Tyler Rake: A kimenekítés 2. (Extraction 2, Rendezte: Sam Hargrave, Fsz.: Chris Hemsworth, Golshifteh Farahani, Adam Bessa, Zurab Radiani, Tinatin Dalakishvili. Netflix, 2023, 122 perc)
A Tyler Rake: A kimenekítés három évvel ezelőtt kisebb meglepetést okozott azzal, hogy a Netflixre egy viszonylag nézhetőbb film érkezett. Ráadásul a pandémia kezdetekor történt mindez és így egy eléggé szép nézettséget hozott a családi traumától szenvedő zsoldos akciója. És mivel a film befejezése – és persze a nagy számok törvénye alapján is – folytatásért könyörgött, így ha kis csúszással, de végre megérkezett Tyler Rake újabb küldetése.A film az előző rész „hidas műsorától „ (copyright by Kapa) veszi fel a fonalat, tehát Tyler Rake (Chris Hemsworth) élet és halál között lebeg. Nyilván a való életben már szinte a film elején el kellett volna patkolnia, szóval az alkotók sokat szépítenek a sérüléseken, de még így is elmondható, hogy semmiképp sem akartak szuperembert csinálni hősünkből. Tehát a kezdés nem is áll nagyon másból, mint hogy Tyler-t összekaparják, ami egy nagyon szép Rocky 4-féle edzős montázsban csúcsosodik ki. Eztán kezdődhet is az akció, ami a fülledt Banglades helyett ezúttal a fagyos Grúzia ad otthont. Sajnos cseppet sem izgalmasak a helyszínek, inkább átlagosnak mondhatóak, és talán ez az egyetlen pont, amiben a folytatás rosszabul teljesít elődjénél. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy minden másban jobban sikerült a folytatás: az érzelmi töltete nagyobb, a rosszfiú itt nem egy selyemruhás ficsúr, hanem egy igazi vérszomjas vadállat, aki örömmel mocskolná be a kezét a családjáért. Az akciójelenetek egészen pazarul vannak megrendezve és Chad Stahelski mellett Sam Hargrave is beállt a kaszkadőrből lett remek rendezők sorába. A 21 perces „vágatlan” jelenet, valamint a későbbiekben egy toronyházban történő akció az apróbb CGI bénaságok ellenére is maximális adrenalintöltetet szállít és jómagam nagyon tudok örülni annak, hogy végre megint divatba jöttek az R kategóriás akciófilmek, ahol nem akarnak családbaráttá hazudni egy rajtaütést.Ami miatt ténylegesen jobb a film elődjénél, az az érzelmi töltet: bár Joe Russo forgatókönyvíró most sem egy Oscar-díjas munkát hozott össze, viszont sokkal személyesebbé tette a küldetést. Maga a megbízója is egy nagyon közeli ember, de az első részben mellékszereplőként feltűnő társai, a Khan tesók (Golshifteh Farahani és Adam Bessa) sokkal nagyobb szerepet kaptak és igazán szerethetővé tették őket. Hiába vannak éppenhogy csak megírva ezek a karakterek, a színészek meg tudják tölteni élettel. Az Adam Bessa által játszott Yaz Khan egy vicces kis mellékszereplőnek tűnik, aki fele akkora, mint Tyler, de amint akció kerekedik, simán elhiszem neki a vérprofiságát és hogy a tűzbe menne a többiekért. Ők hárman egy nagyon szeretetre méltó kis család és hozzájuk csatlakozik a mentőakció során egy grúz nő a gyerekeivel. Talán kicsit akaratlanul, de mégis párhuzamba van állítva a két külön világból származó család, valamint ezen értékek értelmezése is. Persze nem kell túl mély drámára számítani, de arra pont elég, hogy az akciójelenetek ne csak puszta fantasztikus koreográfiáról meg változatos halálnemekről szóljon. Itt nem az akció, hanem a tét lett felpörgetve és ezzel a „nagyobb, hangosabb” elvet szerencsére ki tudja kerülni. A két akciójelenethez képest talán kicsit csalódás lehet a végső leszámolás rövidsége és egyszerűsége, de azért szeretném megjegyezni, hogy az előző részben Tyler és a rosszfiú sosem találkoztak és nem volt köztük semmilyen leszámolás. Úgyhogy örülhetünk annak, hogy legalább ezt az elégtételt most megkaphatjuk.
A film befejezése immár sokkal nyíltabban utal a folytatásra és ez annyira igaz, hogy a Netflix máris zöld lámpát adott a 3. részre. Az ideiglenes visszavonulásban lévő Chris Hemsworth, aki a film egyik producere is, szóval szerencsére viszontlátjuk még őt. Reméljük, hogy Joe Russo valami elmésebb forgatókönyvvel rukkol majd elő, de a többiekre biztos nem lesz panasz. Itt tényleg szinte mindenki a legjavát nyújtotta és az Equalizer meg John Wick után a Tyler Rake is egy nagyon élvezetes, szórakoztató franchise lett az „egyszemélyes gyilkológép” kategóriában. Hatalmas meglepetéseket nem okoz, vagyis nagyjából minden fordulatot vagy akciót előre beígérnek az alkotók a sztoriban, de azt maradéktalanul be is tartják, magas színvonalon tálalva.