50 kedvenc jelenetünk az 50 éves Monty Python Repülő Cirkuszából


Valami egészen más: 50 éves a Monty Python Repülő Cirkusza

Kereken fél évszázaddal ezelőtt, 1969. október 5-én kezdte el sugározni a BBC a Monty Python Repülő Cirkuszát, mely négy évadot és összesen negyvenöt epizódot ért meg. 50 év nagy idő, de a csapat poénjai még ma is viccesnek, újszerűnek hatnak, akár sokadszori megtekintésre is. A sorozat 1993-ban debütált Magyarországon, Galla Miklósnak köszönhetően – ő fordította le az összes részt. A kerek jubileum kapcsán összeszedtük a kedvenc 50 Python jelenetünket, hogy így tisztelegjünk Graham Chapman, John Cleese, Terry Gilliam, Eric Idle, Terry Jones és Michael Palin munkássága előtt. Egy-két, talán túlságosan is kötelező klasszikust (Spanyol inkvizíció, Papagáj jelenet, Favágó dal) kihagytunk, de ettől még remélhetőleg nem zuhan ránk a 16 tonnás súly.Elnézést kérünk a videók minőségéért és a reklámokkal terhelt megosztókért, sajnos csak így lehetett megoldani a mozgóképes idézést! Kis türelem és betölt az összes!

1. A világ legjobb vicce, avagy a Gyilkos vicc (1. évad 1. epizód)

A Repülő Cirkusz azonnali sikere abban is rejlett, hogy a legelső epizódban máris szerepelt egy remekmű: ez volt a Gyilkos vicc jelenet (mely állítólag a legendás brit poszt-punk zenekar, a Killing Joke nevét is ihlette). Már itt megkapunk mindent, amiért Pythonékat imádni lehet, és a legjobb persze a vicc halandzsanémet fordítása, mely így hangzik: „Wenn ist das Nunstruck geht und Slottermeyer? Ja! Beiherhund das Öde die Flipperwaldt gersput!”

2. Az egér probléma (1. évad 2. epizód)

A Python csapat tagjaiban az volt a jó, hogy nem csak remek komikusok, hanem egyben nagyszerű színészek is voltak (Terry Gilliamet leszámítva, de ő úgyis inkább csak az animációkkal foglalatoskodott), és ennek óriási hasznát vették a vicces jelenetekben is. Számos szkeccs halálosan komolyan indul, és aztán az abszurd humor szabályait betartva fokozatosan elkomolytalanodik (és néha őrületbe torkollik). Az Egér problémában Cleese és Jones szédületes önuralmat tanúsítva halálkomolyan tárgyalja meg azt, hogy milyen emberszabású egérnek lenni. Amikor előbbi felhúzza a felsőajkát és egérrágcsálást imitál, az humortörténelmi pillanat. De az se gyenge, amikor pár snittel később kiderül, hogy miért nyúlt bele Napoleon mindig a kabátjába.

3. A Biciklijavító Ember (1. évad 3. epizód)

Ezen soron írójának ez a kedvenc Python jelenete, és álmából felébresztve is tudja a szövegét szóról szóra. A szuperhősök kultuszának kifordított verzióját kapjuk: egy olyan világban játszódik a szkeccs, ahol mindenki Superman, és ahol egy olyan átlagos munkát végző ember a szuperhős, mint például a Biciklijavító.

4. Éttermi jelenet avagy a Piszkos villa (1. évad 3. epizód)

Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb Python szkeccsből hiányzik a csattanó. Cleese-ék szerint számos nagy elődjük (Peter Sellers, Spike Milligan, Dudley Moore) humoreszkjét tette tönkre az erőltetett poén a jelenet végén. Ezért ők a legtöbb esetben lemondtak erről a kötelező kellemetlenségről, és inkább mindig félbehagyták az adott szkeccset, vagy átvezették egy másikba. Az Éttermi jelenet pont egy kivétel, és ami nagyszerű benne, az az, hogy itt is a normalitásból jutunk el fokozatosan a teljes anarchiába: egyre elmebetegebb éttermi dolgozók jönnek oda a vacsorázni kívánó pár asztalához.

5. Macskaösszezavaró Kft. (1. évad 5. rész)

Vannak olyan Python jelenetek, amelyek vizuálisan is sokat nyújtanak; a Macskaösszezavaró Kft. pont ilyen. Egészen szürreális, ami a színpadon zajlik; szavakkal leírhatatlan őrület. Nem is csoda, ha a macskát kizökkenti a közönyéből. A szkeccset az ihlette, hogy Graham Chapman felfigyelt a szomszédjának kertjében lakó cicára, ami mindig ugyanazon a helyen pöffeszkedett, ugyanabba az irányba bámult és nem csinált semmit.

6. Johann Gambolputty (1. évad 6. rész)

Vannak a híres komponisták, mint Mozart, Beethoven, Brahms, stb. És van egy zeneszerző, akit méltatlanul elfeledett az utókor. A neve: Johan Gambolputty de von Ausfern-Schplenden-Schlitter… stb. A minden bizonnyal kiváló művész neve kereken 50 szóból áll, és hiába mondják végig folyamatosan újra és újra a Pythonok, mindig ugyanolyan vicces.

7. A tőzsdeügynök unalmas élete (1. évad 6. rész)

Noha mindannyian sokoldalú színészek és komikusok voltak, a legtöbb Python tagnak volt egy specialitása. Chapman nagyszerűen alakította a katonatiszteket, Cleese-nek nagyon jól álltak a főnökök és egyéb autoritás figurák, Idle-nak a a harsány karakterek (pl. műsorvezetők, konferansziék), Jones pedig remekül tudta utánozni az öreg nyanyákat (pepperpot), főleg a hangjukat. A csapaton belül közmegegyezés volt arról, hogy Palin a legsokoldalúbb közülük – neki szinte minden karakter jól állt. Ebben a jelenetben egy unalmas tőzsdeügynököt alakít, aki nem veszi észre, hogy valójában szédületesen izgalmas események zajlanak körülötte. (14:01-től)

8. Az ezredes (1. évad 8. rész)

Graham Chapman visszatérő figurája volt az ezredes karaktere: egy vaskalapos, szigorú katonatiszt, aki nem érti a viccet, és utálja, ha a hosszúhajú civilek lenyúlják a hadsereg szlogenjeit. Azt is rühelli, amikor egy jelenet elhülyül, és mindent megtesz, hogy ne kelljen közbeavatkoznia, de ha a hülyeség túlmegy az elfogadható határon, akkor kíméletlenül lesújt (ami az ő esetében azt jelenti, hogy besétál a jelenetbe, és leállítja). De erre csak a kényszer viszi, ugyanis mint bevallja, senki sem szereti nála jobban az igazi tréfát. Kivéve…

9. Az ember (és a bátyja), akinek magnó van a bátyja orrában (1. évad 9. rész)

Ehhez nincs mit hozzátenni.

10. A Pearl Harbor-i csata (1. évad 11. rész)

A Repülő Cirkuszban (és a későbbi mozifilmekben) a csinos nő szerepét szinte mindig Carol Cleveland alakította, de maguk a Python-tagok is gyakran játszottak el női karaktereket. Ez persze mindig groteszk végeredményt szült – kiváló példa erre ez a jelenet, melyben valahol egy vidéki trágyamezőn 5 öregasszony egymásnak esik, azzal a céllal, hogy hitelesen megjelenítse a Pearl Harbor-i csata káoszát.

11. Mr. Hilter (1. évad 12. rész)

A név ismerős lehet: ezen jelenet szerint Adolf Hitler nem halt meg 1945-ben (ráadásul nem is aludt azóta), és most két barátjával, Heimlich Bimmlerrel és Ron Vibbentroppal úgy tervez visszatérni a politikai életbe, hogy Hilter álnéven (nehogy felismerjék) elindul az angliai önkormányzati választásokon. Cleese parádésan játssza Hitlert, izé, Hiltert: egyszerre vicces és félelmetes. Na jó, inkább vicces.

12. Az év arisztrokata idiótája (1. évad 12. rész)

Ennek már a címéből is kiderül, hogy egy darab normális pillanatra sem lehet számítani, és végül is az egész jelenet maga a színtiszta őrület. Egy üres sportpályán öt eszelősen vigyorgó és dülöngélő tőzsdeügynök próbál megoldani hol tök egyszerű (végigmenés egy fehér vonalon), hol tök értelmetlen (a szomszéd felébresztése, pincér inzultálása) feladatokat. Valószínűleg óriási móka lehetett a felvétele.

13. Nem jön fel hozzám? (1. évad 13. rész)

Az 1989-ben elhunyt Chapman számított a csapat különcének: egyrészt a színészi játéka jóval egyedibb volt, mint a többieké, másrészt állítólag senki nem tudta igazán kiismerni őt. A közös ötleteléseken állítólag egy betűt nem írt le soha, és eliszogatott meg –pipázgatott csendben, hogy aztán végül mindig ő találja ki a legnagyobb poént egy jelenethez. Azért néha írt is, ha nem volt éppen tökrészeg: például ezt a rövid kis meleg jelenetet (ő maga is meleg volt), melyben érdekes módon ő pont nem játszik.

14. A Hülye Járások minisztériuma (2. évad 1. rész)

Cleese, magas ember lévén, jó hosszú lábakkal rendelkezik, ennek köszönhetően ha hülyén jár, az fergeteges helyzeteket tud előidézni. A komikusnak egy idő után elege lett ebből a jelenetből, mert még az utcai járókelők is ezzel nyaggatták, de azért később, a Waczak Szállóban is elővette, egy Hitler paródiával egybekötve.

15. Etelka a béka, avagy a Pirahna tesók (2. évad 1. rész)

Ez a másik kedvenc jelenetem a Biciklijavító Ember mellett, és azzal ellentétben ez jóval hosszabb és komplexebb: közel 20 percen át tart. De egy pillanatra sem ül le, és szédületesen parodizálja ki a bűnbandák világát. A fotelben pöffeszkedő és cigiző Chapman figurája, a néma interjú Jones és Chapman között, valamint a visszatérő karakterrel, Luigi Vercottival zajló beszélgetés (melyről létezik egy olyan összevágott változat egy Python doksiban, ahol váltakozva az eredetit játszó Palint, illetve a jelenetet rekreáló Steve Coogant látjuk) a csapat munkásságának csúcspontjai közé tartoznak.

16. A skót költő, McTeagle (2. évad 3. rész)

Ugyebár tartja magát az a hiedelem, hogy a skótok nagyon spórolósak, és ezt a Pythonok többször is kiparodizálták. Például ebben a jelenetben, ahol az állandóan panaszkodó és dühös Ewan McTeagle a verseiben semmi másra nem tud gondolni, csak arra a bizonyos dologra. Mármint a pénzre.

17. A Püspök (2. évad 4. rész)

Ebben a szkeccsben Jones alakítja a mindig az utolsó utáni pillanatban megérkező Püspököt. A legjobb mozzanat egyértelműen az, amikor a papot játszó Cleese egy teljes nyilvánvalóan bábu csecsemőt készül megkeresztelni, ám az egyszer csak szétnyílik, és kiderül, hogy a belsejében egy bomba van.

18. A fantasztikus Mr. Williams (2. évad 6. rész)

Ez lényegében egy David Frost paródia, bár aki látott már eredeti felvételt a neves angol médiaszemélyiségről, esetleg ismeri a Frost/Nixon című filmet, az tudja, hogy Frost azért nem volt ennyire felszínes és harsány. Eric Idle szédületesen játszik el ebben a jelenetben egy olyan figurát, amelyet mindannyian ismerünk – kinek ne lenne ripacskodó, rettenetesen felszínes, és a látszat mögött semmilyen érdeklődést nem tanúsító ismerőse.

19. A választások éjszakája (2. évad 6. rész)

Kicsit érdekes egy ilyen jelenetről írni, hiszen ez a cikk pont egy héttel a hazai önkormányzati választások előtt jelenik meg, és ugyan távol álljon tőlünk, hogy politizáljunk, de viszonylag sok hasonlóságot lehet a szkeccs és a valóság között felfedezni. Pythonék előadásában a Hülye Párt és Normális Párt verseng a választók kegyeiért, és a jelöltek között visszatér a Johann Gambolputty… jellegű irdatlanul hosszú névadás, mely ezúttal hülye hangokkal és énekdalok részleteivel is kiegészül.

20. Attila a Hun Show (2. évad 7. rész)

Egy régi sitcom mintájára készült ez a jelenet, melyben egyértelműen az a csúcspillanat, amikor Idle besétál a képbe fekete lakáj/pincérként, frissítőkkel („Parancsoljon, Mr. Hun!”), és közben zúg a tapsgép. De persze ez se gyenge párbeszéd: „Nehéz napod volt az irodában, drágám?” „Dehogyis! Csak egy átlagos végigsöprés Közép-Európán!”

21. A falu bolondja (2. évad 7. rész)

Ahogy az egy Python jelenettől elvárható, a falu bolondja a valóságban egy komoly ember, aki, ha épp nem jön arra turista és ezért nem kell idétlenül hátraesnie a kerítés tetejéről, fontos gazdasági kérdéseket vitat meg bolondkollégákkal. És ha úgy adódik, egyszerre két csajjal bújik ágyba, mert „lehet, hogy bolond, de nem hülye.”

22. A fejbevágás (2. évad 7. rész)

Egy néhai BBC-s vetélkedőműsort idéz meg Jones és Cleese ebben a jelenetben, melyet lényegében végigüvöltöznek, és közben folyamatosan egymást múlják felül. A hisztéria tetőpontján aztán jön a csattanó (szó szerint), és jogosan merül fel a kérdés, hogy Cleese vajon mennyire sózott oda Jones-nak, mert utóbbinak a sapka és a paróka is lerepül a fejéről. Végül kiderül, hogy a hangulatot még innen is lehet fokozni: egyszer csak beront három püspök és földre viszi a háttérben női ruhában pózoló Chapmant.

NO, I WANT THE BLOW ON THE HEAD.

23. A szúnyogvadászok (2. évad 8. rész)

Itt Chapman és Idle alakít olyan vadászokat, akik nehézütegekkel mennek a legkisebb állatokra, leginkább ízeltlábúakra. Az Idle alakította Roy azóta ilyen óvatos, mióta egy léggyel való közelharcban elvesztette az egyik karját, és amikor megkérdezik tőle, hogy miért nem használ hagyományos rovarirtót, ingerülten visszakérdez: „Abban meg mi lenne a sport???!”

24. Beethoven & Colin Mozart (2. évad 8. rész)

Akkor látjuk a Kartoffelstrassén lakó Beethovent, amikor már majdnem teljesen süket, és a házimadara pimaszkodik vele. A neves komponista épp megírná élete főművét, de a felesége állandóan megzavarja a házimunkával, és még ott vannak a patkányok is. Szerencsére ki lehet hívni a rágcsálókra szakosodott Colin Mozartot, aki a patkányokat elpusztítja, az egereket megbünteti, a patkányokat pedig széttépi, ha kell.

25. Hal engedély (2. évad 10. rész)

Cleese itt nagy valószínűséggel ugyanazt a karaktert alakítja, mint a Papagáj jelenetben:  ugyanazt az ocsmány esőkabátot viseli, ugyanolyan nyakatekert kifejezéseket használ és ugyanúgy Palinnel gyűlik meg a baja, csak most nem vásárol, hanem tartási engedélyt szeretne kérni egy halhoz.

26. Agatha Christie jelenet avagy a vasúti menetrendek (2. évad 11. rész)

Ez a szkeccs teljes egészében egy klasszikus Poirot jellegű „whodunnit” paródiája, kellően túljátszva és dramatizálva. És ahogy kell, a tettest a menetrend buktatja le.

27. A mocskos magyar szótár (2. évad 12. rész)

Ezt a szkeccset már a magyar vonatkozás miatt is illik beválogatnunk. Vonatkozó anekdota: pár évvel ezelőtt egy ismerősöm egy angliai lemezboltban megpróbálta eljátszani a jelenetet úgy, hogy odavitt egy lemezt a fiatal eladóhoz, és teátrálisan azt mondta neki, hogy „I will not buy this record, it is scratched.” Az meg csak nézett nagyokat pislogva, és nem értett semmit az egészből. Az ismerős meg csalódottan állapította meg, hogy a fiatal angoloknak már semmit nem mond a Monty Python. Visszatérve a szkeccsre, ebben van a kedvenc altesti poénom: amikor a tárgyalóteremben óriásit szellentő Chapmant megkérdezik,  hogy miért nem indokolta meg az elnapolási kérelmét, ő azt válaszolja, hogy „nem ismerem a megfelelő jogi kifejezést, bíró úr.”

28. Világfórum, avagy a kommunista kvíz (2. évad 12. rész)

Egy vetélkedőt látunk, amiben nem kis nevű résztvevők versengenek egymással: Lenin, Mao Ce Tung, Che Guevara és Karl Marx. Utóbbinak egész jól áll a szénája, amíg történelmi/politikai kérdésekre kell válaszolnia, de a focis  kérdésekbe beletörik a bicskája. (Sajnos csak egy későbbi élőben előadott verziót találtunk belőle, de így is remek.)

29. Ypres 1914 (2. évad 12. rész)

Egy első világháborús lövészárokban vagyunk, ahol a katonák kénytelenek hátrahagyni egy társukat. Különböző fogadásokkal próbálják eldönteni, hogy ki legyen az, de ezeket mindig a szokás szerint tisztet játszó Chapman veszíti el. Végül a pap önként jelentkezik, de annyira kiborul a hiányzó karjaira irányuló poénokon, hogy végül a túlspilázók kórházában köt ki.

30. Whicker világa (3. évad 1. rész)

Alan Whicker egy angol újságíró és műsorvezető volt, aki az utazós tévéműsorában rengeteg távoli, egzotikus helyet mutatott be a nézőknek. Megjelenése, érdekes orgánuma valamint szofisztikált szóhasználata könnyű préda volt a parodisták számára. Anélkül is hibátlanul működik a jelenet, hogy az ember ismerné Whickert: szédületes, ahogy Chapman, Cleese, Idle, Jones és Palin lényegében egymást kerülgetve, a kamera elé hirtelen belépve, majd onnan gyorsan kisurranva játssza ugyanazt a karaktert.

Of a world-weary whicker

31. A halpofozó tánc (3. évad 2. rész)

Egy rémesen egyszerű és rövid jelenet. Értelme nincs sok, de attól még persze nagyon vicces. Becsületére váljon Palinnek, hogy kaszkadőr nélkül is vállalta az ugrást. Na és nem gyenge az az animációs jelenet sem, amibe ez a szkeccs torkollik („Welcome aboard, britischer pig!”).

32. A hülye hangú ember (3. évad 4. rész)

Természetesen a szóban forgó úriembernek egyáltalán nincs hülye hangja, de valamiért mégis féktelen röhögésre ingerli vele a környezetét. Palin főnöki alakítása már-már emberfeletti, de még talán rajta is túltesz a portást játszó Cleese, amikor üvöltve hahotázni kezd. Amúgy a folytatás is parádés: egyből a bohócokat alakító Idle-Chapman párost látjuk, és rajtuk is épp ugyanannyit lehet röhögni.

33. Anne Elk, avagy a brontoszaurusz teória (3. évad 5. rész)

Ez a Monty Python egyik leghíresebb és legnépszerűbb jelenete. Semerről nem tart semerre, de attól még fergeteges.

34. Gumby agysebész (3. évad 6. rész)

A Pythonok egyik kedvenc visszatérő figurája Mr. Gumby, aki egyrészt nem túl okos, másrészt a megjelenése sem akármilyen: fejkendő, drótszemüveg, Hilter bajusz, kötött mellény, hózentróger, feltűrt nadrág és gumicsizma. Mindegyik tag remekül alakította Gumbyt, és a karakter szinte a csoport védjegyévé vált. Népszerűsége a mai napig töretlen: ezen cikk megjelenésének napján, vagyis a sorozat félévszázados jubileuma alkalmából Angliában meghirdettek egy érdekes rekordkísérletet – a cél, hogy minél több Mr. Gumbynak öltözött ember jöjjön el a londoni Roundhouse-ba, és hogy ezzel bekerüljenek a Guinness Rekordok Könyvébe. Drukkolunk. https://www.roundhouse.org.uk/whats-on/2019/largest-gathering-of-people-dressed-as-gumbys/

35. Puhatestűek (3. évad 6. rész)

Ez a jelenet rögtön a Gumby agysebész után következik ugyanabban az epizódban. Chapman és Jones egy diszfunkcionális házaspárt alakít, akikhez becsönget Cleese, hogy kiselőadást tartson nekik a kagylók nemi életéről.

36. Expedíció a Pahoe-tóhoz (3. évad 6. rész)

Megint egy jelenet, amit csak a pozitív értelemben vett elmebajjal lehet a legjobban jellemezni. Parádés mozzanatok váltják egymást: Chapman tengerésztiszti, eltussolós figurája, Cleese félrelépése, majd ahogy utána egy interjúban másodpercenként máshogyan néz ki (a végén már Napoleonra hasonlít leginkább), és persze ahogy Jones átveszi a szót, és folytatná a riportot, de folyamatosan elkalandozik.

The approach to lake pahoe is up the steps

37. Magna Carta (3. évad 6. rész)

Klasszikus abszurd: hülyeségekről beszélgetnek emberek, egyre hülyébb dolgokat mond mindhárom szereplő, míg végül megunják az egészet, és kisétálnak a jelenetből.

38. A műsor eddig (3. évad 7. rész)

Ez a jelenet természetesen akkor működik jobban, ha az ember megnézi a teljes epizódot, amiben szerepel, de azért magában is nagyot tud ütni. Jones, meglehetősen rezignált hangon, összefoglalja, hogy mi történt addig a műsorban, aztán amikor rájön, hogy túlságosan is előrehaladt a felsorolással, már késő.

39. Sajtbolt (3. évad 7. rész)

Egy jelenet, ami nemhogy a top 50-be, de még talán a top 10-be is simán beférne. Cleese és Chapman írta, de megint csak az történt, hogy utóbbit Palin helyettesítette az egyik főszerepben. Egyébként a Cleese/Chapman szerezte szkeccsek többsége durva erőszakkal végződik, és a Sajtbolt sem gyarapítja a kivételek számát. Ha ez bárkit érdekel: összesen 43 sajt neve hangzik el, többségük létezik a való életben, de pl. a venezuelai hódsajt nyilván nem.

40. Fiatalság, bolondság (3. évad 7. rész)

„Ki jön teniszezni?”, kérdezi a szalmakalapos Palin az idilli ligetben piknikező barátaitól, hogy aztán pár másodperc múlva elszabaduljon a pokol. Kb. 35 évvel a jelenet megszületése után az ORTT elmarasztalta a sorozatot sugárzó (és azóta amúgy már megszűnt) magyarországi tévéadót a teljesen abszurd és vicces kamuvérengzés miatt: utána már csak a megfelelő korhatárkarikával lehetett sugározni a Repülő Cirkuszt. A lényeg, hogy Pythonék még évtizedekkel a közös munkásságuk után is képesek voltak megbotránkoztatni az embereket.

41. A biciklitúra (3. évad 8. rész)

Ez volt az első alkalom, hogy a Pythonok egy teljes epizódot szenteltek egy komplett történetnek. A főszereplő Mr. Pither (Palin) egy naiv, rendkívül jóindulatú és enyhén idegesítő figura, aki egy szimpla vidéki biciklitúrára indul, ám nem várt kalandokba keveredik. Az események egy kicsit lassan indulnak be, de aztán jönnek a csúcspontok: a kórház, ahol minden összedől, a különböző személyiségtorzulásokon áteső Jones, az amatőr kivégzőosztag no meg a nekik küldött távirat, de aztán mindent visz Idle rettenetes orosz konferansziéja (a belinkelt videóban 27:06-nál). A végén pedig azt is megtudjuk, kik (vagy mik) rejtőztek az útmenti bokrok mögött, arra várva, hogy Pither végre eltakarodjon.

42. A meztelen orgonista (3. évad 9. rész)

Az egész epizódnak ez a címe, és a visszatérő figura itt még interjút is kap, de nem konkrétan ez a szereplése adott okot arra, hogy rákerüljön a listára, hanem az összes. Az alábbi videóban egy összevágást láthatunk a Jones alakította karakter minden egyes rövid felbukkanásáról – a kedvencünk talán az, amikor a mandzsettáját igazgatva bejön a koncertterembe, leül a hangszerhez, és aztán jön, ami jönni szokott.

43. Olcsó Poénék (3. évad 9. rész)

Nem valami jó dolog az, ha az ember közvetlen szomszédságában lakik az Olcsó Poén házaspár. Mert ha átjönnek látogatóba, utána ne csodálkozzunk, ha festett bajuszt találunk a falifestményen, egy vödör víz van a szekrényajtóba illesztve, és kanapénkon pedig egy fingópárna rejtőzik.

44. Előítéletek (3. évad 11. rész)

Megint Palin brillírozik: egy olyan műsor házigazdáját alakítja, amelyikben gátlástalanul lehet szidni különböző embercsoportokat. Sajnos nem nagyon vesztett az aktualitásából…

45. 2001: Űrodüsszeia (3. évad 12. rész)

Terry Gilliamre nagy hatást gyakorolhatott Stanley Kubrick klasszikus sci-fije, mert két alkalommal is készített ezzel kapcsolatos animációt. A kettő közül a mi kedvencünk az, amelyikben a majom szerepel – szegényt hiába találja meg az isteni szikra, ha az egésznek úgyis csúnya vége lesz.

46. Hol a hülye? (3. évad 12. rész)

Egy őrületes vetélkedő, melyben az a versenyzők feladata, hogy megtalálják a hülyét a képernyőn. Egy ilyen jelenet megalkotásánál természetesen nyugodtan szárnyalhatott a fantázia, csúcspontból akad bőven, és ha muszáj kedvenc pillanatot kiragadni, akkor talán azt választanánk, amikor a Sir Walter Scott darabban berepül Jones a többi hülye fölé drótokon belógatva.

 

Spot the looney.

47- A Brit Showbiz Díjkiosztó (3. évad 13. rész)

Eric Idle jutalomjátéka: lényegében Richard „Dickie” Attenborough bőrébe bújva vezényel le egy díjátadót, fergetegesen túljátszva a szerepét. A legviccesebb persze az, ahogy teljesen nyilvánvalóan rájátszik a saját meghatódottságára, több lépésben: először kamukönnycseppet csepegtet a szemébe, utána egy nagy fürt hagymát akaszt a nyakába, majd citrommal is próbálkozik, végül pedig a hátára vesz egy permetezőgépet, aminek segítségével vizet locsol a saját szemébe.

48. Oscar Wilde jelenet (3. évad 13. rész)

Ez pedig Chapman munkásságának a tetőpontja: Oscar Wilde szerepében előbb belebonyolódik a saját önellentmondásos szlogenjébe, majd Whistlerrel, a festővel karöltve agyonszívatja a herceget, valamint G.B. Shaw-t. Ez a szkeccs is simán top 10-es, vagy akár top 5-ös, de az is lehet, hogy top 3-as.

49. Hülye Olimpia (Monty Pythons Fliegender Zirkus 2/1.)

Cleese szerint a 3. évad már nem sikerült olyan jól (ebben egyáltalán nem értek vele egyet, nekem az a kedvencem, de ez mindegy), és a negyedik miniévad 6 epizódját már nélküle készítették el a többiek. Nem is sikerültek valami jól, ezért onnan nem is válogattunk be szkeccset ebbe a cikkbe. Máshonnan viszont igen: a csapat, még Cleese-zel kiegészülve megcsinált két epizódot a nyugatnémet WDR tévéadó számára. Az első részben szerepel a Hülye Olimpia, többek között olyna szédületes versenyszámokkal, mint az irányzék nélküli futók 100 métere, a magasugrás a kastélyablakba vagy az úszni nem tudók összecsapása a medencében.

50. A filozófusok focimeccse (Monty Pythons Fliegender Zirkus 2/2.)

És akkor zárjuk a felsorolást egy másik komolytalan sporteseménnyel: az ókori görög filozófusok a modernkori német kollégáikkal csapnak össze a focipályán (egyedül Beckenbauer nem illik a képbe). Cleese tógában is ügyesen dekázik, de még nála is nagyobbat nyújt Idle: a meccset eldöntő csukafejesét a profik is megirigyelhetnék.

A szerző saját példánya:

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk FOMO – Megosztod és uralkodsz - kritika
Következő cikk Rambo V – Utolsó vér - kritika