The Duke of Burgundy, rendező: Peter Strickland, szereplők: Sidse Babett Knudsen, Chiara D’Anna, Eugenia Caruso, Monica Swinn, angol filmdráma, 104 perc, 2014. (18)
Ládába zárt szerelem
Ebben a filmben nincsenek grófok és még csak nem is Burgundiában forgatták, hanem nálunk. Van benne viszont két nő, akik lepkéket gyűjtenek és közben szeretik egymást. Ez Peter Strickland harmadik szokatlan filmje. Mivel eddig összesen három egészestés filmet rendezett, beszélhetünk egyfajta védjegyről.
Evelyn (Chiara D’Anna), a bejárónő elkésik, majd kifelejt egy ruhadarabot a mosásból, ezért munkaadója, Cynthia (Sidse Babett Knudsen) megbünteti. Evelyn, a bejárónő elkésik, majd kifelejt egy ruhadarabot a mosásból, ezért munkaadója, Cynthia megbünteti. Evelyn, a bejárónő elkésik, majd kifelejt egy ruhadarabot a mosásból, ezért munkaadója, Cynthia megbünteti. Ennél a pontnál elkezdünk gyanakodni, hogy talán Evelyn ezt az egészet nem véletlenül csinálja. És valóban így van, a The Duke of Burgundy egy leszbikus bdsm (kötözés-fegyelmezés, dominancia-alávetettség és szadizmus-mazochizmus) kapcsolatról szól.
A rendező a hetvenes évek erotikus filmjeit öltöztette új köntösbe úgy, hogy az előbb említett kapcsolat mélylélektanára helyezte a hangsúlyt és a testiség csak a legszükségesebb mértékben van jelen. Látszólag Cynthia diktál, hiszen ő a ház úrnője, valójában ez az alá-fölé rendeltségi viszony megfordul. Evelyn határozza meg, hogy mikor mi történjen, így válik a házimunka is a szertartás részévé, ahol minden hibáért büntetés jár. Nem tudom, hogy Strickland a leszbikus bdsm kapcsolatok szakértője-e, mert nem értek hozzá, mint ahogy a női lélek rezdüléseit is csak amatőr rádiósként fogom és próbálom megfejteni. De azt tudom, hogy amit látunk és hallunk, az teljesen hihető, az értékítélet nélkül közvetített érzések és gondolatok egyeznek azzal, ami az átlagemberben megfogalmazódik a téma kapcsán. A film nem akarja senki fejében helyretenni a dolgokat, de nem is ez a feladata. A helyszín és az időpont nem ismert, igazából nem is lényeges. Egy biztos, a nők már eljutottak az önszerveződésnek arra a szintjére, amikor jól elvannak férfiak nélkül is, vagyonra és tudásra tettek szert és tudományos szimpóziumokat tartanak egymásnak. Cynthia rovarokat gyűjt és tanulmányoz, a duke of burgundy a kockáslepke angol elnevezése, innen a film címe. Az egész ház tele van velük, a legváratlanabb pillanatban bukkanak fel, olykor egyenesen Cythia vaginájából repülnek ki. Mint minden kapcsolat, ez sem mentes a feszültségektől és egy idő után megfogalmazódik az a kérdés is, hogy az előre meghatározott, már-már rutinszerű koreográfia meddig képes fenntartani az izgalmakat. Mikor a szertartásosság megöli a változatosságot, a két nőnek fontos döntéseket kell meghoznia. Mindezt Srickland gyönyörűen becsomagolja nekünk egy teljesen sajátos atmoszférát teremtve, ahol a zene, a vágás, a kellékek, a díszletek és a jelmezek a női szerelem és szexus metafizikáját segítik feltárni előttünk. Mindezt a hazai helyszínek és stáb rendkívül színvonalas és hathatós közreműködésével.
