Dune: Spice Wars – játékteszt


dunespicewars keyartFejlesztő: Shiro Games; Kiadó: Shiro Games, Funcom; Platform: PC

Míg tűkön ülve várjuk a filmes adaptáció második részének jövő évi premierjét, mi is megvívhatjuk háborúnkat a sivatagi bolygón a Dune: Spice Wars című játékban, mely jelenleg Korai hozzáférésben található.

Úgy tartja a mondás Frank Herbert örökéletű regényében és annak filmes adaptációiban, hogy „azé a hatalom, aki a fűszert birtokolja”, azonban a Northgard alkotóinak 4X RTS-ében más nyersanyagok utánpótlására is gondos figyelmet kell fordítanunk. Elég egy elfuserált terjeszkedés, túlköltekezés vagy a kellő utánpótlás hiánya és az ellenség pillanatok alatt, probléma nélkül lerohanja bázisainkat. Az Arrakisért folyó háború a variálható nehézségi szinttől és a pálya méretétől függően akár 5-8 órán keresztül is elhúzódhat.

dunespicewars 1

A Dune: Spice Wars-ban folyamatosan ügyelnünk kell arra, hogy a fűszer mellett mindig megfelelő mennyiségű víz és műanyag legyen megtalálható raktárunkon. Persze, ha valamiből hiányt szenvedünk, kereskedhetünk is a bolygó többi (potenciális) háborgatójával; akik nyilvánvalóan nem is sejtik, hogy velük párhuzamosan mi is annak uralkodására pályázunk. És ha már itt tartunk, négy különböző frakció közül választhatjuk ki a legszimpatikusabbat, de úgy vettem észre, hogy alig van köztük lényegi különbség. Az Atreides és a Harkonnen házak mellett választhatóak a csempészek, valamint bennszülött fremenek.

dunespicewars 2

A területfoglalás legfontosabb eszköze az ornithopter nevű szárnyas, felfedező repülőgép, amivel a különböző zónákban fellelhető ismeretlen területeket pásztázhatjuk, valamint a Shai-Hulud közeledésére is ekként lehetünk figyelmesek. Ezek a kegyetlen homokférgek ugyanis kifejezetten szeretik felfalni egységeinket, főleg a néhai Westwood Dune-játékaiból is ismert – fűszer begyűjtésére alkalmas – harvestereket, amiknek elvesztése szerfelett fájdalmas tud lenni.

dunespicewars 3

Mielőtt gyalogosainkkal meghódítanánk egy zónát, melynek jellemzően egy kisváros a székhelye, érdemes megfontolnunk, hogy biztosan javallott-e azt okkupálnunk, ugyanis a fölösleges vagy annak tűnő területek csak viszik a pénzt. Egységeket a főhadiszállásunkon tudunk vásárolni és a planéta szárazságából kifolyóan a túlélésükhöz vízre van szükségük, amit a Windtrap nevű építményekkel tudunk begyűjteni. Építkezni pedig a megszállt települések körül tudunk. A játék bevezető szakaszában egyébként elsajátíthatjuk a mechanika csínját-bínját, így többek közt azt is, hogy a (fűszerből származó) bevételünk milyen arányban konvertálódjon át tőkévé. Ezt egy függőleges csúszkával állítgathatjuk.

A Dune: Spice Wars teljes változata várhatóan valamikor 2023-ban jelenik meg, de addig is rengeteg dolguk van vele a készítőknek. Az irány megfelel a kor mai elvárásainak, és nézőpont kérdése, de szerencsére (vagy sajnos?) nem a klasszikus Dune stratégiai játékok újrafeldolgozásával van dolgunk, hanem egy jóformán teljesen eltérő megközelítéssel. A rajzfilm szerű külcsín látványos, de talán hangyányit éretlen, hisz ez a páratlan univerzum megköveteli, hogy brutálisabbnak tűnjön. Bár az óriásira nőtt giliszta mellett gyakran villámlásokkal megspékelt homokviharok is nehezíthetik a történet végkimenetelét. A játékmenet kissé tán lomha, mert hát azért hosszú nyúlt nyűglődés is lehet a fent meghatározott időintervallumból. Momentán csak „skirmish” módban csatázhatunk, de rövidesen érkezik a többjátékos és a történet mód is, illetve hamarosan új frakció is tiszteletét teszi.

65

 

 

Legutóbb ezt teszteltük:

Kao the Kangaroo – játékteszt

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Jurassic World: Világuralom - kritika
Következő cikk A játszma - kritika