Social Network – A közösségi háló – kritika


„Nem szerethet mindenki”

Giccsesen hat, de néhány esztendeje még azzal indult a reggel, hogy nyújtózkodás közben kíváncsian kibámultunk az ablakon, leellenőrizve, vajon a díszletmunkás ma is feltolta-e a napkorongot? Manapság lehúzott redőnynél pizsamában ücsörögve a monitor előtt ébredezünk. Csipás szemmel belinkelünk egy számot kedvenc közösségi oldalunkon, jelezve a virtuál famíliánknak, milyen lábbal kászálódtunk ki az ágyból. A kávé felrakási szándékunkat is előre dokumentáljuk, majd a már gőzölgő feketével a kézben, szélsebesen átbogarásszuk az elmulasztott bejegyzéseket, friss fotókat, számba véve ezzel az inszomniás ismerőseinket. A hétvégi napindító chatelés akár ebédig eltarthat. Lelkesen tetszikelünk, fittyet hányunk ex-főnökünk bejelölésére, ám gyorsan megosztunk egy tegnap hallott viccet, idézünk Shakespeare-től, és csatlakozunk a free Tibet csoporthoz, aztán 108052.-ként imádjuk Robert De Nirót.
Ha egyszer józan fejjel rádöbbennénk ezen cselekedeteink értelmetlenségére, szokás szerint mást neveznénk meg bűnbakként, és akkor Mark Zuckerberget a Facebook technikai atyját háborús bűnösként ítélnénk el. Ezen legális drognak jelen pillanatban közel 500 millió fogyasztója él bolygónkon, és Hollywood ilyen ziccert nem szokott kihagyni. A biztos anyagi megtérülés mellett a minőségi munkát is igyekeztek előre bebiztosítani azzal, hogy David Finchernek adták a rendezői széket. Számos helyen odabökték, ez tőle csupán tisztes ujjgyakorlat. Megvallom örülnék, ha valaha ilyen magabiztosan tördelném az ujjamat. A három idősíkon futtatott cselekmény a tengernyi dialóg zátonyán sem akad fent, persze mindez Aaron Sorkin zseniális forgatókönyvének is érdeme, mert szereplői, a régi szkriptírók szellemében, nem fecsegnek, hanem mondatokkal vívnak. A szuperszonikus karrierek születésekor létrejövő emberkarambolok itt is bekövetkeznek: az igaz barát elvesztésétől, a sikert megszagoló szerencselovagokig, a kicsinyes árulásoktól a pénzért folyó bosszúig. Jesse Eisenberg meggyőzően slattyog papucsában és valóban emlékeztet az interjúkban látott Zuckerbergre. A harvardi kolesz szobájából induló legifjabb milliárdos története méltán nevezhető a XXI. századi Aranypolgárnak.
A milliós tagsággal bíró magányosok klubja a filmet lájkolni fogja és páran még Markot is bejelölik. A közösségi hálót szövő enyhén antiszociális zseni arra pedig már korábban rájött, amit Pici bácsi is megénekelt:

„Hogy hiába volt ott mindenki,
Hiába látta mindenki,
Hiába tapsolt mindenki,
Nem szerethet, mindenki.”

Az igazi Mark Zuckerberg

 

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Angelina Jolie Esztergomban!
Következő cikk Machete Premier Party

2 hozzászólás

  1. Avatar
    balgul
    2010. november 17. szerda

    – I’m sorry you’re not sufficiently impressed with my education.
    – And I’m sorry I don’t have a rowboat…

    Pazar!

  2. 2011. augusztus 7. vasárnap

    […] Mark Zuckerberg Miért? A Facebook alapítójának karrierje nagyobb sztori, mint hogy egy tornából felmentett kisköcsögből első osztályú deszantost kreálnak a […]

Leave a reply

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..