Posts in tag
francia
Akkor én most zombi vagyok?
Egy kisváros, ahol a visszatérő holtak undormánykodás helyett lelki sebeket tépnek fel – az aktuális szezon eddigi legjobb új sorozatával a franciák leptek meg...
Nathalie második élete – kritika
A Nathalie második élete egy szép-szomorú hangulat, még akkor is könnybelábad, amikor megnevettet.
Titanic, hétfő
A nap eseménye minden bizonnyal Roman Pölser rendező jelenlétével tarkított A fal-vetítés lesz, de a freak-folk népes hazai tábora is talál magának valót az...
Polisse – kritika
A tettek nincsenek elbagatelizálva, őszintén az arcunkba ordítják: ezek nem „katonadolog” szintű sérülések, egy 8 esztendős fiúcska lelke nem egy leporolható nadrág!
The Artist – A némafilmes – kritika
A The Artist kockáin forma és tartalom öleli át egymást kéjjel sóhajtva fel, jóllehet e sóhajt mi nem halljuk, viszont a kor szellemének megfelelően...
Finánc a pácban – kritika
Finánc a pácban (Radin!), rendező: Dany Boon, szereplők: Benoit Poelvoorde, Dany Boon, Karin Viard, Francois Damiens, francia vígjáték, 108 perc, 2010. (12) Poénok sorompón...
Éjfélkor Párizsban – kritika
Mindig az életen nyavalygunk, aztán ha úgy adódik, hogy tényleg meg kell halni, akkor hirtelen kérnénk belőle még egy nagy adaggal. Megyek Párizsba, ahol...
Mosás, vágás, ámítás – kritika
Semmi flanc nincs Audrey Tautou új Mosás, vágás, ámítás c. filmjében, csak csodálatos színészi játékok, sok mosoly és szerelem.
Jacques Tati feltámasztása
A 2003-as Belleville randevút követően bevéstem elmémbe Sylvain Chomet nevét. Hayao Miyazaki mellett az utolsó mohikánok egyike, aki megpróbálja életben tartani a klasszikus animációt,...
Audrey Tautou arcai
Találtam egy fotósorozatot Audrey Tautou-ról, ami két (három?) éve készült egy budapesti Francia Filmnapok alkalmával, csak akkoriban még nem volt blogom, hogy oda töltsem...