Terror (The Terror), rendező: Edward Berger, szereplők: Jared Harris Ciarán Hinds, Tobias Menzies, Adam Nagaitis, Paul Ready, Christos Lawton, amerikai horrorsorozat, 60 perc, 2018 (18)
Fikció és történelmi valóság, avagy jéghalál az Arktiszon
1845. május 19-én a HMS Terror és a HMS Erebus gőzhajókkal útnak indult egy expedíció, melynek célja az Északnyugati átjáró megtalálása volt. Nem sokkal később Sir John Franklin és Francis Crozier kapitány hajóit még látták Grönland partjainál, de azután a 129 fős legénység nyomtalanul eltűnt a Jeges-tengeren. A Brit Királyi Haditengerészet legtragikusabb expedícióját Dan Simmons öntötte horror-történelmi regénybe, amely alapján az AMC saját gyártású sorozata is készült.
Bár a sorozatról rengeteg kritika jelent meg az elmúlt hónapokban, mégsem tárgyalják részletesebben, hogy miért is volt ennyire fontos ez a felfedezőút. A Kanadától északra található Északnyugati átjáró közel 13 000 km-rel rövidíti le a London-Tokió távolságot és mivel a Panama-csatorna ekkor még nem létezett (ill. ma sem teszi lehetővé nagyobb hajók áthaladását) igen nagy jelentőségű hajóút lehetett volna a nemzetközi kereskedelem szempontjából. Egyetlen probléma csupán az, hogy az átjáró több szakasza az örök jég birodalmába nyúlik, aminek átjárása mind a mai napig hatalmas kihívást jelent.
Ebbe a lehetetlen vállalkozásba fogott bele Francis Crozier (Jared Harris) és Sir John Franklin kapitány (Ciarán Hinds), amikor a Terror és az Erebus csavargőzösök fedélzetén útnak indultak Londonból, annak ellenére, hogy a történelem folyamán minden áthajózásra irányuló kísérlet meghiúsult Sebastian Cabot 1517-es próbaútjától kezdve egészen a cselekmény korszakáig. A Franklin-expedíció vezetőinek hiábavalónak tűnik Sir James Ross (Richard Sutton) intése is, aki korábban már kétszer is sarkköri expedícióra indult a Terror és az Erebus hajókkal, igaz ekkor csak a déli sarkkörre (a két hajóról egyébként vulkánokat is elneveztek ott, és ma a Mount Erebus a Föld legdélebben fekvő aktív vulkánja).
A Terror a fiktív szálak mellett nagyszerűen vezeti a történelmi valóság szálait is. Miután Sir James Franklin felfedezőútjának teljes legénysége – ekkor még ismeretlen körülmények között – eltűnik az északi vizeken, a brit Admiralitás 20 000 font díjat ajánl fel annak, aki megtalálja őket (tulajdonképpen ehhez csatlakozik az egyik epizódban is látható Lady Franklin felajánlása).
A lassú cselekményvezetés ugyanakkor jól szemlélteti azt a reménytelenséget, amelyből kiutat keresnek a szereplők. A tengerbe fagyott hajók, a hideg, amely a csontokig hatol, a fogyatkozó élelmiszer és a gyakoribb megbetegedések nehezítik menekülésüket egy, az eszkimó hagyományokból eredeztető Tuunbaq szörnnyel együtt. Dan Simmons nem alaptalanul építette be regényébe ezt a misztikus figurát: a magyarul csak “lélek” vagy “szellem” elnevezést viselő lény valóban meghatározó eleme volt az eszkimó mitológiának. A sorozatban a Tuunbaq vázlatait maga Neville Page tervezte, aki többek között az Avatar, a Cloverfield és az új Star Trek lényeit is megrajzolta. A cím így nem csak az egyik gőzhajó nevére utal, hanem azokra a zord körülményekre is, amiben a Franklin-expedíció tagjai találták magukat 1845-ben.
Külön figyelmet érdemel az a rengeteg magyar vonatkozás, ami a szériában megjelenik. Nem csak a Magyar Állami Operaház belső terei, de az egykori Kúria hatalmas csarnoka is felbukkan a képkockákon, mint a brit Admiralitás helyszínei, arról nem is beszélve, hogy a sorozatot itthon, magyar stúdiókban forgatták. A képernyőn látható kellékek és szétmarcangolt embermaradványok mind magyar szakemberek munkái.
Kevesen tudják, de minden, amit a sikertelenül járt expedícióról látunk és megtudhatunk a szériából, egy 1859-ben megtalált jelentésnek köszönhető, amit még Crozier és Fitzjames kapitány (Tobias Menzies) zárt le egy rézhengerbe és rejtett el egy kőrakás mélyére a Győzelem-foknál. Ez a jelenet a sorozatban is látható, akárcsak a kőrakás, amit már a korábbi expedíciók is pont az Admiralitásnak hagyott üzeneteknek tartottak fent. Ebből a dokumentumból tudjuk meg például, hogy a Terror és az Erebus 1846. szeptember 22-én belefagyott a Jeges-tengerbe és Sir John Franklin kapitány 1847. június 11-én elhunyt, további 9 tiszttel és 15 közlegénnyel együtt. Hogy a 105 túlélő pontosan merre indult, miután 1848. áprilisában kénytelenek voltak elhagyni a jég nyomásától összezúzott hajókat, máig ismeretlen és rengeteg fikció övezi.
A sorozat cselekményének történelmi jellegét erősítve mindazonáltal érdemes megemlíteni, hogy az Északnyugati átjárót végül az eltűnt expedíciót kereső közel 40 kutatócsoport térképezi fel a történések után, akik 1850-ben emberi csontokra és különböző ereklyékre bukkannak a Vilmos király-szigeten. Ekkor a rendezetlenül talált csontokból (amelyeken mellesleg vágásnyomokat is találtak) a felfedezők egyből kannibalizmusra gyanakodtak, de nem zárták ki a medvetámadás lehetőségét sem.
Szintén nem fikció a sorozatban is gyakran emlegetett elmélet, mely szerint a rosszul lezárt konzervek és az emiatt megromló ételek miatt haltak meg többen is az évek során. Nagy felfedezésnek minősült, amikor 1984-ben megtalálták három név szerint is ismert személy jégbe ásott sírját a Beechey-szigeten. Az itt megtalált holttestek – amelyek a tárgyakból ítélve kétségtelenül a Franklin-expedíció tagja voltak – vizsgálatával igazolódott be az a tény, hogy a magas ólomtartalmú konzervek miatt a legénység életben maradó része is minden bizonnyal ólommérgezésbe halt bele.
Bár a leegyszerűsítés kedvéért a sorozatban több nevet és eseményt megváltoztattak vagy felcseréltek, a befejezés is minimálisan eltér a közel 800 oldalas regénytől. Ettől függetlenül teljesen élvezhető eseménysort kaptunk, korhű jelmezekkel és hitelesen ábrázolt csonkításokkal. Ha a fikció oldalát szeretnénk kiemelni mindenképp A dolog filmekkel hasonlítható össze, főleg hangulatában, és ha minden igaz, az AMC nem zárkózott el egy második évad lehetőségétől sem, persze csak antológia formában, mivel a fő cselekmény tulajdonképpen lezárult.
Sok rejtély azonban fennmaradt. Az Erebus roncsát 2014-ben, a Terror maradványait pedig 2016-ban találták meg a Vilmos király-sziget déli részénél, így bármikor kerülhetnek elő újabb eredmények, hírmorzsák a szerencsétlenül járt expedícióról. Egy valami már biztos: Cecilia Livingston zeneszerző kamaraoperát is ír a történetből, amit 2019-ben Terror & Erebus címmel mutatnak majd be Kanadában.
