Vadlovak – Hortobágyi mese, rendezte: Török Zoltán, szereplők: Pokorny Lia (narrátor), magyar-német-osztrák-svéd dokumentumfilm, 91 perc, 2021., 6 éven aluliaknak nem ajánlott!
Ég a napmelegtől…
Az utóbbi években több „Vad” filmet is láthattunk, ezúttal a 2011-es Vad Magyarország – A vizek birodalma készítője, Török Zoltán tért vissza az általa indított vonalhoz, hogy bemutassa a világ egyik legnagyobb vadlóménesének mindennapjait a frissen világra jött Cseppke felnövés történetén keresztül.
A hortobágyi Pentezugban található a világ egyik legnagyobb vadlóállománya. A Przevalszkij ló ugyan nem őshonos nálunk, de annyira jól érzi magát, hogy az egyre fogyatkozó mongol állomány megmentésében is fontos szerepet játszanak. A 300 egyedet számláló ménes a pusztában vándorolva, a szabad ég alatt éli mindennapjait és bár nincs természetes ellensége, az állatokra még így is rengeteg veszély leselkedik. 
Pokorny Lia hangját szoknom kellett, eddig emlékeim szerint minden alkalommal férfiak szólaltak meg. A színésznő hanglejtése olyan, mintha mesét mondana, ezzel is megcélozva a fiatalabb korosztályt, de az általa elmondott szöveg megírásakor is jól észrevehetően törekedtek az egyszerűségre, közérthetőségre. Az egész tényleg olyan, mint egy kedves, ismeretterjesztő mese, amit persze az idősebbek és a felnőtt nézők is élveznek és amiből mindenki tanulhat. Ez egyébként egyáltalán nem zavaró, jelen sorok írója természettudományos osztályba járt és ezen a vonalon tanult tovább, de egy mozifilmre beülve egyáltalán nem hiányzott neki a tudományos szakszöveg, sőt (emlékeim szerint latin nevekkel és fogalmakkal sem dobálóznak).
A természetfilm a már megszokott sémát követi, vagyis az évszakok váltakozását kíséri végig. A legelésző lovak bemutatásához a másfél óra kissé soknak tűnik, de mivel a ménes egy nagy egész részét képezi, a Pentezugban megtalálható szinte összes élőlény sorra kerül, beleértve azokat a fajokat is, melyek az évnek csak bizonyos szakában fordulnak elő nálunk (pl. költöző madarak). Mivel egyetlen állat táplálékául nem szolgálnak és ők maguk sem táplálkoznak más állatokkal, ezért a ragadozó és préda örökös párharca más példákon keresztül kerül bemutatásra (róka-nyúl, sas-pocok stb.). Jelenlétük, illetve vonulásuk ugyanakkor jelentős hatással van a növényzetre és az állatvilágra, ezekkel szintén megismertetnek bennünket.
Mivel ez egy zárt, érintetlen világ, a nézők döntő többsége számára ismeretlen, legfeljebb az iskolában tanultakból jöhetnek elő bizonyos emlékek. Éppen ezért tartom nagyszerű ötletnek, hogy egy újszülött ló szemén keresztül látunk mindent. Cseppke a születése után nem sokkal már lábra áll, szopik és követi anyját, hogy aztán az elkövetkező hónapokban megismerkedjen a vadló életformával és környezetével. Lesznek barátai, megtanulja, hogy mit szabad megenni és mit nem, mitől kell félnie és mitől nem, mint ahogy a környezeti hatásokhoz, a zord időjáráshoz is hozzászokik. Lesznek társaim – fiatalabbak, idősebbek egyaránt -, akik elpusztulnak és neki is folyton figyelnie kell azokra, akik bármelyik pillanatban halálos sérülést is okozhatnak neki.
Az évszakok változásával változik a táj is. Hol az eső esik, hol a hó, hol elviselhetetlen szárazság van, hol pedig dermesztő hideg. A szabad ég alatt a hőmérséklet változása, a szél erőssége, a folyók vízállása és a talajt borító növényzet bujasága mind hatással vannak a ménes életére, miközben állandó belső viszályok dúlnak, hiszen a fiatal és erős hímek pozíciót akarnak maguknak szerezni. Egy fiatal lónak ezekre mind oda kell figyelnie, még akkor is, ha szülei tapasztaltak és nagy tiszteletnek örvendenek.
Török Zoltán és alkotótársai a 2011-ben bemutatott Vad Magyarország – A vizek birodalma című természetfilmjükkel értek el nagy sikert mind itthon, mind pedig a nemzetközi porondon. A lenyűgöző képi világot és az újszerű természetfilmes látásmódot húsz országban díjazták. Az operatőr, rendező és forgatókönyvíró rendszeresen dolgozik német, svéd, angol filmesekkel együtt, ahogyan az a Vadlovak – Hortobágyi mese esetében is történt. Operatőr kollégája, Mosonyi Szabolcs készítette a Vad Szigetköz – A szárazföldi delta, a Vad Kunság – A Puszta rejtett élete és a Vad erdők, vad bércek: A fantom nyomában című természetfilmeket. A „Vad” brand most visszatért a szülőatyjához.
Cseppke felnövéstörténete nem csak a lovak mindennapjaival, de az egész élőhellyel megismertet minket, amit a narráció, a zene és a drónnal készült felvételek tesznek teljessé. Magyarország rengeteg csodát rejt, egy részük még viszonylag háborítatlan, ahol a növények és állatok az ember és a civilizáció áldásos hatása és közreműködése nélkül élvezhetik az életet. A Vadlovak – Hortobágyi mese egy újabb színvonalas „Vad” alkotás. A látvány miatt mindenképpen megéri moziban megnézni nem csak iskolai, hanem akár családi program keretében is, mert kirándulás közben nemigen fogunk hasonlóval találkozni.
