Borat 2 – kritika


Borat utólagos mozifilm: Produkciós kenőpénz szállítása az amerikai rezsimnek a Kazahsztán egyszeri dicsőséges nemzetének hasznára (Borat Subsequent Moviefilm: Delivery Of Prodigious Bribe To American Regime For Make Benefit Once Glorious Nation Of Kazakhstan); rendező: Jason Woliner; főszereplők: Sacha Baron Cohen, Maria Bakalova, Dani Popescu; amerikai vígjáték; 97 perc

Aztán, ez Kazahsztán

Noha még bő két hónap hátravan belőle, 2020 ritka tróger év eddig, és amikor már azt hittük, hogy mindent láttunk, egyszer csak felbukkan újra Borat. Persze igazából nem vele van baj, hanem a tükörrel, amit elénk tart. Illetve, amit abban látunk. A 2006-os első rész folytatása simán hozza az akkori színvonalat, és hogy az olvasó és a saját dolgunkat is megkönnyítsük, innentől végig Borat 2-ként fogunk hivatkozni rá.Már 2007-ben felmerült viszonylag komoly szinten a Borat folytatása, de aztán semmi nem lett belőle; Sacha Baron Cohen úgy vélte, nem igazán tudna megfelelő gerillafelvételeket készíteni, mert már sokan felismernék. Ehelyett a következő filmjében Brüno bőrébe bújt, majd pár évvel később elkészítette A diktátor című vígjátékot. Ezek minőségben és siker szempontjából is egész jól felnőttek a Borathoz, ellentétben az Agyas és agyatlannal (eredetiben: Grimsby), ami egy-két jó poént leszámítva szimplán gusztustalan és suttyó volt.
Amit még fontos kiemelni, az a Who Is America című sorozat, amiben Baron Cohen megint csak gyakorolhatta a gerillafilmezés mesterségét, és persze jöttek „komolyabb” szerepek is. Legutóbb pl. A chicagói 7-ek tárgyalása, amiben a brit színész a komolyabb oldaláról igyekezett megmutatkozni, de igazából abban is a komikusi énje domborodott ki, ezenkívül az amerikai akcentussal is kicsit meggyűlt a baja. Valójában egészen most szeptemberig nem volt a köztudatban, hogy újabb Borat film van születőben, melyet aztán villámgyorsan meg is kaptunk, ráadásul nem a nagyvásznon. A pandémia következtében a folytatás az Amazon Prime Video forgalmazásában látott napvilágot, eléggé intenzív kampány keretében. Londonban és Torontóban is óriási felfújható Borat figura bukkant fel teherhajók fedélzetén, természetesen mankinis viseletben. Arra ugyan nem nagyon számíthatunk, hogy a Dunán is előhömpölyög egy uszályon, de az tény, hogy a filmmel kapcsolatos botrányok kapcsán még a csapból is Borat folyik mostanság.Az időzítés természetesen nem véletlen: Amerikában küszöbön áll az elnökválasztás, és ahogy az várható volt, Baron Cohen úgy igyekszik szívatni a republikánusokat és alt-rightosokat, ahogy csak bírja. Nehéz megítélni, hogy mely jelenetek vannak teljes mértékben megrendezve, és melyek azok, amik úgymond kandikamerásak. A hírhedt Giuliani „affér” pl. biztosan nem megrendezett – ez nyilván a film kulcsmomentuma, és az elmúlt napokban elég sokat szerepelt a hírekben. A korábbi New York-i polgármester Giuliani (Donald Trump jelenlegi ügyvédje) el is határolódott a filmtől, de tény, hogy az ő jelenete egy kicsit Charlton Heston felbukkanására emlékeztet Michael Moore Kóla, puska, sültkrumpli című doksijában. Bár az is tény, hogy az egy dokumentumfilm volt, míg a Borat mindkét része a kamudoksi, vagyis a mockumentary műfajába sorolható.A Borat 2-ben nincs olyan emlékezetesen gusztustalan képsor, mint az első rész meztelen bunyója (vagy a Brüno orgiája, esetleg említhetjük még a Grimsbyből az elefántos menekülést), de azért az apa-lánya tánc biztosan sokáig megmarad az emlékezetünkben. Egyes jeleneteket egész egyszerűen nem könnyű végignézni: ahogy az amúgy köztudottan zsidó származású Baron Cohen bemegy egy zsinagógába Boratként, zsidónak álcázva, az is igencsak feszegeti a húrokat. Sokáig lehetne még sorolni – az sem akármi, amikor Borat Trump-maszkban kontárkodik bele Mike Pence alelnök beszédébe egy republikánus nagygyűlésen. Az amerikai elnök (akire Borat folyamatosan ’McDonald Trump’ néven hivatkozik) már régi céltáblája a komikusnak: személyesen szívatta anno az Ali G Show-ban, aztán a Grimsbyben sem kímélte, ráadásul egy 2015-ös Jimmy Kimmel Show-ban, ahol Boratként bukkant fel, azt állította, hogy Trump nem is valós személy, hanem Baron Cohen alteregója. A jellegzetes frizurájú elnök elvileg a Borat 2-ben is szerepelt volna „személyesen”, de a jelenete valamilyen okból a vágóasztalon végezte.A film megtekintése után igazából csak egy kérdés marad, és az nem is az, hogy Sacha Baron Cohen hogyan tud még mindig filmeket készíteni, ráadásul ilyeneket, hanem hogy egyáltalán hogyan van még mindig életben? Elképesztő mennyiségű embert dühített már fel, és saját bevallása szerint nem egyszer már kevésen múlott az élete. A Borat 2 forgatása során több alkalommal is golyóálló mellényt viselt a hírhedten béna szürke öltöny (vagy az ál-álruha) alatt, és ugyan most nem tartóztatták le közel százszor, mint az első rész esetében, viszont a járvány miatt még több szabályt megszegett. Közben persze nem csak a republikánusok hörögnek miatta, hanem sokan mások – elsősorban azok, akik nem értik a többszörös idézőjeleit. A #metoo korában igencsak ritkaságszámba megy egy ilyen vígjáték, és a mindenféle megbotránkozás ellenére nem leszünk meglepve, ha a film, akárcsak kis mértékben is, de befolyásolja az elnökválasztás kimenetelét.

A Borat 2 (melyből egyedül talán csak Korki Bucsek hiányzik, de ez maradjon egyéni probléma) könnyen kiakaszthat sokakat politikai, faji, nemi hovatartozástól függetlenül. És persze az első részhez hasonlóan nem fog osztatlan tetszést aratni Kazahföldön se, bár ahol a fővárost átnevezik a helyi diktátor keresztnevére, ott ne is nagyon csodálkozzunk. Kisebb csoda, hogy ez a film elkészülhetett és bemutatásra került, de ne bánjuk, mert manapság senki nem mutat görbébb tükröt a világnak, mint ez a rosszul öltözött bajuszos marha. Nem lenne túl meglepő, ha még találkoznánk vele. Jak sie masz!

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A Manderley-ház asszonya - kritika
Következő cikk A hét röhögései (355.)