Fejlesztő: Now Production; Kiadó: Bandai Namco Entertainment; Platform: PC, Switch, PS4|5, Xbox One & Series X|S
Alig négy hónapja veséztük ki a címszereplő sárga gömböc muzeális kalandját, máris itt a franchise újabb címének feldolgozása. A Pac-Man World Re-Pac egy 23 évvel ezelőtt kiadott ügyességi játék grafikailag feltornászott verziója.
Míg körmünket lerágva várjuk (?) az élőszereplős Pac-Man mozit – ami felett a Sonic, a sündisznó egyik társproducere bábáskodik –, megérkezett a boltok polcaira a Pac-Man World Re-Pac. Nem teljesen friss címe ez a ’80-as évek elején debütált franchise-nak, ugyanis az eredetei Pac-Man World 1999-ben mutatkozott be PlayStation, majd öt esztendővel később GameBoy Advance készülékeken. Az ügyességi játék története szerint Pac-Man éppen hazafelé igyekszik, hogy megünnepeltesse magát születésnapja alkalmából, azonban családját foglyul ejtik a szellemek. Hősünk így ősellenségeinek otthonába, vagyis Ghost Islandre utazik, ahol a sziget hat különböző szegletén kell rendet teremtenie, hogy megmentse hozzátartozóit.
A Pac-Man World Re-Pac műfaját tekintve platformer, de mindemellett remekül tiszteleg a nagymúltú videojáték széria eredeti elképzelései előtt, miszerint a sztori bizonyos fázisaiban labirintust barangolva pöttyöket szükséges gyűjtögetnünk, miközben kísértetek elől menekülünk, vagy éppen azokat lakmározva pontokat zsebelünk be. Mindazonáltal a játékmenet sava-borsát ugrálós részek teszik ki: Pac-Man világa ezúttal automatikus kameranézetben bontakozik ki, mely például bizonyos megszerzésre szánt cuccok felszerzése apropóján gyakran elfuserált szögben mutatja az eseményeket.
A „virtuális operatőr” olykor lemarad, ezért, ha mondjuk magasabb helyre vezet az utunk, több esetben körültekintőnek javallott lennünk, ha nem akarjuk elveszíteni életünket vagy hp-nkat. Persze ezek mennyisége könnyedén pótolható, mivel a pályákon rengeteget találhatunk belőlük, továbbá tesztalanyunk a szintek zárásaként az összegyűjtött pettyek és gyümölcsök mennyiségének függvényében sem fukarkodik a bónusz életek adományozásával. Arról nem is beszélve, hogy a végelszámolást megelőzve félkarú rabló masinákon a jellemzően kincsesládákból felhalmozott érmékkel játszi könnyedséggel nyerészkedhetünk.
Az irányítás teljesen rendben van: a remake-ért felelős brigád alkotásában az irányzék és az ugrás mellett dobbantani és Sonicot megszégyenítően pörögni (kvázi gyorsabban szaladni) tudunk, illetve a pöttyöket is dobálhatunk. A különböző képességek nem csak továbbjutásunkhoz szükségesek, hanem apróbb ellenségeinkkel eltérő módon végezhetünk. A sziget mindegyik zuga hatalmas nemezisek elleni párharccal zárul, ám közülük egyik sem bizonyult elég rátermettnek ahhoz, hogy számomra bármilyen fejfájást okozzon.
A két befejezést tartalmazó, Re-Pac elnevezésű újrafeldolgozás valószínűleg nem hiányzott senkinek, de ha már megjelent, akkor bő 6 óra erejéig tisztességesen elszórakoztatott. Indokolatlan lett volna változtatni a bevált formulán, és csupán grafikai szempontból volt képes megújulni, ugyanakkor nagyszerűen hozza a 23 évvel ezelőtti 3D-s platformerek páratlan hangulatát. A végigjátszás után birtokosai leszünk a Pac-Man klasszikus változatának: bár a Pac-Man Museum+-hoz hasonlóan Unity alatt készült mindkét produktum, de meglepett, hogy grátiszként integrálták.
Legutóbb ezt teszteltük:
