A film rövid története 1. rész


Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amiben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film, talán nem is olyan rövid történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve, többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig. Mindezt alig száz oldalba foglalni persze valóságos filmteoretikai harakiri, így figyelmeztetünk mindenkit! Írásunk lényegre törő, inkább csak rövid betekintés, mintsem tényleges mozitörténeti értékezés, ámde reméljük, kiváló alapanyaga lesz a későbbi elmélyülésnek.

Kezdetek

A film technikai értelemben vett születése a 19. század alkonyára tehető. Ekkor jött létre az emberiség számára addig elképzelhetetlen csoda, a vetítővásznon festmények és a fotográfiák vizualitása, és a mozgás dinamizmusa talált egymásra.

Persze minden kezdet nehéz. Eleinte a filmet, egyfajta vásári látványosságként kelezték, így csak igen keveseknek voltak vele művészi ambíciói. A film ekkor még csak egy része volt a vegyes műsornak, a rövid filmecskéből összeállított előadás olyan műsorszámok közé ékelve jelent meg, mint a kabaré, az állatszámok, vagy a bűvészmutatványok. Ekkor születtek az olyan felvételek, mint a Roundhayi kerti (1888) jelenet, vagy A munkaidő vége (1895) ahol cselekményről még nem beszélhetünk. Ekkortájt a puszta kinesztetikus áttörés is valóságos csodának számított.

(Auguste és Louis Lumiére)

A film kommercializálódásának úttörői végül a Lumiére fivérek lettek. 1895. december 28-án ők rendezték meg az első filmvetítést, Párizsban ahol nagyságrendileg harminc néző jelent meg. A siker átütő volt, igaz a legenda szerint a teremben eluralkodott a pánik, mikor a nézők azt hitték, hogy a vásznon robogó vonat pillanatokon belül közéjük hajt.

Azonban, mint minden szemfényvesztés, idővel a film is elvesztette a szórakoztatóipari novum státuszát. Az emberek kicsodálkozták magukat, ám az áhítat nem volt tartós. Úgy tűnt ennek az egyszerű kis hóbortnak mindörökre befellegzett.

A legfontosabbak…

Roundhayi kerti jelenet (1888)

A munkaidő vége (1895)

A megöntözött öntöző (1985)

Ajánljuk még olvasásra és megtekintésre!

A mozi születésnapján

Lumiére! – kritika

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A hét röhögései (324.)
Következő cikk Amikor a filmvilág elindult és kikötött egy szigeten