben találja meg önmagát, miközben egy borzasztóan pancser és életképtelen ember. A többi, kisebb mellékszereplőről már nem is beszélünk, akiknek annyi dolguk van, hogy néha megjelennek a képernyőn és elkezdenek ordibálni, amivel a céljuk valószínűleg az volt, hogy egy komikus jelenetet hozzanak össze, de olyan hiteltelenül és logikátlanul cselekednek, mintha egy rossz viccet néznénk.

A sorozat egyik legnagyobb hibája, hogy nem találja önmagát. A főszereplő pároson kívül mindenki más értékelhetetlen, érdektelen és nagyon primitív humort képvisel. Ráadásul minden következetesség nélkül dobálják bele, teljesen váratlanul a megrázó részeket, amik inkább csak kínosak és nem drámaiak.

Stephen Falk (aki a Nancy ül a fűbenen is dolgozott) mintha nem bírná megvalósítani amit tervezett és össze vissza kapkod a Gázos párossal. Ami elismerésre ad okot az a két főszereplő, Chris Geere és Aya Cash, akik hitelesen felépítették a karaktereiket, megnevettetik az embert és azon kívül, hogy atom bunkók, mégis nagyon cukik tudnak lenni. Az tényleg nem az ő hibájuk, hogy ennyire szerencsétlen forgatókönyveket kapnak. A harmadik évadra nagyon megromlott ez a sorozat és már csak önmaga paródiájának könyvelhető el a Viasat6-on mostanában induló Gázos Páros.

Hozzászólások

hozzászólás