A hobbit – Az öt sereg csatája


Összemosott-A-hobbit-Az-öt-sereg-csatája-bannerA hobbit – Az öt sereg csatája (The Hobbit: The Battle of the Five Armies), rendező: Peter Jackson, szereplők: Martin Freeman, Ian McKellen, Richard Armitage, Hugo Weaving, Cate Blanchett, Evangeline Lilly, színes, magyarul beszélő, amerikai-új-zélandi fantasy, 144 perc, 2014 (12)

Elfáradtak a törpök a trilógia végére

Sokáig vitatkoztak azon mind a kritikusok, mind a rajongók, hogy méltó utódja-e a Gyűrűk Ura trilógia a Star Warsnak? Biztosan állíthatjuk, hogy igen, mert ugyanúgy elfogyott a lendület az előtörténet megfilmesítése során, ahogy az előbb említett elődnél is.

A könyvtől teljesen elzárkózva se tudom azt mondani, hogy méltó befejezés született. Az elvarratlan szálak tömkelege ennyire sose szúrt szemet számomra, főleg ha egy olyan látványvilágról van szó, ami magával ragad és elfeledteti velünk a történetet. Vegyük sorba, a cselekmény szerint a dühöngő Smaug rátámad Esgarothra (Tóváros), mindeközben a visszaszerzett otthonuktól sárkánykórságban szenvedő Tölgypajzsos Thorin (Richard Armitage) Bilbo (Martin Freeman) erőfeszítései ellenére is hátat fordít mindennek, ami ezidáig jellemezte. Gandalf (Ian McKellen) rabságban szenved, Szauron szörnyű tervének kiderítése után. Ugyanis orkok seregei indultak útnak, hogy a Magányos Hegyen támadásba lendüljenek.hobbit2
Konfliktusból van bőven, még is a kivitelezés olyan, mint egy videójáték, ahol annyi a dolgunk, hogy öljünk, majd menjünk tovább a következő pályára. Most igaza lehet az olvasónak, aki egy kérdéssel legyintve ennyit kérdez: „Miért az eddigiek miről szóltak?” Ám felhívnám a figyelmet arra, hogy tartalmaztak szerethető karaktereket, akiknek halála, sikere, esetleg helyzet komikuma életet lehelt a rohanások közötti jelenetekbe. Aragorn és Arwen kapcsolata nem volt olyan vérciki, mint a Kili (Aidan Turner) és Tauriel (Evangeline Lilly) közötti szerelmi szál 90%-a. Voltak olyan hősi szónoklatok és párbeszédek, amiket szívesen felidéztünk, hogy enyhítse a mindennapi rabiga alatti terhünket. Itt kaptunk helyette egy szokásos hollywoodi sablonkeretet, amibe mindent, amit már elcsépelt, belesűrített az általam nagyra becsült duó, név szerint Peter Jackson és Guillermo del Toro.
Bard (Luke Evans) „a család nagyon fontos” jelenetei szörnyű még leírnom is, de ennyire sose hagytak hidegen. A csatajelenetek fantasztikusak, ahogy a karakterek jelmezei és a látványvilág is. Mégis mikor eljön az ideje a főszereplők és főgonoszok közötti fél órás harcokra, ahogy azt már hollywoodtól megszokhattuk, akkor az egész komolytalanná válik. Legfőképpen a Thorin és Azog közötti összecsapás, ami a régi Steven Seagal filmeket idézi. Ezzel szemben Szarumán (Christopher Lee) harci jelenete, pont olyan, amiről példát vehetett volna annak idején Lucas, mikor Yodát küldte vívni pont az előbb említett színész ellen.
the-hobbit-the-battle-of-five-armies-stills-wallpapersTovábbá felesleges volt behozni az előző trilógia szereplőit, amikor a mostaniakról szinte itt már semmit se tudunk meg. Egyszerű zongoracipelők maradnak a háttérben, van, aki tudja mind a 13 törp nevét? Esetleg valami jellemzést mondani róluk, ha rámutatok az egyikre? Természetesen Thorin karakterfejlődése szépen ki van dolgozva, jól is adta vissza Jackson, ahogy annak idején Szméagol/Gollam zavarodottságát is. De rajta kívül kiről mondható még ez el? Persze Thranduil (Lee Pace) karaktere a végén két mondatban ellágyul fia mellett és akkor születik meg az ominózus: „Anyád mindig is szeretett” idézet. Ám hiába kedvelem a színészt, pökhendi király karakterét, ő sem menti meg a filmet.
A hosszúra nyúlt harcok vége azt eredményezte, hogy nem tudjuk meg, mi lett a konfliktust kiváltó ok végeredménye. A tópartiak éhen halnak a pusztítás után? Újjáépítik városukat, vagy elköltöznek onnan? A törpök végül egyesülnek vagy csak az a bizonyos kiscsapat fog Ereborban élni? És a tündék? Az orkok végül le lettek győzve vagy csak elmenekültek?
Végül nem tudunk rá haragudni, hiszen ez az a történet, amit annyira megszerettünk, és ahogy elkezdődött, úgy zárul. Még is miközben hallgatom Howard Shore csodálatos kompozícióját hiányérzet fog el, ami elkísér, egészen addig, amíg elő nem keresem az eredeti trilógiát és meg nem nézem újra.
10/7

https://www.youtube.com/watch?v=nbUFwZLhaAc

 

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Eszeveszett mesék
Következő cikk Best of 2014 lemezek/koncertek