Sarkköri mentőexpedíció (Operasjon Arktis), rendező: Grethe Bøe-Waal, szereplők: Kaisa Gurina Antonsen, Lars Arentz-Hansen, Nicolai Cleve Broch, Kristofer Hivju, norvég családi kalandfilm, 87 perc, 2014. (12)
Der medve
Három testvér egy félreértés miatt egyedül találja magát az északi sarkkörön túl. Fel kell nőniük a feladathoz, össze kell tartaniuk, hogy rájuk találjanak, miközben a szigeten két éhes jegesmedvével osztoznak. Leif Hamre 1971-es ifjúsági kalandregényét az elsőfilmes Grethe Bøe-Waal vitte vászonra, nagy fába vágva a fejszéjét. Szerencsére a filmet nem csak a gyönyörű északi táj adja el, hanem a gyerekszínészek által alakított karakterek kényszer szülte, ám annál látványosabb fejlődése is.
A közelmúltból láthattunk már néhány példát a gyermek- és ifjúsági irodalom megfilmesítésére, gondoljunk csak a kis Nicolasra, valamint a Belle és Sébastienre. A katonaembereknek sokat köszönhet a világ, többek között a Kentucky Fried Chickent, A kis herceget és a Ben Hurt. A norvég Leif Hamre pilótaként szolgált a második világháborúban, ezt követően elsősorban fiúknak szánt kalandregények írásával töltötte idejét. A sarkköri mentőexpedíció 1971-ben jelent meg és 19 nyelvre fordították le. A könyvből készült film még 2014-ben került a norvég mozikba és a rákövetkező évben elnyerte a legjobb gyermek- és ifjúsági filmnek járó Amanda-díjat.
A történet főszereplője három testvér, akiknek szülei a helikopteres mentőszolgálatnál dolgoznak, ezért gyakran költöznek. Az apa egy ideig még az előző helyen marad, ők nagyon szeretnék, ha velük tartana, vagy legalább az ünnepeket együtt tölthetnék. A fiútestvér már az első nap konfliktusba kerül a nagyobbakkal az iskolában, amit nővére tétlenül néz végig. Meg is szökik és a helyi helikopterbázison találja magát, ahova a másik kettő követi őt. A helikopter éppen az apjuk állomáshelyére készül, ezért a pilóta éberségét kijátszva elrejtőznek rajta. Nem tudják, hogy egy váratlan mentési helyzet miatt a személyzet először a sarkkörön túlra repül, ahol le is szállnak a járműről. Mire észbe kapnak, a helikopter már a magasban jár. Elképzelni sem tudják, hova és milyen körülmények közé kerültek.
Grethe Bøe-Waal, aki első nagyjátékfilmjének egyben forgatókönyvírója is, a cselekményt a jelenbe helyezte. A globális felmelegedésnek köszönhetően a tél bár még mindig halálos ezen a vidéken, az ezernyi kisebb-nagyobb sziget nem áll összeköttetésben sem egymással, sem a szárazfölddel, mert vagy nincs jég, vagy olyan vékony, hogy az még a gyerekeket sem bírja el. A szigeten rajtuk kívül még egy nőstény jegesmedve él két boccsal, egyikük azonban a mostoha körülmények, az élelem hiánya miatt elpusztul, így a megmaradt egyet még elszántabban vigyázza. Miközben a gyerekek látványos fejlődésen mennek keresztül, éppen azok a mechanizmusok lépnek működésbe, melyek a felnőttekből a kényelem és a jólét miatt sokszor hiányoznak. Kreatívak és bátrak lesznek, hideg fejjel, a modern technikai vívmányok nélkül oldják meg a problémákat, összetartanak, segítik, irányítják egymást és egy egész életre szóló élményt és tapasztalatot szereznek. Izgalmakkal és feszültséggel teli, ízig-vérig ifjúsági kalandfilm gyönyörű felvételekkel, északi tálalásban, sok-sok hóval, három testvérrel, aggódó szülőkkel, bátor pilótákkal és két éhes jegesmedvével.
