Bayonetta Origins: Cereza and the Lost Demon – játékteszt


bayo key art

Fejlesztő: PlatinumGames Inc; Kiadó: Nintendo; Platform: Nintendo Switch

Olyan előzménytörténetet kapott a Bayonetta franchise a Cereza and the Lost Demonnal, amire senki sem számított.

A Bayonetta sorozat kétségtelenül a PlatinumGames Inc egyik zászlóshajója, ami 2009-es megjelenése óta töretlen sikernek örvend, legutóbb a tavalyi évben kaptunk egy számozott folytatást. A franchise ellátogatott már számos más platformra is az elmúlt években, azonban a gyökerek a Nintendohoz húzzák és nincs ez másként a főszereplő eredettörténetével sem, ami Nintendo Switch exkluzívként látott napvilágot. Személy szerint én is nagy kedvelője vagyok a szériának, és amikor megláttam a Cereza and the Lost Demon első képkockáit, azonnal tudtam, hogy ez a kitekintés lesz az, amit garantáltan nem hagyhatok ki.

bayo01

A Cereza and the Lost Demon története szerint az ifjú Cerezát terelgetjük (jóval Bayonettává válása előtt), aki éppen száműzetésben tengeti mindennapjait egy Morgana nevű boszorkány oldalán. Édesanyját az Umbra boszorkányok kitagadják, ugyanis a rivális klán a Lumen Bölcsek egy tagjával esik szerelembe. Büntetését bebörtönözve tölti és csak kislánya tartja benne a lelket, akinek mindössze egy hevenyészett alapanyagokból összevarrt plüsscicát tud adni, fájdalma enyhítéseként. Morganánál töltött “kiképzése” során sikerül is démont idézni a plüssbe, aki bármit megtenne a szégyenteljes sorsa feloldásáért. Persze a leányzó Morgana nevelése alatt folyamatosan azon van, hogy anyját kiszabadítsa, így ezen cél hajszolása és a szomorú démonsors összekovácsolja a két karaktert, akik neki is vágnak a szomszédos, tiltott erdőnek.

bayo02

A Cereza and the Lost Demon nem maradt meg az eredeti hack and slash játékmenetnél és afféle modern akció rpg stílusban terelhetjük karaktereinket. Igen, jól olvastátok, többet irányítunk majd egyszerre, amolyan Brothers – A Tale of Two Sons stílusban, tehát Cerezát a bal oldali stickkel, míg Chesire-t a jobb oldalival, helyenként külön-külön, de többnyire összedolgozva. Alapjáraton amúgy visszahívhatjuk Chesire-t plüss formájába is és így magunkhoz szorítva bandukolhatunk az erdő felfedezése közben, jócskán megkönnyítve a dolgunkat, ha viszont hirigre kerül sor, vagy nyers erőre van szükség, nagymacska formában ő osztja a pofonokat, míg Cereza varázslatokkal segíti a boldogulásukat. Ahogy manapság már mindenben, így fejlődni itt is kell és ajánlott is, hogy az erdő lakói által biztosított, folyamatosan növekvő veszéllyel szemben legyen is esélyünk. Kiegészítésként pedig Chesire-t fel fogjuk tudni ruházni elementáris erővel is, ami sok esetben a továbbjutást segíti majd elő, persze erre épít jócskán a keresztül-kasul bejárható lokáció is.

bayo03

A játékot amellett, hogy jó játszani igazán jó nézni és hallgatni is, a Switch léptékben mért grafika határozottan kellemes, mesekönyvszerű az egész körítés, még a menük is erre a tematikára épülnek. Az átvezetőknél kicsit megtöri a folyamatosságot, és így kis ódon hatása van ennek a megoldásnak, de értem a koncepciót, így nem rovom fel hibának. Azt viszont fontosnak tartom megemlíteni, hogy bár úgy néz ki, mint egy gyerekjáték és nem is túl nehéz, azért nagyon kicsiket óvatosan engedjünk elé, mert nem mindig finomkodik a Cereza and the Lost Demon. A hanghatások is remekül sikerültek, hogy a zenéket ne is említsem. Kíváncsiságból az angol szinkronnal indítottam, de annyira jól sikerült, hogy azon is maradtam, mert a 15-20 órás kalandban folyamat megy a beszélgetés, a narrálás és az egész egy olyan varázslatos atmoszférát kölcsönöz az anyagnak, ami mellett nehéz szó nélkül elmenni.

Összességében a Bayonetta Origins: Cereza and The Lost Demon egy csodálatos kis ékszerdoboz, a Switch-en. Persze nem rúg labdába a platformon túli nagyobb címekkel, de még a saját sorozatában sem veri a felhozatalt, viszont roppant élvezetes, remekül néz ki, jól szól és tartalom is van benne bőven. Külön megemlíteném, hogy teljesen stabilan fut mind dokkolva, mind kézi üzemmódban. Tehát a játék minden aspektusában rendben van, egy rendkívül kellemes élmény és bárki jól szórakozhat vele, ha ismeri a korábbi játékokat, ha nem. Egy szónak is száz a vége, irány felfedezni az elvarázsolt erdőt!

8.szék

 

 

Legutóbb ezt teszteltük:

9 Years of Shadows – játékteszt

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Chris Hemsworth újra menekít, megérkezett a Tyler Rake folytatásának előzetese
Következő cikk A Pókember: A pókverzumon át végső trailere alapján szövevényesnek ígérkezik