Vannak emberek, akiknek nem szabadna meghalnia, Terry Jones is ilyen volt. Biztos nevetve távozott, de sok millió szomorú embert hagyott hátra.
Terence Graham Perry Jones 1942. február 1-jén született az észak-walesi Colwyn Bayben (Timothy Dalton ugyanitt született 1946-ban). Apja walesi, anyja angol volt. A guildfordi Royal Grammar School után Oxfordban szerzett diplomát modern kori történelemből. Itt kötött életre szóló barátságot Michael Palinnel, akit egy iskolai darabban látott, és akivel közösen kezdtek el jeleneteket írni különböző produkciók számára, kezdve az 1966-os The Late Show-val. Az 1967 és 1969 között – élőben – sugárzott A hiba nem az ön készülékében van sorozatot eredetileg gyerekműsornak szánták, de elég hamar felvette a felnőtt vonalat.
A különböző stílusokat (comedy rock, light classical, music hall, tradicionális jazz, pszichedelikus pop stb.) ötvöző, szürreális és avantgárd The Bonzo Dog Dooh Dah Band zenekart az 1960-as években alapították művészeti iskolás fiatalok. A sorozat tulajdonképpen rájuk épül, miközben olyan – íróként is közreműködő – alakok tűnnek fel, mint Terry Gillaim és Eric Idle. A műsor nagy rajongója volt Elton John is, aki a Captain Fantastic című albumát az egyik karakterről nevezte el. Jones írt továbbá David Frost (1939 – 2013) műsorai számára is, mint pl. az 1966 és 1967 között sugárzott Frost-jelentés (Frost Report). Graham Chapmannel való ismeretsége is innen ered.
A Monty Python Repülő Cirkusza (az utolsó évadban csak Monty Python) első részét 1969 őszén vették fel, melyet további 44 rész követett 4 évad alatt. John Cleese, Graham Chapman és Eric Idle (egy évfolyammal alattuk) Cambridge-ben tanultak. Az amerikai Terry Gilliammel New Yorkban ismerkedtek össze a Cambridge Footlights Cambridge Circus turnéja során. Mivel akkoriban egy másik sikeres komédiasorozat is futott, az eredeti elképzelésekhez képest annyit változtattak, hogy a jeleneteket Gilliam animációival kötötték össze, illetve az egyes jeleneteken belül is felhasználták azokat. A jeleneteket illetően Jones és Palin alkotott egy szerzőpárost (Chapman és Cleese együtt írtak, Idle külön, Cleese a harmadik évad végén hagyta ott a társulatot, melyben önmaga ismétlésén túl közrejátszott Chapman alkoholizmusa is).
Az első 3 éved 13-13 részből állt, az utolsó már csak 6-ból. A sorozatot 1974-ben vették le a műsorról, az Egyesült Államokban 1975-ben mutatták be. A tagok a Python (Monty) Pictures-ön keresztül birtokolják a műsorok jogait. Chapman a 20. évforduló előtt hunyt el 1989-ben. 1998-ban ismét együtt léptek színpadra, illetve velük volt egy urna is, ami állítólag Chapman hamvait tartalmazta. A műsor alatt Gilliam felrúgta az urnát, a hamvakat pedig felporszívózták. 1999-ben a 30. évfordulóhoz is vettek fel új jeleneteket a még élő tagokkal.
2005-ben Idle Spamalot című musicaljének premierjén együtt vettek részt Chicagoban. A musical sikerére tekintettel (14 Tony-jelölésből 3-at megnyert) még ugyanebben az évben levetítették a sorozat összes részét, amelyhez mindenkivel elkészítettek egy egyórás műsort (Chapmanét közösen írták).
2009-ben hatrészes dokumentumfilm készült a csapatról, a kortársak méltató szavait eddig nem látott archív anyagokkal kiegészítve. Ugyanebben az évben részt vettek a Nem a Messiás (Eric Idle, John du Prez) című ötrészes oratórium bemutatóján a Royal Albert Hallban, melyet a 40. évfordulóra időzítettek. 2011-ben animációs film készült, melyhez az egykori tagok a hangjukat kölcsönözték, ám ebben Idle már nem vett részt. Utoljára 2014-ben szerepeltek együtt. A tervezett egy előadásból végül tíz lett, a jegyek 45 másodperc alatt elfogytak.
Sokan úgy tartják, hogy Jones volt a legkiegyensúlyozottabb tag, műveltsége, humora, újító szelleme és töretlen lelkesedése tartotta össze a csapatot. Nagyon érdekelte a rendezés is, beleszólt a munkába, szakított a korábbi műsorkészítési hagyományokkal, inspirálóan hatva ezzel a humoristák következő generációjára. Ami az általa megformált karaltereket illeti, főként a rikácsoló hangú öregasszonyokért volt felelős, valamint a nevéhez fűződnek a némafilmeket idéző jelenetek is. Mindvégig megmaradt a háttérben, ezért sokan nem tudják, mekkora része volt a sikerben. Ő volt a csapat legalacsonyabb tagja és raccsolt.
Három film erejéig és a turnékon a feloszlás után is együtt dolgoztak. A Gyalog galoppot (1975) Gilliammel együtt rendezték, a Brian életének (1979) és Az élet értelmének (1983) (BAFTA-jelölés, Arany Pálma-jelölés, a zsűri nagydíja Cannes-ban) egyedüli rendezője.
Palin és Jones 1976-tól 3 éven keresztül együtt írták a Kalandos történetek (Ripping Yarns) című sorozatot, melyben Palin szerepelt is.
Forgatókönyvírója volt az 1986-os Fantasztikus labirintusnak.
Írója és rendezője az 1989-es Erik, a vikingnek.
1996-ban írta és rendezte a Békavári uraságot, melyben Monty Python tagjai is feltűnnek (ő maga is szerepel a filmben).
2002-ben fellépett George Harrison emlékkoncertjén.
2004-ben mutatták be a Terry Jones középkora című sorozatot (Primetime Emmy-jelölés), 2006-ban pedig a Barbárokat. A nálunk is vetített műsorokban is megcsillogtatta páratlan tudását, miközben az átlagnéző számára teljesen érthetően és a tőle megszokott humorral mutatta be az érintett történelmi korszakokat. A sorozatok nagy vitákat váltottak ki, mert szembementek a szakmai körökben általánosan elfogadott (és az iskolában tanított) nézetekkel.
2006-ban vastagbélrákot állapítottak meg nála, de sikeren felépült belőle.
Egy opera társszerzője, melyet 2008-ban mutattak be. Főszereplői a gépek, melyek világuralomra törnek.
2012-ben 42 év után vált el Alison Telfertől, akivel 2 közös gyermekük van. Már korábban bejelentette, hogy szerelmes egy 26 éves diáklányba, a svéd származású Anna Söderstörmbe, aki gyermeket vár tőle. Lányuk, Siri Jones 2009-ben született.
Könyveket, újságcikkeket is írt, tagja a Brit Költészeti Társaságnak.
Négy filmjéből hármat tiltottak be Írországban.
Egy aszteroidát is elneveztek róla.
„A megsemmisítjük a terrorizmust kijelentésnek legalább annyi értelme van, mint annak, hogy végérvényesen búcsút intünk a csúfolódásnak.”
„Mindenekelőtt Robin (Williams) alázata maradt meg bennem. Úgy tudott vicces lenni, ahogy senki más, mintha egy másik erőteljes hang biztatta volna legbelül, engedd ki, hadd szóljon! Minden oka megvolt rá, hogy elszálljon. De nem szállt.”
A 2015-ben diagnosztizálták nála a demencia egyik ritka formáját (viselkedés- és beszédproblémákat okoz). Michael Palin látogatta a legsűrűbben, bár állapota gyorsan romlott, később már nem ismerte fel. Óriási veszteség, rengeteg vidám percet szerzett az emberiségnek.