Szerelemben, bűntényben – kritika


The Lovebirds, rendezte: Michael Showalter; szereplők: Issa Rae, Kumail Nanjiani; amerikai krimi vígjáték; 87 perc, 2020

Avagy hogyan ne próbálj meg filmek alapján nyomozni

Hollywood szeret gyakran eljátszani azzal alapszituációval, hogy teljesen hétköznapi embereket kényszerítenek extrém helyzetekbe. Ilyenkor jellemzően hőseinkből előtörhet a túlélési ösztön, meg a zsigereikben megbújó Rambo, és sherlocki leleménnyel akár “simán” felgöngyölítenek egy gyilkossági ügyet is. Még ha ez nem is túl reális. Ez történik a Szerelemben, bűntényben főszereplőivel is, annyi kivétellel, hogy jelen esetben a készítők nagyobb hangsúlyt fektettek arra, mennyire inkompetens egy hozzá nem értő személy egy nyomozás folyamán.Leilani és Jibran 4 éve vannak együtt és a lehető legártatlanabbul keverednek bele egy gyilkosságba: Az állandóan civakodó páros kapcsolatában nagyon rezeg a léc, így miközben ismerőseik vacsorájára tartanak, összevesznek az autóban és szakítanak. Ám mielőtt ezt a változást feldolgozhatnák, hirtelen elütnek egy biciklist. Kipattannak, hívni akarják a 911-et, de a Biciklis köszöni, nem kér a dologból és imbolyogva elteker. Hőseink visszaszállnak tehetetlenül a kocsiba, ám ekkor megjelenik egy bajszos rendőr és a járművet lefoglalva üldözőbe veszi a Biciklist. Majd mikor nagy nehezen beérik, elüti és átmegy rajta. Többször. A gyilkos elrohan, Leilanira és Jibranra pedig rátalál egy másik páros és meggyanúsítják őket. És persze mit csinál erre ez a két idióta? A lehető legemberibb dolgot: elmenekülnek. A rendőrséghez nem mernek fordulni, hiába ártatlanok, inkáb úgy döntenek kinyomozzák a Bajuszos kilétét és indítékait, hogy ne őket vádolják meg. Mindenki könnyen elképzelheti ez mennyire sikerül nekik.Igazából, ami miatt működött ez a film, az a két főszereplő. Ahogyan Issa Rae (Bizonytalan) és Kumail Nanjianji (Rögtönzött szerelem) karakterei kidumálták és veszekedték magukat minden zűrös helyzetből, azt többnyire szórakoztató volt nézni. Érződött, hogy Leilani és Jibran nem idegenek, hanem ismerik a másik összes szerethető és bosszantó tulajdonságait. A krimi vígjátékok sokszor raknak össze vadidegeneket és a cselekményt arra használják fel, hogy egy biztos alapot adjanak az ő kapcsolatuknak. A maga módján itt ugyanez zajlik le, csak egy régi házaspár érzetét keltő szerelmespárral, akik a kalandjaik során rengeteget csatároznak egymással, de ezzel együtt el is mélyül a kapcsolatuk.
Ha lecsupaszítanánk a sztorit és kivennénk a nyomozós vonalat, valójában egy romantikus vígjátékot kapnánk. És nagyon nem is kell a lecsupaszítás, mert hiába a “nyomok követésére” felfűzött történet, igazából ennek a két embernek a kapcsolati problémáin van a hangsúly. Jó persze emellett van emberrablás, lórúgás, zsarolás, titokzatos borítékok (amiből egyet hőseink is megszereznek, de hogy minek az a végére se derült ki.), meg egy szekta, akik esti viseletként pestis álarcot hordanak és meglehetősen érdekes szeánszokat tartanak.Az elindulás egyébként még bájos, a film első képkockáin láthatjuk a páros első együtt töltött napját, majd éles váltásként azt, ahogyan a lejtőn lefelé robog a kapcsolatuk. Ez a hirtelen váltás meglepően jó felütésnek bizonyult, a két pólus által a legfontosabbakat megtudhattuk a főszereplőinkről. Az igaz, hogy gyakorlatilag innentől meg is lehetett jósolni a mozink végét, hamar egyértelművé válik, hogy ennek a két tökkelütöttnek a nyomozása nem a skandináv krimik hangvételében fog zajlani és nem is az Agatha Christie könyvek hangulatát fogják megidézni. Az is apró gegforrás egyébként, hogy megmutatják, mennyire nem működnek a valóságban a filmekből ellesett trükkök.
Ami viszont elég fájó, mennyire gyengén megírtak a mellékszereplők, néhol alig pár kínos mondat marad nekik, végig a gerlepárnak jut az összes poén. Amúgy az akciók és és a látvány is rossz értelemben tévékompatibilisek (mert ez a határ mára teljesen elmosódott, gyakorlatilag nincs), ám itt ez azért is külön kritika, mert a járvány miatt vásárolták be a Netflixre, amúgy eredendően a filmszínházakba készült.

Szükség volt erre a filmre? Nem. Meg lett volna nélküle a világ, ha sose csinálják meg? Persze. Ettől függetlenül azért elnézőbb az ember, mert egy esti agyzsibbasztó mozinak megteszi minden apró-cseprőbb hibájával együtt, pláne úgy, hogy nem kellett érte kilépni  lakásból.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Vicces visszatekintés Az ötödik elemre és 100 ok, hogy újranézd
Következő cikk A film rövid története 13. rész