Moszul ostroma (Mosul), rendező: Matthew Michael Carnahan, szereplők: Suhail Dabbach, Adam Bessa, Is’haq Elias, amerikai háborús filmdráma, 102 perc, 2019. (16)
Csapatépítés
A Marvel univerzum izgalmas és szórakoztató darabjai mellett Anthony és Joe Russo izgalmas és szórakoztató Netflix tartalmakért is felelősek. A Moszul ostroma, ha nem is szuperhősökről, de hősies hús-vér emberekről, a jó és a rossz harcáról szól.
Moszul a mai Irak területén található az ország északi részén (Bagdad után a második legnagyobb város), egykori neve Ninive, ez volt az Asszír Birodalom fővárosa. Lakossága etnikailag kevert (kurdok, turkománok, moszuli és Szaddam által betelepített sivatagi arabok, keresztény asszírok stb.), az egyes népcsoportok állandó gyanakvásban élnek egymás mellett, az ellenségeskedés, háborúskodás régóta fennáll közöttük. 2003-ben az amerikai különleges erők felügyelték a várost, mely 2014-ben az iszlám dzsihádisták észak-iraki hadjárata során az Iszlám Állam fennhatósága alá került. A megszállók a síita és keresztény lakosság ellen véres atrocitásokat hajtottak végre. Az iraki kormányerők és szövetségeseik 2017-ben indították a város felszabadításáért ostromukat, ami az Iszlám Állam vereségével ért véget.
A megszállt városban egyedül a különleges rendőri erők vették fel a harcot az Iszlám Állam katonáival, sokan meghaltak közülük, az ellenség vadászott rájuk, családtagjaikat módszeresen felkutatták és kivégezték. A Netflix – első iraki arab nyelven játszódó – filmje a hős rendőröknek állít emléket és megtörtént események ihlették.
A történet középpontjában egy renegát osztag áll, melynek karizmatikus vezetője az egykor nyomozóként szolgáló Jasem őrnagy (Suhail Dabbach – A bombák földjén, Afganisztáni víg napjaim), akit egyszerre tisztel és akar holtan látni az ellenség. A 21 éves Kawa (Adam Bessa – Tyler Rake: A kimenekítés) még csak két hónapja rendőr, amikor tűzharcba keveredik az Iszlám Állam katonáival és úgy tűnik, számára itt be is fejeződött a háború. Az őrnagy és maroknyi életben maradt katonája azonban az utolsó pillanatban megmentik és ő csatlakozik hozzájuk.
A csapat egy küldetést teljesít, melynek célját bizalmatlanságból nem árulják el, így vágnak keresztül a városon három katonai terepjáróval az ellenséges tűzben. A sztori nincs túlbonyolítva, a szereplőknek el kell jutniuk A-ból B-be, lehetőleg élve, miközben ezernyi veszély leselkedik rájuk és parancsmegtagadás miatt a sajátjaiktól sincsenek biztonságban. Miközben folyamatosan szenvednek el veszteségeket, Kawa megismeri mindannyiuk történetét, ami hasonlít az övéhez, vagyis a viszonylag normális életet felváltotta a halál, a nélkülözés és a szenvedés. A cselekmény rövid pihenőkből és harci jelenetekből tevődik össze, az osztag rengeteg lőszerrel, készpénzzel és karton cigarettával próbálja átverekedni magát a poklon, hogy elérjenek valamit, amiről egészen a film végéig nem tudjuk, mi az. A rommá lőtt város tele van ellenséges katonákkal, válogatás nélkül tüzelő mesterlövészekkel, élő pajzsként használt menekülő civilekkel, gyanakvó szövetségesekkel és halálos csapdákkal.
Matthew Michael Carnahan (A dolgok állása, A királyság, Z világháború, Mélytengeri pokol, Sötét vizeken) eddig kizárólag forgatókönyvíróként tevékenykedett, erőssége a kaotikus állapotok ábrázolása és a feszültségkeltés, melyek hol valós, hol pedig kitalált eseményeken alapulnak. A cselekmény nincs túlbonyolítva, adott egy karizmatikus vezető, amolyan apafigura, egy összeszokott csapat és egy, a többiek bizalmának elnyeréséért – szó szerint – harcba szálló újonc. Mennek, lövöldöznek, alkudoznak, meghalnak, miközben egy arctalan ellenséggel állnak háborúban. Az Iszlám Állam ellenőrzése alatt álló területek hétköznapjaiba nem igazán nyerünk betekintést, ennek ábrázolása felszínes, klisészerű, az akciójelenetek, a csapattagok egymás közötti (és a külvilággal történő) kommunikációja viszik előre a filmet, a páncélozott humvee-k, valamint az innen-onnan összeszedett felszerelés és fegyverzet, a városi harcmodor jelenti a legfőbb élményforrást a néző számára.
A fesztiválokon bemutatotthoz képest a Netflixre egy 15 perccel hosszabb változat került fel a filmből. Akit érdekel a téma, felírhatja a megnézendők listájára az ugyancsak Mosul című alkotást, amit a CIA egykori terrorelhárító tisztje, a térségben dolgozó Dan Gabriel készített. Amíg előbbit marokkói helyszínen, díszletek között, színészekkel vették fel, utóbbi az eredeti helyszínen forgatott dokumentumfim.
