Fejlesztő: Esteban Marin; Kiadó: JanduSoft S.L.; Platform: PC
Vírusfertőzés érte a számítógépünk alkatrészeit, ám régi játékokon keresztül ránk hárul a feladat, hogy megszabaduljunk tőle. A Byte the Bullet nosztalgikus visszatérés a klasszikus gaming világba.
A Byte The Bullet főszereplője Esteban Marin, aki az ügyességi akciójátékunk alkotója is egyben, s a ’80-as és ’90-es évek tájékán játszódó történet látszólag hasonlóan indul, mint a megelőző napok. Ám a programozó egyszer csak bekapcsolja a számítógépét, majd arra lesz figyelmes, hogy annak memóriáját ellepték a vírusok. Szerencséjére a szekrényébe tett egy floppy lemezt, amit pont ilyen esetekre tartogatott, ugyanis spéci antivírus szoftver található rajta. Miután a diszket belehelyezi a meghajtóba, mi leszünk azok, akinek ki kell pucolnia a gép főbb hardverelemeit, úgymint a memóriát, a videokártyát, az alaplapot, a processzort és a hangkártyát. Mindeközben pedig felsorakoznak előttünk a korszak legeslegnépszerűbb videojátékai a Tetristől a Prince of Persián át egészen az eredeti Doomig olyannyira, hogy maguk a vírusok ezekre az alkalmazásokra is befészkelődtek.
Az általunk irányítható karakterünk egy szkafander ruhás emberke óriási stukkerrel a kezében. Amellett, hogy futkározni és lövöldözni lehet vele, gyakorlatilag nincsenek spécinek mondható képességei, legfeljebb annyi, hogy kétszer tud ugrani vagy dash-selni. A lineáris pályákon magunkhoz kaphatunk 0-kat és 1-eseket, az utóbbi megszerzésével földet érés előtt akár még egyet ugorhatunk, s ez a titkos zugok felfedezése során jöhet sokszor kapóra. Ezeken a területeken magunkhoz kaphatunk életeket, extra byte-okat vagy akár felszereléseket is (például gyorsabb lövés, ideiglenes sérthetetlenség stb.), amiket kifejezetten szép számmal tehetünk zsebre és felhasználásukat közvetlenül a pályák indítása előtt tudjuk beállítani (egyidejűleg maximum 3-at). Viszont a szintek indítása után nem vethetjük be őket rögvest, mivel cserében gyűjtögetnünk kell a byte-okat, melyek révén talentumaink bizonyos mennyiség után aktiválódnak.
Felépítettségét tekintve a Byte The Bullet főleg az eredeti Mariótól és Castlevaniától inspirálódott, ugyanakkor videojátékos kikacsintásaiból adódóan jónéhány „feledésbe merült” cím, úgymint – persze a teljesség igénye nélkül – a Cat, a Pac-Man, a Street Fighter vagy az Exolon is bevillan egyszer-egyszer. Külön érdekesség, hogy a tematizált pályák végén hozzájuthatunk tematikus holmikhoz, amiket valamennyi küldetésünk startolásakor kamatoztathatunk. Zeneileg fülbemászó chiptune muzsika szól a fülünkbe, pont olyan amilyeneket 30-40 esztendővel ezelőtt megszokhattunk.
Ahogyan a bevezetőben említettem, a Byte The Bullet nosztalgikus visszatérés egy igazán remek videojátékos korszakba. Részletekbe menően abba, amelybe anno jómagam bő 40 esztendővel ezelőtt belecsöppentem. Számtalan kikacsintást tartalmaz némi fricskával megspékelve, már ami az utóbbi idők egyik legnépszerűbb battle royale játékát illeti, és ügyesen lavíroz retro címek között miközben a platformer műfajba is visz némi új színt.
Legutóbb ezt teszteltük:
