Az esztendő „táncolt egy délibábbal, majd elillant csendesen”, az ország vitatkozott egy Dalon, átmenetileg feledve azt, ami a nyakáig ért, aztán tovább gázolt benne rendesen. Európa vízió maradt. Hiába szaporodtak meg a háztáji coelhók, magvas üzeneteikkel sem lett élhetőbb az élhetetlen, miközben szorgosan spórolt nekünk a kormány. Dohányunk persze nem volt, noha ezernyi trafik nyílt, például a tüdőgondozóval szemben. A postástól a kiégett pedagógusig mindenki a cigarettafüstben látta meg a szivárványt. Végül össznépileg szívtunk lelkesen.
A Sólyom szárnyat sem bontott, máris mélyrepülésbe kezdett. A Duna magas árfolyamon zárt, miközben a kereskedelmi televíziókban az összetett mondatok száma újfent csak apadt. Ha az áhított Édes Élet a műsorban látott, akkor remélem hamarosan vény nélkül kapható lesz a ciánkapszula. Egyedül Sóder Norbi félelmében nem osztoztunk, ki szüntelenül retteg, mikor válik fiából elhízott értelmiségi.
A Föld ismét túlfőtt tojásként keményedett. Bostonban, Volvográdban tombolt a terror. Plázák dőltek romba, a fogyasztói társadalom köszöni szépen, jól van. A sötét Észak-Koreában a családot sem kímélte a nagyvezér. Mandela halálával rohamosan csökkent bolygónkon az emberség. A pápa fáradtan cserét kért (16-ossal Benedek le, Ferenc be), bezzeg futballkapitányunk akkor is elégedetten üldögélt, mikor lángra kapott alatta a kispad.
Itthon hiába importáltak holland edzőt, nálunk tetovált gyökér terem bimbódzó tulipán helyett, labdát max úgy tereli mintha fapapucsot viselne. A válogatott legalább önkritikát gyakorolt, megspórolva a brazil focivébére a repülőjegyeket. Semmi pánik, néhány stadion felhúzása holnapra várható.
A választásokra tuti kész lesz a sárga út Ózdig, addig olvashatunk hírős szülöttéről, hiszen Majka karrierje a penicillin feltalálásával egyenértékű, hiánypótló könyv.
Vízilabdázóink visszaültek a világ trónjára, egy magyar Attrakció Nagy-Britanniában találtatott a legtehetségesebbnek. Róbertet hiába akarta egy nemzet(i), mentorként végezte. Ákos út helyett, milliókat keresett, néhány köztévére prüntyögött szignállal. A Tabán eltűnése csupán a filmbolondoknak fáj, hiába A nagy szépségre idén is a moziban leltünk, a súlytalanság kizárólag ott okozott örömöt. Coming outolt a honi filmszakma, noha egyelőre félisteni a műszak, azért alakul az Újratervezés.
Erőss Zsolték csúcsra értek, sajnos örökre a Vaslady már Horn Gyulával teázgat, a Mylord, hiába csenget, Alf Stokes örökre felmondott. Cipő nélkül mezítlábas maradt a Republic, Tony nélkül elárvult a Soprano család, Jumurdzsákot várták a csillagok, Virágh doki epés vicceit nem írja többé receptre, no és szegény Bendegúz.
Drága Mama sem süt almás pitét röhejesen őszülő unokájának.
Az év, mikor Andy Vajna szerelmét házassággal pecsételte meg, keserű szájízt hagy maga után. Serényen ölelgessük a fákat, azért kerüljön abba a szendvicsbe néhány rokon és barát, főleg míg maradtak körülöttünk! Kívánom az elkövetkező esztendő 365 tízmilliószoros napot tartalmazzon!A jövő egyelőre egy tűzfalra nyíló ablak, azonban 2015-ről már tudjuk, hogy Frei Tamásé, addig pedig reméljük, 2014 sokkal jobban teljesít!
Nem vesztett aktualitásából
