Supplice – játékteszt


supplice0

Fejlesztő: Mekworx; Kiadó: Hyperstrange; Platform: PC

A Korai hozzáférésben lévő Supplice ígéretes projekt, ami hozza a retro lövöldözős játékok hangulatát. De ebben nincs semmilyen meglepetés, hiszen hozzáértő rajongóktól érkezett.

Szinte ömlesztve tálalják elénk a klasszikus FPS-eket: legutóbb tavaly decemberben vettük górcső alá az aréna shooter Impalert, most azonban hangyányit nagyszabásúbb akciójáték került terítékre. A Supplice Korai hozzáférésben érkezett személyi számítógépek tulajdonosai számára. Alkotói tulajdonképpen olyan modderekből avanzsálódnak össze, akik a 2000-es évek elejétől kezdődően elsősorban az eredeti Doom epizódokhoz készítettek kiegészítőket és pályákat. Csakúgy, mint korábban, tesztalanyunk is az iD ismert motorjának módosított változatával, GZDoommal készült.

supplice1

Hangulat szempontjából a Supplice kétségkívül hűen visszaadja azt az először ’93-ban tapasztalt atmoszférát, amire napjainkig sokan nosztalgikus emlékekkel gondolnak vissza. Címünk háttértörténete szerint a Methuselah nevű exokolónián járunk, ahol dacára a lassan végleg kiapadó nyersanyagnak, még rosszarcú idegenek is felbukkannak, s ha már megjelentek, el is lepték a teljes bolygót. A játékos feladata így egyszerűen csak az, hogy a főhős fegyvereinek segítségével megszabaduljon a lehető legtöbb betolakodótól és eljusson az első felvonás végéig.

supplice2

Az bevezető etap öt pályából tevődik össze, de ez ne tántorítsa el az olvasót a Supplice beszerzésétől, ugyanis a fejlesztők tisztességes méretű szintekkel rukkoltak elő. Ám míg a Doomban felépítettségük mivoltából – s főként ellenségeink elhelyezéséből adódóan – egyértelműen kikövetkeztethetjük a haladási irányunkat, addig mostani produktumunkban gyakorta elveszünk az óriási terek és folyosók tengerében. Persze, a TAB-bal előhozható térképen láthatjuk, hogy merre találhatók az ajtónyitáshoz szükséges kapcsolók (vagy a spéci kulcsokkal nyitható ajtók), csakhogy gyakorta nem tudjuk, mit sikerült aktiválnunk. Egyes nyitásra került bejárat olykor valahol sok helyszínnel odébb található, melyre utalást legfeljebb csak a gyakran kibogozhatatlan, túlcsicsázott térképen találunk. Továbbá rengeteg olyan területen bóklászhatunk, ahol nincs semmi érdemleges.

Multiplayer vagy kooperatív mód egyelőre (?) nincs, kizárólag szólóban ragadhatunk mordályt. Jelen állás szerint a játékidő nagyjából felöleli a 2-3 órát: az ellenségek darálása sok izgalmat nem tartogat, mivel a repertoár sem túl változatos. Mindegyikőjüket láttuk már valahol (más fizimiskával), csakúgy, mint arzenálunkat, ahol a legérdekesebb támadási felszerelésünk egy tekintélyes méretű fúró. Ugyan két éve bütykölik már a Supplice-t és az irány kifejezeten tetszetős, de érezhető, hogy rengeteg további időt kell szentelni, hogy maximálisan élvezhetővé váljon. A nosztalgia jegyében viszont kifejezetten szórakoztatóan sikerült.

65

 

 

Legutóbb ezt teszteltük:

Bayonetta Origins: Cereza and the Lost Demon – játékteszt

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Air - Harc a legendáért - kritika
Következő cikk The Last of Us Part I – játékteszt