Magyarország 1965 óta minden évben nevezett filmet az Oscarra, a korábban még a “legjobb idegen nyelvű film”-nek keresztelt kategóriába. De vajon arra emlékeztek még, hogy a Kaméleon és a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten is anno versenybe szállt?
Az elmúlt 56 alkalomból Amerika legrangosabb filmművészeti díjára tízszer érdemeltük ki az akadémiai bizottságtól az öt legjobb közé kerülés lehetőségét. Ebből két esetben meg is kaptuk az aranyszobrot: először Szabó István 1981-es Mephistójáért az 54. díjátadón, majd Nemes Jeles László 2015-ben bemutatott Saul fiáért. A nevezetteink közül a csúcstartó kérdés nélkül Szabó István, akinek munkáját 1967 és 1992 között hét alkalommal ajánlották a bizottságnak: a 80-as évek magyar filmgyártása egyértelműen róla szólt, hiszen 1980-88 között négyszer izgulhattunk érte a gálán.
Mellette az 1994-ben elhunyt Fábri Zoltán büszkélkedhet a legtöbb nevezéssel, akinek 1965 és 1978 között négy filmjéből kettőt díjra is jelöltek. Mellettük Makk Károly, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezőpárosa illetve Enyedi Ildikó is a jelöltek listáján szerepelt már egyszer.
Azt se felejtsük el, hogy a legjobb rövid animációs filmmel Rófusz Ferenc nyerte hazánk első arany szobrocskáját a Léggyel még 1981-ben (ugyanebben a kategóriában pedig Jankovics Marcell is volt már jelölve 1976-ban a Sisyphus-szal)..
Az aranykor vége
A rendszerváltozást követően aztán a magyar filmgyártás nem találta a saját hangját, és több mint két és fél évtizedig tetszhalott állapotban vegetált. Azért legalább M. Tóth Géza a Maestro-val 2007-ben jelölve volt megint a legjobb animációs rövidfilm kategóriában. 2013-ban már komoly sikernek számított, hogy Szász János A nagy füzettel 23 év elteltével bejutott a kilenc legjobb idegennyelvű filmnek közé. Előtte akadt furcsa anomália, ami nagyon jól mutatja az ezredforduló utáni hazai filmkészítés állapotát, ugyanis 99-ben Jancsó Miklós szatirikus korrajza, a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten vágott bele “lesz, ami lesz” alapon, majd 2009-ben Goda Krisztina thrillere, a Kaméleon próbált meg észrevétlenül besurranni a jelöltek közé. 2004-ben Antal Nimród az elvont és egyedi látványvilágú Kontrollal, 2005-ben Koltai Lajos Kertész Imre Nobel-díjas regényének, a Sorstalanságnak az adaptációjával, míg a fiatalok közül az élvonalban megkapaszkodott Mundruczó Kornél 2014-ben a Fehér Istennel próbálta megtörni a minket sújtó Oscar-átkot.
Új fejezet a magyar filmgyártásban, a második aranykor eljövetele?
Az elmúlt évek fordulópontnak számítottak és új fejezet kezdődött: jött Nemes Jeles László, aki mielőtt 2016-ban Cannes-ban aratott hatalmas sikert a teljesen friss hangvételével és fiatalos stílusával, végre 2015-ben az Oscar-szobrot is hazahozhatta nekünk a Saul fiával. A magyar film nemzetközi sikerei pedig azóta is töretlenek, amit Deák Kristóf rövidfilm kategóriában aratott győzelme, Enyedi Ildikó legjobb öt közé kerülése is alátámaszt. Nemes Jeles lehetett volna az első duplázó, de a Napszállta végül be sem került a végjátékba. Legutóbb, 2019-ben Tóth Barnabásnak sikerült a legjobb 10 közé kerülni az Akik maradtakkal, ám a szobrocskáért már nem versenghetett.
A teljes listája hazánk Oscar nevezettjeiről, egészen 1965-től 2021-ig. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy szerintetek ki érdemelte volna meg az elismerést a felsorolásból. Írjátok meg nekünk kommentben!
2018 (91.) Napszállta Nemes Jeles László Nem jelölték
2019 (92) Akik maradtak Tóth Barnabás Bejutott a legjobb 10 film közé
2020 (93.) Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre Horvát Lili Nem jelölték
2021 (94.) Post Mortem Bergendy Péter Nem jelölték
2022 (95.) Blokád Tősér Ádám Nem jelölték
