Katinka; Rendező: Pálinkás Norbert; Írta: Köbli Norbert; magyar dokumentumfilm, 103 perc, 2022
A magyar Iron Lady
Az Iron Lady győzelmei továbbra is szédületesek, de még ezek sem tudták megmenteni Pálinkás Norbert “majdnem-dokumentumfilmjét”. A Katinka egy olykor hatásosan hősies, mégis üres és felesleges ünneplése Magyarország legsikeresebb női úszójának.
Hosszú Katinka nevét még azok is ismerik, akiket teljesen hidegen hagynak a sportok. A 33 éves sportoló 3 olimpiai és számos világ- és európa-bajnoki arannyal vált a magyar sporttörténelem egyik legismertebb alakjává, nem véletlen tehát, hogy pályafutását az eddigi legdrágább magyar dokumentumfilmben szerette volna megörökíteni a Nemzeti Filmintézet. A végeredmény egy kissé céltalan 103 perces imázsfilm, amiben Hosszú Katinka mindenféle esendőségét elrejtve meséli el az egyébként elképesztő történetét.
Archív családi és iskolai felvételek példázzák Katinka korai ambíciót és az úszással való kapcsolatát, a film végére pedig az összes lencsevégre kapott bukását és sikerét végignézhetjük különböző országok különböző versenyein. Sikerei már a TV képernyőn is hatásosak voltak, és Katinka is jól reflektál emlékeire kezdő úszóként, így ezek összességében működnek is. Shane Tusuppal való házasságáról és több éves edző-sportoló kapcsolatukról is egészen bátran beszél a film, még ha csak korábbi felvételekről is ismerjük meg edzéssel töltött közös napjaikat.
Ahol azonban gyakran feltűnnek rendezői hiányosságok, azok a Hosszú magánéletét érintő szekvenciák, melyek gyakran elkalandoznak, tartalmuk pedig aligha mondható dokumentumfilmbe valónak. Hozzá kell tenni, hogy a Katinka forgatását alaposan megbolygatta a koronavírus járvány, de még ehhez képest is túl gyakran érezhetjük úgy, mintha nem lett volna ötlete az alkotóknak, mivel is kellene kitölteni a játékidő fennmaradó részeit.
A film vívódása dokumentarista és népszerűsítő jellege között összeszedetlenné teszi annak tempóját és ívét is, amit nem mindig tudnak elfedni a legendás versenyek képsorai. Imázsfilmes vonásaiból adódóan viszont remekül néz ki a film, ami az ügyes vágómunkával együtt néha képes generálni egy olyan energiát, ami egy pár percre magával tudja ragadni a magyar nézőt. Ez az érzés sajnos mulandó, hiszen minden őszinte pillanatra jut három mesterkélt, és sem a családdal, sem a barátokkal töltött pillanatok nem bírják valódinak és sebezhetőnek mutatni Hosszú Katinkát ebben a filmben.
Hosszú Katinka eredményei vitathatatlanok, múltja kalandos, mégis végtelenül zavarosan lett megfogalmazva, hogy ki is ő valójában. Mindenféle ív nélkül, felszínesen mesél a róla szóló film, ami képtelen “márka” helyett emberként kezelni őt. Hogy ez rendezői vagy produceri melléfogás, illetve hogy mennyire szerencsés egy aktív – habár a film végén visszavonulását sejtető – sportolóról életrajzi filmet forgatni, azon hosszasan lehetne vitatkozni. Az viszont biztos, hogy ilyen hibákat nem szabadott volna véteni, mert azok önkéntelenül is felnagyítódnak egy 560 millió forintos produkcióban.
