291 címből 260 alkotás aratott legalább 1 győzelmet, összesen pedig 2236 beszámított díj talált gazdára, melyből 1654 történt az Oscar kategóriában, megadva egy komplex képet az esélyeket illetően. Ezt fogjuk most kihámozni, fókuszálva az akadémiai jelöltekre, de nem feledve a szakma más kedvenceit és a díjszezon nagyobb, többi felbukkanóját se…
Ráadásul a fentiekbe nem vettem bele mindent (pl. a rövidek nagyja, spéci fesztiválcuccok), de elenyésző a dobott mennyiség. Az 1654-hez pedig zárójelben már hozzátehetünk 71-et, ugyanis idén ennyi szereposztással kapcsolatos elismerés szóródott szét, amely adat, mint azt tudjuk, 2 év múlva már aranyat érhet az új latolgatáshoz. Itt halkan még megjegyzem azt a 44 kaszkadőri kiosztást is, hátha sikerrel járnak és velük bővül a felhozatal…
De nem húzom tovább a szót, pláne mivel idén elmaradt a félideji szezonjelentés. Talán most először lehet reálisan jósolni mindhárom rövid mezőnyben is, szóval lássuk hát, hogy alakult minden, miután Sandra Hüller duplán berobbant Cannes-ban tavaly májusban!
Henry Sugar javítóműhelye! Inspired by the Music of Thomas Newman
A matek magát ezek közül mindig csak az animációs rövideknél adja ki, legalábbis egyedül náluk van olyan Oscart megelőző esemény, ami alapján jósolhatunk. Cannes-ból jött a nem magyar pénzes magyar siker Buda Anna Flóra és a 27 révén és bár még a shortlist után se veszett el a remény, jelölésig nem vitte a Hogyan szexeljünk kísérőfilmjeként áprilisban mozikba kerülő kisanimáció, így az Bucsi Réka és a Symphony No. 42 sorsára jutott. Az egész szezon egyik legérdekesebb győzelmét aratta az Európai Filmdíjon a Hardly Working, mely teljes egészében a Rockstar westernklasszikusában, a Red Dead Redepmtion 2-ben készült, kihasználva a RAGE játékmotor minden csínját-bínját, de az Oscarig ez eleve kizáró volt.
Az animációs Oscarnak felérő Annie-díjat a War is Over! Inspired by the Music of John & Yoko kapta, sőt van még máshonnan is győzelme, így alapvetően ez áll az élen az esélyek terén, a 15x jelölt, de szobor nélkül álló Thomas Newman pedig hasonlóan fontos szerepet játszik benne, mint az animátorok, hisz szöveg nélkül mesélve a dallamok extrán fontosak. Másképp, de szintén fontosak a rövid dokuk közt is, ahol ugyan biztos esélyes nincs, ám a globális Disney+ terjesztés és a Critics Choice idevágó díja jó előjelet jelentenek The Last Repair Shopnak (nálunk: Az utolsó hangszerjavító műhely), bár nem tutit. Épp ahogy a rövidfilmek közt sem, ahol viszont ott van kimagasló húzónévnek Wes Anderson, aki a szezonban nagyon takaréklángos Asteroid City (és a hozzá kijött Bill Murray kiegészítés) mellett Roald Dahl történetei közül 4-et adaptált rövidformában a Netflix-re. A direktornak a Henry Sugar csodálatos története már a 8. Oscar-jelölése, eddig nem kapott díjat, szóval épp itt az ideje, még ha kicsit furcsán is, de az ABC biztos örül, mert így egy kis extrafigyelmet kap az egyik legjelentéktelenebbnek ítélt része is a shownak.
Wes Anderson és Benedict Cumberbatch együtt? Jöhet! – trailer
Dávid és Godzillát – a vizuális effektek
Az Oscar-jelöltek: Akadt egy olyan pont, amikor a kategória élén négyes holtversenyben álltak a felek statisztikailag. Napóleon nem volt köztük, mi több, nem is kapott itt semmit és 0-án áll. Tom Cruise és bagázsa már valamicskét szorgosabban teljesítette a küldetéseket, de jelenlegi helyzetükről (2) Oscart nyerni, na az a Mission: Impossible! Már itt kiviláglik, hogy nem mindenki fért a főmezőnybe az élbolyból, ugyanakkor ketten (sőt, hárman) továbbra is megtartották a holtversenyt: a Galaxis legnagyobb s*fejei, akarom mondani legjobb Őrzőinek trilógiazárója a 8-ból 3-at is szakmai nagydíjnak vehető helyekről kapart össze, de alapvetően (John) David (Washington) Alkotója szedte össze a több technikai (itt nem számolt) speckó elismerést az Oscarra leginkább számító VES-en. Ott, ahol a Godzilla Minus One nullázott, ugyanakkor a hype a low budget japánok körül nagyobb, hisz össz. 14 sikerig vitte az óriáshüllőt a lendület, köztük 1 apróbb szakmaival. Mind a Godzilla, mind a MI franchise-ok először szerepelnek Oscaron és a 70 éves kerek évforduló előbbinek bizony aranyszobrot is érhet… de ne írjuk le a robotokat se, hisz Dávid szerepében itt inkább Godzilla van most.
A szakma többi kedvence: Továbbra is 8-cal (melyből 1, a Godzillához mérhető apró szakmai) és a kategória 2. helyén áll a Choice-t és a VES praktikus effektes részlegét elvivő Oppenheimer. A top4 mögött a BAFTA nyertes Szegény párák (3) lézeng, a szakma pedig még szerette a Pókverzum 2-t (3), kiegészítő effektjeivel a Nyadot (1), a Barbie-t (1) és – nem röhög! – egy innovatív megoldás technikai különdíjat ért a, most figyelj, Flash-nek! Jól olvastad. Ha újító, biztos csak a gyerekcipő, s véletlenül sem a rohanás égette ki szemeinket…
Egyéb ismerős győztesek: A hó társadalma (3 – nekik kinézett a jelölés is), Indy 5 (1).
Buborékbüfögő metamorfózisok – a sminkek és maszkok
Az Oscar-jelöltek: Nem sokszor fogom ezt leírni, de az Oppenheimer esélytelen: oké, a vizuálba be se került (shortlist megvolt, de végül az hiányzott a rekordbeállító 14. jelöléshez), annál jobb, de esélye annyi, mint szerzett sminkdíjainak száma: 0. Igaz nincs egyedül, Helen Mirren elcsúfítása a Goldában épp ugyanennyi elismerést kapott, azzal a különbséggel, hogy ez magáról a filmről is elmondható. A 0-ról tovább, sőt az 1-ről a 2-re is fellépett a főképp a sebekért nominált A hó társadalma, de az eddig felsorolt trió 2/3-ada simán cserélhető lenne, róluk lejjebb.
A verseny itt nagyon lassan indult be, de a korai vezér nem lett jelölve, így a Szegény párák egyedül maradt, igaz nem dominálva, s a szakmai átadó után el is vesztve vezetését. A Maestro a 6 díjából 2-t a főeseményen szerezte, köztük a legnagyobbat (a mester változtatta át Gary Oldmant Churchillé és Charlize Theront Megyn Kellyvé, amik Oscart értek), azonban a Szegény párák azóta újra ellépett, noha 10 díja között nincs szakmai (az elhappolta a korai vezér), ám ott a BAFTA. Ha valami jó a Maestróban, az ez és szeretik az Akadémiánál a japán Kazu Hirót díjazni, de ez elmondható a nála korábban, szintén 2 győzelmet arató Mark Coulierről is, aki Willem Dafoe-ért felelt. Szoros, de az est lendülete és az Akadémia látványorientáltsága a Szegény páráknak kedvezhet, ám nem lefutott a dolog…
A szakma többi kedvence: A korai éllovas és a Szegény páráktól szakmai sikert happoló, a Choice-t is begyűjtő, kategóriadobogón a Maestróval azonos, 6 győzelemmel nem más tanyázik, mint Barbie. Őt követi a 2 kortárs szakmai részt (1 smink, 1 haj) letaroló Saltburn, ami a céhek előtt semmit nem nyert, de nem most találkozunk vele utoljára. Más szakszervezeti kedvenc nem volt itt, de a többi nyertesből is van egy fájó Oscar hiányzó.
Egyéb ismerős győztesek: A szövetség (2, Guy Ritchie), Bíborszín (1) s végül, de nem utolsó sorban: A Galaxis őrzői 3 (1)! Könyörgöm, az a maszkmunka ünnepe volt a rengeteg lénnyel!
Barbie párák – a jelmezek
Az Oscar-jelöltek: Mondom, ne szokjatok hozzá, hogy az Openheimer valahol 0-val teljesen esélytelen, most sincs egyedül, de ezúttal a Megfojtott virágok a társa. A Napóleon az utolsó pillanatban itt azért csak szerzett 1 babért, de ez a verseny a legelejétől kezdve kétpólusú volt. A Barbie és a Szegény párák kapcsán az arányok lehetnek meglepők: a babaházi kollekció 21-gyel áll az élen (köztük 1 szakmai és a Choice), míg a viktoriánus parádé Emma Stone-on eddig csak 13-mat (köztük 1 szakmai és a BAFTA) termelt ki. A számok viszont nem tükrözik hűen utóbbi jelenlegi lendületét, habár simán benne van, hogy a rózsaszíntúltengés az aranyszobrokban is tetten érhető lesz. Három lehetőség van: vagy az egyik, vagy a másik tarol (ellenfelének kárára), vagy szépen megosztódik minden, kezdve a Maestro sminkjével és ebben az esetben a Barbie jelmezével, ugyanis itt érezni a kisebb, halkabb zárkózási menetelést a Szegény párák részéről, ami magyar szempontból igen jó!
A szakma többi kedvence: Szerencséjük az éllovasoknak, hogy a kosztümösöknél nem 1 műfajban voltak, míg a kortárs mezőny itt is a Saltburné lett, ami a 4. helyen áll összetettben, de nem igazi mellőzött. Ahogy az újonnan bevezetett illusztrációs, avagy skicc kateg sem, ami a „papíron legalább jól nézett ki” mondás megelevenedése lett. Meg a Rebel Mooné. A Flash vizuál után igazából ez nem is annyira ellentmondásosan mókás…
Egyéb ismerős győztesek (mind 1-1 sikerrel): A hó társadalma, Bíborszín, Ferrari, A fattyú és egyedi módon az új francia A három testőr adaptációnak mindkét része, egyszerre (a D’Artagnan tavaly ment mozikban, a Milady pedig hamarosan fog). A Wonka alulteljesítése is itt említendő meg, egyetlen musical díjat kapott csak. Sminknél is hiányzott már.
Dominancia: Barbie 21-23 mezőny (11 film a Rebel Moon nélkül), 21-14 Oscar-jelöltek
Szegény Barbie-k – a díszletek (és hajrá Zsuzsa!)
Az Oscar-jelöltek: Talpra magyar, híííí…öhm, nem, az később. És mielőtt előreszaladnánk, lássuk a többieket. Az Oppenheimer és a Megfojtott virágok itt is egálban, 1-1, de előbbi ezt a szakmától kapta, szóval lassan beindul az úthenger. Akár a vizuálban, most is a Napóleon képviseli a győzelem nélküli jelöltet. S akkor a magyar szemmel legérdekesebb kérdés: lesz-e újra díszletberendezői Oscarja honfitársunknak? Két évvel Sipos Zsuzsanna diadala után (és 1-gyel várható visszatérése előtt – de csak mert tolták a Dűnét, phú mi lett volna itt dupla magyarság esetén?) ezúttal Mihalek Zsuzsán lenne a sor a Szegény párákkal, de ez nem oly egyszerű, mint kolleginájánál múltkor.
A bejelentések idején totál Barbie uralom volt a smink-jelmez-díszlet viszonylatban és mindig a Szegény párák követte. Ez megmaradt, matematikailag ráadásul durvábban, mint másutt, de no para! Ehun a díszletesek mellett a berendezők szakszervezeti átadóját is érdemes figyelni és ezen eredmények nekünk alakultak jól: a dekorálóknál mindkettő nyert (külön indultak a történelmiben és a sci-fi/fantasyban), azonban a nagyobb halnak számító másik szakmai brancsnál összekerültek… s ott a Szegény párák diadalmaskodott, ami a BAFTÁ-ban együtt komoly erővé tette. Nem az esélyessé, inkább csak az esélytelenségből lett egyenrangú kihívó, nyílttá téve egy sokáig zártnak vélt kategóriát. A Barbie-t azért is badarság lenne leírni, mert közel 4x annyi sikert könyvelt el, s ha a Choice nem is, tervező/berendező duójának 7. Oscar-jelölése erős alap, pláne hogy még nem kaptak szobrot és a megelevenedett játékvilággal rossz helyre se kerülne. Ha nem tarolás lesz az Oscaron, akkor a megosztásra való törekvés a pillanatnyi formájának köszönhetően a magyaroknak kedvesebb végeredmény felé billenti majd az egyébkénti 35-9-es hátrányt. Izgi!
A szakma többi kedvence: Tippeljetek mi nyerte mindkét kortárs kateget a szakmánál úgy, hogy nincs sehol jelölve az Oscaron? Naná, hogy a Saltburn! A fennmaradó utolsó szeletet pedig az Asteroid City vitte, teljesen megérdemelten, de más sikerük ebben egyiknek sincs.
Egyéb ismerős győztesek: A hó társadalma (2 – hát kimentek az eredeti baleset helyszínére is!), Bíborszín (1), és (most csak) A három testőr: D’Artagnan (1). Se a Wonka, se az Amitől félünk, se a Galaxis őrzői, se John Wick nincsenek a listán. Az övére meg mi nem akarnánk.
Dominancia: Barbie 35-24 a komplett mezőny (13 film), 35-11 Oscar-jelöltek
I’m Just Billie – a betétdalok
Az Oscar-jelöltek: Az egyik igen kiélezett kategória után lássuk talán az est legnyitottabbját, még úgyis, hogy tudjuk a győztes filmet. A másik 3 jelölt egyaránt 0-án áll, tehát az őslakos „Wahzhazhe” a Megfojtott virágokból, az évi vesztes Diane Warren szerzemény, a „The Fire Inside” Becky G előadásában a Flamin’ Hot – Egy pikáns sikertörténetből és Jon Batiste „It Never Went Away”-je a saját magáról szóló dokuból ugyan biztos érdekes elemei lesznek a gálának, pláne a kórus, de mind csak köszönhetik a lehetőséget. A sokszor energiabomba Becky se versenyezhet majd azzal a dinamikával, ami várhatóan ránk szakad az „I’m Just Ken” alatt, melyet Ryan Gosling vállalt is, hogy előad (idén senkit nem kell helyettesíteni), a kérdés, hogy elég lesz-e ez Billie Eilish és a „What Was I Made For” ellen? A Barbie slágerei a matek alapján 19-18-ra állnak egymással, csak míg utóbbihoz köthető két Grammy (az 1. év dala a Titanic óta, amit filmes vitt), a Globe és 3 szakmai, addig Kenhez csak a mémmé vált arckifejezés a Choice-ról. Azért ne feledjük, hogy amögött ugyanaz a páros áll, akik a „Shallow”-val is előrukkoltak, még ha főképp csak csendestársként. Fun őrület tavaly is nyert, idén miért ne tehetné? Persze most épp nem az érződik befutónak, de bármi lehet.
A szakma többi kedvence: Olivia Rodrigo meglepetésre maradt ki az Oscarról, az Éhezők viadala előzmény „Can’t Catch Me Now”-jának 3-ból 2 sikere a szakmától jött, a Trollok 3 „Better Place”-ének egyetlenje szintúgy. Nem szakmai, de idevág, hogy az Énekesmadarak és kígyók balladájából nem csak Olivia, hanem Rachel Zegler is elcsípett 1-et („Pure as the Driven Snow”), de a Barbie-nak is akad további 3 győzelme, 2 a „Barbie World” c. Aqua alapú rapátirattal, 1 pedig Dua Lipa sokkolóan Oscar kimaradó „Dance the Night”-jával.
Egyéb ismerős győztesek: „I’m Here” és „Keep it Movin’” a Bíborszínből (1-1). Más nyertes meg nincs, a Barbie dominancia árnyékában tehát olyanok maradtak hoppon, mint a Rustin végefőcíme Lenny Kravitz-tól, vagy a „Peaches” a Jack Blackkel a Marióból.
Dominancia: Barbie dalok (a 4 együtt) 40-8 a komplett mezőny (6 dal) / Barbie dalok (csak Oscar-jelöltek) 37-11 mezőny (8 dal, köztük a másik 2 Barbie) / 37-0 többi Oscar-jelölt
Érdekvédelmi tesztrobbantás – a hangok
Az Oscar-jelöltek: Maradunk a füleinkre ható kategóriáknál és beindítjuk a dominanciát, bár még nem túl hevesen. Ethan Hunt és az Impossible Mission Force belevetheti magát az újabb lehetetlen küldetésbe, ha aranyszobrot akar, mert a Leszámolás (immár biléta nélkül) nem nyert itt se. Amilyen erős (vagy esélyes, nézőpont kérdése) a CGI-jal, annyira háttérbe szorult audiofronton az Alkotó (1), aminél a Maestro már jobb (3, köztük a zenemixelési szakmai), de eltörpül a 2 király mögött. A maradék 4 szervezeti díj és a BAFTA is náluk landolt, az Oppenheimer mindhárom fontos amcsi szaki kategóriát behúzta (akár hangvágó, akár keverő) és össz. 20-ig menetelt. Az Érdekvédelmi terület csupán 10-ig, amiben a nemzetközi szakmai díj és a BAFTA is benne van, de ez önmagában nem lesz elég. Az inkább, hogy ma sokkal többet beszélnek a családi kertbe beszűrődő auschwitzi zörejről, mint a Trinity teszt IMAX rendszerre gyakorolt hatásairól, ez pedig kihívót eredményez Oppie-nak, legalább itt. 11 szezon óta követem a díjazásokat, 10. éve csinálom a táblázatot belőlük, de akkora fölény, mint idén… hasonló se volt. Néhol Verstappennél is nyomasztóbbnak tűnik, mégis a hangok azok, ahol talán fogást lehet találni Nolan filmjén. A bitang erős kihívó miatt joggal!
Egyéb ismerős győztesek (mivel minden szakmai kedvenc jelölt): A Pókverzumon át, A hó társadalma, Ferrari és az elfeledett The First Slam Dunk (mind 1-1 díj). Ha valahol, a Ferrari itt nagyon fájó hiány a Ford v. Ferrari szobra után, pláne nekem…
Dominancia: Oppenheimer 20-23 a komplett mezőny (12 film), 20-14 Oscar-jelöltek
Hallod, ez nagyon atom! – a zenék
Az Oscar-jelöltek: A zenekategória minden év egyik legszínesebb társasága, idén 29 score került elő, 28 győztes és a furamód nullázó Szegény párák Jerskin Fendrix-től. Ennél nagyobb oszlás csak a doksiknál jellemző (idén 32-en). Ez a zenés kavalkád köszönhető a több dokus és a régről kialakult szakszervezeti nagy átadás hiányából fakadó tengernek, mert így évi több filmzenei gála esedékes. A bejelentéskor még 3 soundtrack volt 0-ás, azóta Laura Karpman (akinek addig csak a Marvelek révén volt 1 dicsősége) kapott 2-t az Amerikai irodalomért (egyik szakmai), míg John Williams az Indiana Jones 5-tel fölrepült az összetett 4. helyre, 4-gyel, amiben van Grammy és szervezeti egyaránt. A Megfojtott virágok már zeneszerzőjének, Robbie Robertson emlékének lett címezve, a kellemes és filmzeneileg különleges vidéki rockos album 11 posztumusz sikert hozott, köztük 2 szakmait és a kategória 2. helyét. De Ludwig Göransson ellen nem volt menekvés: a svéd a Dűnék miatt örökölte meg Nolant Hans Zimmertől, s bár a Tenet nem lett körülrajongva, a Fekete Párduc után az Oppenheimer elhozza majd 2. Oscarját. A 40 begyűjtött díjban ott a teljes tarolás: 2 szakmai, Globe, Choice, Grammy, BAFTA. Itt nincs kérdés. Daniel Pemberton legnagyobb bánatára…
A szakma többi kedvence: Ez húzós lesz, szóval listaformába váltok, összetett helyezéssel kezdve a nevek előtt. 3.) Mica Levi (Érdekvédelmi terület)(5); 5.) Daniel Pemberton (A Pókverzumon át)(4); 6.) Joe Hisaishi (A fiú és a szürke gém)(4); 7.) Michael Giacchino (A hó társadalma)(4), 9.) John Powell (Still: Michael J. Fox élete)(3, melyből 2 szakmai és 1 Emmy); 11.) Christopher Young (The Piper)(2), 12.) Naoki Sato (Godzilla Minus One)(1). Igen, ők mind kaptak 1-1 szakmai díjat, Powell ugye 2-t is. S ezzel még nincs vége!
Egyéb ismerős győztesek: Folytatva az előzőt, ímhol azok, akik csak simákat kaptak. 8.) Mark Ronson & Andrew Wyatt (Barbie)(4); 13.) Kris Bowers (Bíborszín) 1; 17.) Hildur Gudnadóttir (Szeánsz Velencében)(1) és 23. John Batiste a dokujával. A bőség zavara úgy, hogy csak az ismertebb embereket/címeket írtam ki, miközben a Saltburn nem is része. A Pókverzum óriási Oscar-hiány, de a Barbie is befért volna.
Dominancia: Oppenheimer 40-60 a komplett mezőny (27 film), 40-17 Oscar-jelöltek
Vágod a fizikát? – a vágások
Az Oscar-jelöltek: Rövidebb kategóriák jönnek, ily fölénnyel nem lehet mit kezdeni. Yorgos Mavropsaridis a Szegény párákkal el se indult, hogy kezdjen, mert a film itt is nullás eddig. Nem vett példát Kevin Tentről, aki a bejelentéskor még ugyanúgy állt, aztán kapott 2 díjat, közte 1 szakmait a Téli szünet ’70/71-ét időkapszulaként megragadó lassú áttűnéseivel. A kategória dobogóján találni az új jelölési rekorder Thelma Schoonmakert a Megfojtott virágokkal, neki 5 babér termett, míg Laurent Sénéchalt az Egy zuhanás anatómiájának menetelése 7-ig juttatta, de a mondatszerkezetből sejthetitek, mindjárt ledobom a bombát. A másik szakmai, a Choice és a BAFTA is Jennifer Lame-nél között ki, az Oppenheimer itt 36 dicshimnuszt kapott, szóval bár elsőre, meg másodjára sincs itt nagyon látnivaló (bocsánat: itt se), azért harmadjára egy csodába illő francia győzelmet ne zárjunk ki, attól függ, milyen pillanatában volt Messi kutyával a kampány a szavazás idején. Bár úgyis a látványvágás lesz majd szem előtt jobban. A blöki meg a fotós esemény után nem jöhet magára a gálára…
Egyéb ismerős győztesek: Michael Adrews és Michael Harte mindketten 3-3 nyertes szelvénnyel maradtak hoppon, de érthető, hogy a Pókverzum 2 és a Still miért nem kaptak lehetőséget az Akadémiától itt (nem úgy másutt). Nevek nélkül az egyszeri őrülőkből csipegetve még: Érdekvédelmi terület (a Való Világ vágásmód), Mind idegenek vagyunk, A hó társadalma, John Wick 4 (a szezon méltatlanul kevés technikai bármijét arató címe), Hogyan robbants csővezetéket?… s bár a vágók jelöltjei csak az Oscar után jöttek, már akkor feltűnt: hol a francban van az Air bárhonnan? Na meg itt a Barbie is győzelem nélküli valamiért.
Dominancia: Oppenheimer 36-30 a komplett mezőny (15 film), 36-14 Oscar-jelöltek
A technikai Szentháromság – az operatőri munkák
Az Oscar-jelöltek: A helyzet fokozható. A kameramágusok ügyeletes 0-ása Edward Lachman (A gróf), de Matthew Libatique a Maestróval se áll sokkal jobban, épp csak 1-gyel. A dobogó rendben van, szép merítés: Robbie Ryan halszemoptikái és egyéb megoldásai 6x repítették csúcsra (1 szakmai), míg a mozgalmas évet magának tudó Rodrigo Prieto 8x kapott elismerést a Megfojtott virágokért. Ő a kietlen pusztákról ment át közvetlenül a Barbie színpompájába (ezért is kapott 1-et, de az Oscar szempontból kiesik), meglehetősen éles váltással. Tudjátok hol nincs éles váltás? A dominanciában: Hoyte van Hoytema nyugodt előnyével várja az estét, az Oppenheimer 48 itteni babérja közt ott a Choice, a BAFTA és a szakma is. Technikai téren tehát a film legalább 3, de inkább 4 Oscart szerezhet, és még csak most vagyunk félúton… Amúgy az 5 jelöltből 4 eljátszik valamelyest a fekete-fehér fényképezéssel, szóval értjük, miért nem került be ide a Barbie.
A szakma többi kedvence: Csak a maradék maradt, a segédoperatőrök és a Spotlight a felfedezetteknek, amit anno a Saul fia is elvitt. Mindkét film (A hó társadalma, The New Boy) 2-2 sikert aratott, előbbi kapta a segédek gratuláját, utóbbi a tehetségért járót hozta el.
Egyéb ismerős győztesek: Mivel a többszörös ismert arcokat végigvettük, ismét nevek nélkül az egyszerikből szemezgetek: Téli szünet, Előző életek, Érdekvédelmi terület (azok a rejtett kamerák és Wes Anderson plánozások), Mind idegenek vagyunk, John Wick 4 (a felülnézeti lövölde és a színjátékok), Ferrari (a fedélzeti kamerák), A fattyú, és Szeánsz Velencében (az árnyjátékok). Erős év volt na, a 24 fős társaság is szépet szétszóródott.
Dominancia: Oppenheimer 48-38 a komplett mezőny (22 film), 48-15 Oscar-jelöltek
A nemzetközi B – a dokumentumfilmek
Az Oscar-jelöltek: Hagyjuk magára az Oppenheimert és lássunk 3 olyan kategóriát, ahol nem indulhatott. Bármennyire hiteles próbált lenni Nolan, nem dokut forgatott. Az Michael J. Fox-ról készült, saját maga írta a narrációt, de az Akadémia idei legnagyobb mellőzéseként kihagyták a végső buliból a tavalyi életműdíjast. Így aztán az 5 doksi egyike se ízig-vérig angolszász (az egyik legalább kapott a Disneytől hangalámodást), 3 ráadásul adott ország nemzetközi nevezése is volt. A foghíjasan maradt mezőny minden résztvevője nyert már. A D+ NatGeo fülén megtalálható Bobi Wine: A nép elnöke 1-et (de az szakmai), a The Eternal Memory 2-t, a To Kill a Tiger 4-et, a mozikban néha elcsíphető Négy nővér 6-ot, míg az RTL streamingjére felkerült 20 nap Mariupolban innen kiemelkedik ugyan a maga 14-ével (amiből 1 szakmai és 1 a BAFTA), de ez még a fele se a Stillnek. Tavaly a Navalnij győzelme, idén az ukránok nevezése szolgáltatja majd az orosz aktuálpolitikát a gálán.
A szakma további kedvencei és a többiek: Nem csak a szakma, mindenki kedvence Michael J. Fox. A Still 31 győzelmet szerzett, magasan a legtöbbet és bár szakmai épp nincs köztük, Choice és Emmy igen. A legnagyobb szervezeti mellőzött a maga össz. 8 sikerével az Amerikai szimfónia, mellyel a daloknál találkozhatunk. Esett még ki 6-5 babérral is 1-1 doku, 2-vel pedig 4, köztük a Smoke Sauna Sisterhood, ami szintén kapott limitált mozifutást itthon. Nem fogok végigrohanni a címeken (32 sok ehhez), de az év egyik legszürreálisabb pillanata volt, amikor egy győzteslistán a 20 nap mellett, egyenrangúan megosztott diadalt aratott Taylor Swift koncertfilmje. A még nem említett szakmai győztes a 32 Sounds (4 győzelem).
Dominancia: Still – Michael J. Fox élete (nem nominált) 31-25 Oscar-jelöltek (5 film)
Magányos terület – a nemzetközi filmek
Az Oscar-jelöltek: Az 1 ország / 1 film mindig gyilkos pont az olyan jól teljesítő USÁ-n kívüli címeknek, amikről előre tudni, hiába dominálnak, ha az Oscarért nem indulhatnak. Az Érdekvédelmi terület így maradt magányos és lett óriási esélyes (pláne 5 nominációjával), amely az Egyesült Királyság 1. szobra is lehet, akik a ’90-es években 2 walesi alkotással voltak a gálán. A brit-lengyel-német koprodukció koncepciója túl erős, legalábbis valamire való konkurencia nélkül. 20 díja, köztük a BAFTA biztosítja előnyét, ráadásul ott britként duplázott. Az egyedüli apró szorítását a latin-amerikai szavazók jelenthetik, akik érzelmileg jobban kötődnek a spanyol színekben futó A hó társadalmához, de az csak 2 díjat tudhat magáénak. Ez megvan az olasz-szenegáli Én vagyok a kapitánynak is, míg a német rendezős meditatív japán Tökéletes napok csak 1 helyen aratott végső sikert. Az egyetlen vegytiszta képviselőként a Németországból érkező A tanári szoba itt a 0-s tag.
A többiek: Szép szám a 20 az Érdekvédelmi területtől, de a fele sincs az Egy zuhanás anatómiájának (41), mely megnyerte Cannes-t (pont a holokausztmozi ellen), az Európai Filmdíjat, a Globe-ot és a Choice-t. A menetelést a rendezőnő kormánykritikus Cannes-i köszönőbeszéde miatti döntés akadályozza meg abban, hogy Oscarig jusson. A helyette küldött gasztrofilm (A szenvedély íze) nem nyert itt (máshol se sokat), és nem lett az Oscar mezőny része se, szemben az 5 jelölést (köztük legjobb film) elérő tárgyalótermi drámával. Nagy hiányzó még a Godzilla Minus One, mely a CGI seprések mellett itt kategória 3.-ként 10 díjjal esett el, sőt még az animációkból átnéző A fiú és a szürke gém is zárójelezte a nemzetközi mezőnyt 2x, de Japán nem panaszkodhat, mert így is képviselve van, a 32 jelölt alkotásból 3-mal. A kategória 4. az Előző életek 6-tal, ami bár szakmait is kapott, legjobb filmként több babér termett neki, csak hát USA produkcióként nem felel meg a nemzetköziségnek (lásd a Minarit korábban). Ranglista 5.-ként a finn Hulló levelek az 1., ami önjogán maradt le a jelölésről, pedig 3 győzelme neki is van talonban. Egydíjasként beugorhat a másik finn, az őrült világháborús John Wickként aposztrofált Sisu és persze nem mehetünk el szó nélkül a Magyarázat mindenre velencei szereplése mellett, hisz átkonvertálva az is ide számít. Szép keret a franciákkal és a hatalom kritikájával…
Dominancia: Egy zuhanás anatómiája (nem nominált) 41-54 mezőny (15 film) 41-25 Oscar jelöltek (5 film) / Érdekvédelmi terület 20-5 többi Oscar jelölt (4 film)
A Papírformán át? – az animációsfilmek
Az Oscar-jelöltek: Még hogy az Oppenheimer dominál? Mindközül az animációs vezér érte el a legmagasabb számot, de ne rohanjunk. Az Elemi bár simán jó alapanyag, valahogy nem ölelte keblére annyira senki, ugyanis egyetlen árva győzelmet nem sikerült aratnia, még különdíjasat se, pedig ennél azért többet érdemel a mélyponton lévő Pixar, de legalább a moziban szépen megtalálta közönségét, az Agymanók 2 meg már itt a kanyarban. Egy „becsületpontja” lett a Blue Sky emlékét őrző Nimonának, amit kitettek angolul YouTube-ra, hátha szereznek pár szavazatot. A dobogó a kezdetektől adott volt: a csupaszív Robotálmok kár, hogy csak áprilisban kap nálunk hivatalos rajtot, mindenesetre 5 győzelme között ott van az Annie függetlenkategóriája is, ahol 2 magyar ellenfelét győzte le (az Oscar kritériumait se a Kojot négy lelke, se a Műanyag égbolt nem teljesítette). Az élen nincs szoros verseny, de a számok látszata becsapós. A Pókember: A Pókverzumon át nem kevesebb, mint 61(!) elismerést kalapált össze, köztük mind az 5 nagy szakmai esemény és a Choice. Mégis Hayao Miyazaki (A fiú és a szürke gém) visszatérése a búcsúja után most némi lendületet kapott, ami nagyon kelleni fog, hisz önmagában 23 győzelme vajmi kevés, de a Ghibli mű a Globe-on és a BAFTÁ-n is okozott némi meglepetést győzelmeivel.
A többiek: Sok tárgyalnivaló nincs, nyert még 1-1-et a tőlünk ismertek közül a Trollok 3 és a Super Mario meg a netflixes Majomkirály is. Szóval se a kritikailag sikeres Tini Nindzsák, se a történelmileg fontos gyökerű Csibefutam 2, és még annyira se a csúfosat hasaló Kívánság nem tépett ki a szeletekből semmennyit, bár az Elemi hasonpéldája sokkal szomorúbb.
Dominancia: A Pókverzumon át 61-35 a komplett mezőny (8 film), 61-29 Oscar-jelöltek.
A káoszon innen és túl, avagy miért is 136 (és fél) a cím?
Jön az a 6 kategória, amely sztrájkolt tavaly. Az írók versenyét először ez bolondította meg, ugyanis a 3 szakmai díjukból az Oscar előtt csak az egyik kisebb ment le, így a címben említett 136,5 valójában a WGA, azaz az írok szervezetének jelöltjeit fedi. Ezzel mondjuk sokra nem megyünk, pláne, hogy mindkettő forgatókönyvi verseny háromesélyes(!), ami az Akadémia döntése miatt is alakult így: a Barbie-t eredetiként beküldték a testvérmezőnybe, mondván a Mattel babáin alapszik, hiába új a sztori. A szezon nagyrészét helyesen eredetiként tengette, aratott is sikereket szép számmal és természetesen a WGA is ott jelölte… viszont pontjait át kellett konvertálni a másik bandába, így az esetlegesen megnevezett 2. helyezettek is előléptek mögüle, rendesen befolyásolva ezzel mindkét történetmesélői csoport számításait. Aztán ahol egységes kategória van (pl. Globe), ott a kisebb helyeken most még inkább számítottak a nominációk, hisz ha pl. csak 1-2 adaptált került be, akkor őket döntetlennel ki lehetett hozni győztesnek a minél precízebb előrejelzés érdekében, most, hogy a fő indikátor csak áprilisban lesz. De ezek hozták ki az izgalmas végjátékot!
Amerikai történelem – az adaptált forgatókönyvek
Az Oscar-jelöltek: A Barbie átemelése után az adaptációk top4-e itt van mind, egyedül Jonathan Glazer az Érdekvédelmi területtel outsider. Neki egyetlen sikere akad, a többieknek legalább 10, innen mondjuk lejöhet Tony McNamara a Szegény párákkal, kettejüket a WGA nem jelölhette. A dobogót igen, bár a Barbie-t nem ide. Greta Gerwig és Noah Baumbach 15 sikert aratattak a 2 kategóriában együttvéve, de ez csak 1 kiemelt díjat tartalmaz, a Choice-t, ám a körbeveréseknek hála elég lehet. Abszurd, de a másik Choice épp a Barbie előtt van közvetlen, Cord Jefferson az Amerikai irodalommal. Sőt a BAFTA is ide került (100%-osan zárva azt) és „A” szakmai siker is náluk landolt, így most eléggé pörög a 19+1 győzelmet arató film, de ne feledjük: ezzel csak 2. matematikailag. Ki más lehetne az 1., ha nem az E/1-ben íródott Oppenheimer szerzője, Christopher Nolan, akinek 23-ma mellé viszont nem társul semmi kiemelt fontosságú írógyőzelem. Nem domináns és ez az a pont, ahol veszthet: egyrészt Nolan lesz máskor is még színpadon, másrészt a forgatókönyvi aranyak sokszor mennek többfelé, amire itt a remek alkalom. Az Amerikai irodalom egyetlen lehetősége ez, amivel a Barbie maradna fontos szobor nélkül. Ha tarol a technikaikon, sima lehet neki, de ha szétosztásos est lesz, akkor gond nélkül az Amerikai irodalom viszi el. Vagy nevető 3.-ként az Oppenheimer, mert a többi berántja ezt is? Esetleg fontos-e annyira a Barbie történelmi hatása pont a 65. évfordulóhoz közel, hogy az nyomjon a latba?
A szakma többi kedvence: Nos, mivel az egyetlen eseményről már volt szó és az a fenti trióban végezte, itt a többi WGA jelöltre tudok kitérni. A legnagyobb hiányzónk, aki helyett jött Glazer, az a Megfojtott virágok, mely a WGA nomináció mellett 7 diadalt adott a Martin Scorsese – Eric Roth párosnak. A másik sajnálatos kimaradó az 5-ig eljutó underdog, Kelly Fremon Craig az Ott vagy, Istenem? Én vagyok az, Margerettel, mely az egész gálán nincs sehol, pedig pont az ilyen jellegű alkotásoknak szokott benézni egy váratlan forgatókönyvi jelölés. Az utolsó kiadó helyet meg valamiért a Nyad kaparintotta meg a szakszervezettől.
Egyéb ismerős győztesek: Scorsese-vel egálig (7) jutott Andrew Haigh a Mind idegenek vagyunkkal, ezzel pedig minden többszörös győztest átrágtunk. Az egyszeriek közt megtalálni 3 animációt (Pókverzum 2, Robotálmok, Nimona) és a BlackBerryt is. Nincs nagy szórás.
Egy előző szünet anatómiája – az eredeti forgatókönyvek
Az Oscar-jelöltek: Egy tegnap kirobbant plagizálási balhé miatt az itteni eleve kiélezett verseny kapott egy plusz színezetet, ami akkor lesz kínos, ha esetleg a megvádolt címet rejti a boríték. A Barbie kiválása ellenére is ez az egyetlen kategória, ahol a szezonbéli top5 képviselheti magát az Oscaron. Mindenki, aki 1-nél több elismerést szerzett. 5. a Maestro, Bradley Cooper és Josh Singer tollából (3-mal), aztán jön egy komoly ugrás. Samy Burch és Alex Mechanik a May Decemberrel 10-ig jutottak (+WGA nominálás), az izgalmas rész viszont most indul! A háromszög egyik sarkában találjuk 16-tal Justine Triet-t és Arthur Hararit, akiknek ez ugyan csak a 3. helyre jó, ám ez könnyen lehet a nevető 3., pláne a Globe-bal és a BAFTÁ-val megtámogatva. Az élen extrán szoros a verseny, 24-23: Celine Song az Előző életekkel és a plagizálással megvádolt David Hemingson a Téli szünettel vannak ennyire közel (+WGA mindkettejüknél), ami könnyen okozhat megosztottságot. Abból az osztódásból pedig az Egy zuhanás anatómiája profitálhat, pláne jó visszhangjának folyamatos fenntartásával. A Téli szünet kapni fog máshol díjat, ez gyengítő és erősítő is, de a másik 2 itt arathatja le „A” sikerét – ha már egyik se a lehet ott nemzetköziben. Viszont az Előző életek jelenlegi formája talán a leggyengébb.
Egyéb ismerős győztesek: A maradék 7 címből 3 kiemelendő. Wes Anderson az Asteroid Cityvel egyetlen babérját itt érte el (a héten, ez jó előjel a rövidekhez), de megtaláljuk a Pablo Larraín – Guillermo Calderón duót is (A gróf – ezen kívül nincs díja a filmnek). Végül Hayao Miyazaki (A fiú és a szürke gém) is a listán, aki az Annie sztoriboard kategóriájának megkaparintásával került ide. Az utolsó WGA jelölt, az Air nem nyert sehol semmit.
„Én vagyok Strauss!” – a férfi mellékszereplők
Az Oscar-jelöltek: Ekkora izgalmak után evezzünk nyugodtabb vizekre, a mellékszereplői kategóriákra. Igen erős ötösfogatról van szó, de brutál év volt ez rengeteg hiányzóval. Mindenki nyert már a kategóriában, bár Robert De Niro (Megfojtott virágok) csak 1x, Sterling K. Brown (Amerikai irodalom) pedig csupán 2x. Mondhatnám, hogy itt jönnek a nagykutyák, de meglepően alulteljesített Mark Ruffalo (Szegény párák), akinek mindössze 5 szelet jutott, mondjuk ez már elég is lett a kategória 4. helyére. Egy ideig izginek és szorosnak nézett ki a dolog, s végeredményben sem megalázó, amivé kifutott Ken és Lewis Strauss harca. Robert Downey Jr. (Oppenheimer) 30-ig, Ryan Gosling (Barbie) pedig 20-ig lépdelt, ami elsőre nem lenne oly kenergiával legyőzhetetlen falat, Ryennek semmi extra nincs a neve mellett, míg RDJ végigvitte a Globe-Choice-BAFTA-szakma kvadrót, ezzel pedig letisztázta a dolgot…
A legjobb film kategória jelöltjei Oscar szobrokként megjelenítve – képek
A többiek: Mivel náluk a szakma nem ágaz szét, az a bekezdés kiesik a színészeknél. Viszont te jó ég, milyen minőségi kimaradóink vannak! Kezdésnek 3 fiatal: szintén 20 díjat (meg még 12 felfedetettséget) érdemelt ki Charles Melton, a koravén apa a May Decemberből – ezzel kategória 2., csak halkan. Aztán 2-2 díjat kapott Dominic Sessa, a Téli szünet fődiákja és Milo Machado Graner, a látássérült fiú az Egy zuhanás anatómiájából. Előbbi 14, utóbbi 9 extrát hozott magával. Az egyszeri nevek közt belefuthatunk Coleman Domingóba (a Bíborszín rosszarca), Nicolas Cage Drakulájába (Renfield), Glenn Howetonba (BlackBarry), Paul Mescalba és Jamie Bellbe (Mind idegenek vagyunk), meg Hugo Weavingbe (The Rooster). Willem Dafoe kapcsán csak 1 év színésze elismerés révén jött föl a Szegény párák. Sajnos!
A legnagyobbé a legnagyobb – a női mellékszereplők
Az Oscar-jelöltek: Ha kezdtétek hiányolni a dominancia sorokat, nem kell tovább, mert a legnagyobb itt van. A bejelentések idején még nem volt díja Emily Bluntnak (Oppenheimer) és America Ferrarának (Barbie) se, bár utóbbinak a Choice-on odaadták a #SeeHert. Azóta Bluntot megdobták 2 elismeréssel és Ferrarát is az 1. normállal, így ők – számítástól függően – egálban vannak, de ezt lehet 2-1-nek is venni. Sokkal jobban Danielle Brooks (Bíborszín) és Jodie Foster (Nyad) se állnak a maguk 3-3-ával… és igen, ez mind Da’Vine Joy Randolph (Téli szünet) „ellenfeleinek” felhozatala, ami akkor is elég karcsú lenne, ha ő maga nem száguldott volna extrém magaslatokba. A Pókvezumnál csak 1-gyel kevesebbet gyűjtve, 60-ig(!) söpört előre és természetesen nála is megvan a Globe-Choice-BAFTA-szakma kvartett. 53-mal vezet az utána következő ellen (volt 54 is), de mivel a kategória dobogója nincs jelölve, ezért legközelebbi Oscar „riválisától” 57 győzelem választja el. Minden más csoport éllovasa a két 60-nal kezdődőn kívül max. 51-ig jutott. Itt is befigyel a Verstappen faktor…
A többiek: Az égbekiáltó hiányzó az a valaki, aki a legjobban „megközelítette” a hegemóniát, méghozzá a 7-ig lépkedő Rachel McAdamas, aki az Ott vagy, Istenem? Én vagyok az, Margarettel lett snubolva. Őt követi Sandra Hüller az Érdekvédelmi területtel, bár ezek egyike se teljes értékű, mindhármat az Egy zuhanás anatómiájával együtt kapta. Julianne Moore a May Decemberrel úgyszint’ mesterhármast hozott, míg az egyszeriek közül Vanessa Kirbyt a Napóleonból emelem ki, plusz a tavaly nagyon ünnepelt Stephanie Hsút, aki Sherry Colával egyetemben a Kéjutazás révén iratkozott föl. Ana Torrent az internet helyett két címmel képviseli magát a listán, de azokat egyben kapta. S, hogy kik hiányoznak teljesen? Penélope Cruz a Ferrariból és Rosamund Pike a Saltburnből. Sehol nem nyertek…
Dominancia: Randolph 60-32 mezőny (15 szerep 2 különdíjjal), 60-8 v. 60-9 Oscar-jelöltek
Keménykalap és krumpliszem – a színészek
Az Oscar-jelöltek: Januárban még odáig meg vissza lehettünk az érdekesnek kinéző színészi versenytől, ami mostanra elromlott ugyan picit, de nem lefutott. A legtávolabb a szobortól Bradley Cooper (Maestro) van, akit inkább csak értékelnek, mint díjaznak átlényegüléséért, sokatmondó, hogy Mordály hangjával több diadalt aratott (3), mint Bernstein bőrében (2). A tévéből kitört Coleman Domingo, aki a Bíborszín mellett a Rustinban játszott, mondjuk a meleg fekete, akinek kivert foga miatt beszédhibát okozott az őt bántó rendőr és most Martin Luther King árnyékában szervezi a legnagyobb polgárjogi megmozdulást, az hálás téma, erőfeszítéseiért 5 listán láthatta magát győztesként. S akkor itt van a toptrió, Jeffrey Wright a dobogó alján, aki az elmúlt hónapban átvette Paul Giamatti lendületét. Az Amerikai irodalom és a Téli szünet főszereplőit azért örvendetes ennyire Oscar közel látni, mert az ilyfajta könnyedebb, dramedy alakítások kellően ki tudják egyensúlyozni az ember hogylétét a teljesen depis, vagy búskomor karakterek után. Az olasz-amerikai január közepén a világ tetejét is érezhette volna, de csak hambizott egy jót a Globe megnyerése után, amit viszont követett a Choice, ott legyőzve Cillian Murphyt (Oppenheimer). Az adta magát, hogy a másik Globe tulajdonosa közel hazai pályán, a BAFTÁ-n nyer, így a színészek szakszervezete lett a döntő, amit szintén az ír vitt el és az összmatek is neki kedvez: Murphy 37, Giamatti 21, Wright 9. Badarság lenne azt hinni, hogy nem gondolkoztak el az illetékesek a szavazatokon: mindkettő figurának vannak negatív részei, de míg az egyik kétes történelmi szembenézési próba, addig a másik egy kedves amerikai, hétköznapi történet. CODA effekt?
A többiek: A legkomolyabb hiányzó a 9 győzelmes Andrew Scott (Mind idegenek vagyunk), de az Előző életek koreai sráca, Teo Yoo-t se panaszkodhat (3). Koji Yakusho Cannes után begyűjtött még 1 elismerést a Tökéletes napok WC-s bácsijaként, neki 2-n áll a vásár, és az egyszeriek közt is csomó ismerős. Coleman Domingo egy 3. filmmel (Sing Sing), Harrison Ford az Indy 5-tel (nem, nem káprázik a szemed), Mads Mikkelsen az Európai Filmdíjjal (A fattyú), Peter Sarsgaard (Memory), Gael García Bernal (Cassandro), Dennis Quiad (Távol az ég). Év színészeként jött föl Nicolas Cage az Álmaid hősével és Willem Dafoe az egyszereplős Benttel, de ők már nem nyertek semmit. Akár Leonardo DiCaprio (Megfojtott virágok), Barry Keoghan (Saltburn) vagy Joaquin Phoenix (Amitől félünk). Ez is erős névsor.
Táncolókkal (is) farkaló – a színésznők
Az Oscar-jelöltek: Mivel a daloknál csak a pontos döntést nem tudjuk, de a film biztos, a díszletek mellett a másik legnagyobb kérdés az est folyamán a színésznői kategóriát lengi körül. Vajon készült Lily egy hosszú történelmi beszéddel, és ha igen, egyáltalán elő kell adnia? A legtávolabbról itt is a Maestro stábtagja, Carey Mulligan szemlélheti a dolgok alakulását, neki csak 1 díj jutott ki, amikor osztották. Anette Bening (Nyad) pontosan ugyanúgy áll, mint Jodie Foster a szomszédban (2+1 különdíj), de a dobogó az itt is kemény.
Tisztes távolból kémlelheti az ádáz csatát Sandra Hüller, akinek végül nem jött össze a dupla jelölés (ScarJo 2019-es Házassági történet + Jojo Nyuszi komlóját követte volna), de 15x így is elhappolta a nagyok elől az Egy zuhanás anatómiájával a győzelmet. A küzdelem az elején, tényleg hajszálokon múlik, mindkét élmenőhöz van 3-3 statos és 1-1 lélektani hozzátoldás. Emma Stone (Szegény párák) diadallistáján ott a Globe, a Choice és a BAFTA, Bella Baxter pedig össz. 35 sikert hozott neki. Ennél egy hangyányit többet kapart össze Lily Gladstone (Megfojtott virágok), 39-et, de nála bejátszik ehhez további 9 felfedezett megnevezés és még 2 említés (1 a The Lost Countryért, 1 év színésznőjeként), s bár a Choice után megszeppent, azért a szakmai díjat behúzta. Ezzel tartva életben reményeit, hisz a BAFTÁ-ra nem jelölték, s mivel van átjárás a brit és az amerikai akadémia között, sejthető, hogy az európaiak inkább Emmával lesznek. Amerika viszont arról a történelmi tettről szavaz, hogy végre indiánok helyett őslakosoknak hívják egyre többen azt a rasszt, s ehhez mi lehetne a legjobb reklám, ha nem az első amerikai színésznő ilyen vérvonallal, aki Oscart kap?
A többiek: Természetesen Barbie, azaz Margot Robbie hiányától készült ki a net, kategória 4.-ként 5 másik díjjal vigasztalódhatott. De ne feledjük el Greta Lee-t az Előző életekből (2 díj), Cailee Spaenyt, mint Priscillát (1); Fantasia Barrino színpadról 1. mozifilmes szerepére adaptált főhősét a Bíborszínből (1) vagy a BAFTÁ-n a Rising Star szobrot hazavivő Mia McKenna-Bruce-t a Hogyan szexeljünkből (1). Az 1-esek táborát erősíti még Vickey Krieps, az egyetlen feltűnően nagy 0-ázó pedig Natalie Portman lett a May Decemberből.
Bombabiztos – a rendezők
Az Oscar-jelöltek: Még utoljára elő kell szedni azt a bizonyos dominanciamérőt. Attól függetlenül, hogy a netes hiszti itt is ment, alapvetően egy nagyon korrekt rendezőlistát láthatunk, akik legalább 4x nyertek a szezon során. Az alsó határt Justine Triet (Egy zuhanás anatómiája) éri el. Szép emelkedő sorrenddel tudunk haladni, ugyanis Yorgos Lanthimos (Szegény párák) 5 (+1 visionary különdíj), Jonathan Glazer (Érdekvédelmi terület) 6, Martin Scorsese (Megfojtott virágok) pedig 7 diadalt számolhatott össze az elmúlt hónapokból. Christopher Nolan viszont egy egész ici-picikét… na jó, brutálisan gigantikusat vert rájuk: az Openheimerért végre Oscart nyerő brit direktor 51x jött ki győztesen egy eseményből, közte a szakmai, Globe, Choice, BAFTA kötelezővel. Lapozhatunk!
A szakma másik kedvence: A rendezők céhe minden évben a legjobb elsőfilmesnek járó pacsit is kiosztják, ez idén kérdés nélkül Celine Songot illette az Előző életekkel, hisz ezelőtt még csak fogatáson se járt, úgy vágott bele az életrajzi ihletésű alkotásba. Ő lett a 2. a kategóriában, mert bár élesben megállt 7-nél, 32x lett kiemelve elsőfilmesként. Ez hasonló könnyedség, mint ahogy azt tavaly Charlotte Wells tette a Volt egyszer egy nyárral.
Egyéb ismerős győztesek: 22 rendezés kapott a nagy tortából falatot, a top5-öt érintettük, Greta Gerwig 6. lett 4 verseny és 1 különdíj birtokosaként a Barbie-val, szóval Lanthimos és Triet közé beékelődve. A másik nagy elsőfilmes Cord Jefferson volt az Amerikai irodalommal, ő 2 éles és 4 debütáns megnevezésig jutott. A 9.-12. helyeken jól csengő nevek követik egymást 2-2 ponttal: Alexander Payne (Téli szünet), Todd Haynes (May December), J. A. Bayona (A hó társadalma), Matteo Garrone (Én vagyok a kapitány). Az egyszeriek maradéka pedig felvonultatja a Pókverzum 2 trióját, Hayao Miyazakit (A fiú és a szürke gém), Andrew Haigh-t (Mind idegenek vagyunk), és dicséretes mód Chad Stahelskit a John Wick 4-ért. Nagy hiányzó nincs is, Michael Mann odaadó hitelességre törekvéséért csak 1 technikai különdíjat vett át a Ferrarinak még a szezon elején, szóval teljesen ő se távozott üres kézzel.
Dominancia: Nolan 51-55 mezőny (2 különdíjjal), 51-23 Oscar-jelöltek (1 különdíjjal)
A hetedik… vagy a nyolcadik, te magad légy! – a legjobb filmek
A többiek: A csúcspontot megfordítom és ezúttal nem hagyok ki semmit. A legjobb filmre a kategória top9-ét és a Maestrót jelölték, ami 0-ával végülis vezeti a listát – hátulról. Utolsó pillanatokban, már ezen a héten és hétvégén iratkozott föl 2 új cím, az egészen eddig csúnyán hanyagolt Vaskarom és a keresztényfilmes átadón győztes Betlehemi történet. Az 1-1 sikert aratók még a teljes szezon erősorrendjének megfelelően így festenek a 12.-től a 19. helyig: May December, A fiú és a szürke gém, A hó társadalma, Beszélj hozzám!, Close Your Eyes, Hulló levelek, Origin, Hogyan szexeljünk. Többnyire visszatérő és ismerős címek azoknak, akik idáig eljutottak az olvasással. Két vígjáték győzelmével emelkedik 11. helyre az Ott vagy, Istenem? Én vagyok az, Margaret, mely a teljes királykategóriában csak 1 győzelmet aratott. Már a top10-ben találjuk 2 sikerrel a Mind idegenek vagyunkat, bár az nem kijelenthető, hogy feltétlenül ettől bitorolná a Maestro a helyet. 21 mozi érdemelt ki a szezon során legjobbnak járó pecsétet, a Maestro tehát 22. a listán.
Az Oscar-jelöltek (kivéve a Maestro): A 9. helyen a Téli szünet áll a maga 3 rendes és 6 vígjátéki vagy fontos casting győzelmével. Pusztán a számok alapján az erősorrend 8.-ja az Érdekvédelmi terület 4 éles és a BAFTA britfilmes diadalával. A 7. az Amerikai irodalom, 5+2-es rátával, ami nem elég az Egy zuhanás anatómiájának megelőzéséhet és a 6. pozíció eléréséhez. A francia film 6-tal áll ebben az összevetésben, de ide hozta magával a Cannes-i és az Európai Filmdíjas pedigréjét. A legjobb 5 elit klubját, azokat, akik az előző rendszerben is már itt lettek volna ilyen alapon, a Szegény párák nyitja, mely 6 önerős babérja mellett +2-t szedett össze, köztük a Globe musical/vígjáték értékelését. A 4. a részben legnagyobb riválisa, a Barbie, amely szintén 6 teljes értékű hódítása mellett nem 2 extrát hozott házhoz, hanem 14-et, bennük a Choice vígjáték kategóriáját és az új Globe blockbuster kezdeményezését.
A dobogóra lépéshez azonban az 5-6 fődíj vajmi kevés, nagyobb craft pedig az Előző életekbe szorult, mely 13x bizonyult a legjobbnak itt-ott, néha a 2. helyre repülve. Ez az a vonzerő, amivel életben maradt a szkriptek között a Sundance kedvenc. Ami végül visszaelőzte az a Megfojtott virágok, mely 15-ig jutott és innen vezeti a többiek bolyát. Az mögötte szoros, de előtte pár sivatagnyival odébb található az Oppenheimer a maga 37-es csúcsteljesítményével. Ha jön a hang, ez lesz a 8. szobra a filmnek, ha nem, akkor „csak” a 7. – lehengerlő!
Hiányérzetet, valaki?
A törzsolvasók itt most egy naaaaagy és hosszú összegző táblázatra számíthattak, ami ez alkalommal nincs, de no para. Tavaly belebegtettem egy kiegészítő cikket az Oscar hype lecsengése utánra az alternatív kategóriákkal, mint a kaszkadőr és a casting, csak már az élőzés is egy sokkos, nehéz lelki állapotban történt a szokott minőséggel. Idén nem marad már el, s mivel az 1. táblázatomat is anno az Oscarral zártam le, a 10. is megérdemli ugyanezt. Ott majd picit jobban el tudunk időzni pár érdekességen, amire ezeknél sose jutott kapacitás.
Erre még márciusban számíthattok, de ma este a Facebook oldalunk jön a szokásos élő közvetítős kibeszélő. A Disney+-on 23:30-tól lesz a bevonulás, majd éjféltől a gála, ott tali! Addig pedig még egy laza, de jól összevágott montázs a 2024-es Oscar 32 nagyjátékfilmjéből:
%20díjazás%20alapján){kind=link}
