Andor 2. évad, alkotó: Tony Gilroy, rendezők: Ariel Kleiman, Janus Metz, Alonso Ruizpalacios, szereplők: Diego Luna, Kyle Soller, Stellan Skarsgard, Genevieve O’Reilly, Denise Gough, amerikai sci-fi kalandsorozat, 2. évad (12 rész, 44-61 perc), 2025., 12 éven aluliaknak nem ajánlott!
Összeáll a kép
A felkelés szolgálatába állva Cassian Andor kalandjai folytatódnak egy újabb évad erejéig. Az Andor továbbra is az egyik legjobb, ha nem a legjobb Star Wars sorozat, pedig alig jelenik meg benne valaki a régi karakterek közül. A Zsivány Egyes cselekményét vezeti fel, méghozzá az egyén szintjén, kémek, katonák, politikusok, orgyilkosok, forradalmárok, egyszerű polgárok tetteinek és döntéseinek bemutatásával. 
Az Andor 1. évada túl jó volt ahhoz, hogy ne kapjon folytatást, ráadásul még nagyon távol voltunk a Zsivány Egyes – Egy Star Wars történet cselekményétől, így további részekre volt szükség, hogy teljesen összeálljon a kép. Nos, mostanra szépen össze is állt. A sorozat középpontjában továbbra is Cassian Andor (Diego Luna) áll, aki tulajdonképpen a véletlennek köszönhetően csatlakozik az ellenálláshoz. Amikor azt írom, hogy a középpontjában áll, akkor ezt nem úgy kell elképzelni, hogy minden csak és kizárólag róla szól, mert bizony van olyan rész, melyben nem is szerepel. Az első évadban rengeteg szereplőt ismertünk meg különféle háttértörténettel és motivációval, ők továbbra is jelen vannak a cselekmény aktív részeseként. Természetesen Andor személye, az ő története lesz az, ami ezt az egészet összefogja, neki kell meghoznia a végső döntést az öngyilkos küldetés előtt.
Amíg az 1. évad felsorakoztatta az ellentétes oldalon álló szereplőket, addig a második évadban ezek a szereplők egy békés bolygó sorsába avatkoznak be – a korábban már megismert – indítékaik szerint. A bolygón őshonos pókfaj fonalából a létező legjobb minőségű kelme készül évezredek óta, ám a Ghorman felszíne alatt olyan ritka ásványkincs rejtőzik, ami a Birodalom számára nélkülözhetetlen hatalmi törekvéseinek megvalósításához. Hogy ezt akadálytalanul kitermelhessék, át kell venniük a teljes irányítást a bolygó felett, ezért titkosszolgálati módszerekkel zűrzavart okoznak a lakosság körében. A két évad között egy év telt el, ezalatt Cassian rengeteg küldetésen vett részt, most éppen birodalmi tesztpilótának kiadva magát a legújabb TIE vadászt lovasítja meg, hogy aztán ő is kivegye a részét a ghormani kalandból, mely ugyancsak több évet ölel fel.
Ahogy az eredeti trilógia a mának üzen (az akkori mának, de tulajdonképpen a jelennek is), úgy ez a sorozat is. Ezen üzenet(ek) megfogalmazásával a Disney-nek komoly gondjai akadtak az utóbbi időben, de szerencsére az Andort hozzáértőkre bízták. A második évadban a goebbelsi propaganda köszön vissza, de könnyen beleláthatjuk a hidegháborús időszakot és mai világunkat is. A hatalmat gyakorlók álhírekkel, erőszakkal, hamis ellenségképpel, fenyegetéssel, zsarolással, rendeletekkel stb. irányítanak, uralják a közgondolkodást, alakítják a közhangulatot. Egyéneket látunk, akik elismerésre, dicsőségre, előléptetésre vágynak, vagy csak simán pénzre, vagyonra. Egyesek hisznek az eszmében és harcolnak érte, mások kiábrándulnak, elbizonytalanodnak vagy távol maradnak, ne adj isten mindkét oldalt szolgálják. A sorozatban mindenféle embertípus megtalálható. Bár Cassian a rengeteg harcba belefáradt és vissza akart vonulni, egy nagyobb célnak rendeli alá a saját önös érdekeit.
A kritika megírása során végig gondban voltam, mert nem akartam magamat ismételni, már pedig a 2. évadra szinte minden igaz, amit az 1. évad megnézése után leírtam. Azóta mindössze annyi történt, hogy újabb sorozatok kerültek ki, ám ezek csak megerősítették azon véleményem, miszerint még mindig az Andor a legszínvonalasabb mind közül. Úgy viszi tovább a Star Wars örökséget, hogy Palpatine is csak említés szintjén jelenik meg, a többiek pedig egyáltalán nem. Egy politikai thrillert kapunk, egy kémfilmet, mely az otthonunkba, a hétköznapjainkba hozza el a messzi-messzi galaxist.
(A trailerrel vigyázni, mert spoileres!)
Az Andor legnemesebb erénye, hogy mélyen emberi, ugyanakkor emiatt volt bennem a hiányérzet is. Rengeteg univerzumot felvonultat, különböző nyelveket, kultúrákat, tárgyakat, öltözékeket, szokásokat, de ebben a történetben mindenki az emberi fajt képviseli, a többiek csak statiszták. A Star Wars többek között a sokszínűsége miatt szerethető (amikor éppen nem tolják túl), javák, vukik, ewokok, huttok, taszkenek, gamorraiak, mindenféle különös lények népesítik be és fontos szerephez jutnak benne a robotok is. Ez most nincs meg, de talán az alkotók is úgy voltak vele, hogy a bemutatott gaztettekre más nem is képes, csak a mi fajunk. A lezárást megkönnyezi az embert és gyönyörűen vezeti fel a Zsivány Egyest meglepő és szívet melengető fordulattal.
