Tűnj el! – kritika


tunj elGet Out; rendező: Jordan Peele; főszereplők: Daniel Kaluuya, Allison Williams, Catherine Keener, Bradley Whitford, Caleb Landry Jones, Lil Rel Howery, Betty Gabriel, Marcus Henderson, LaKeith Stanfield, Stephen Root; amerikai horrorfilm; 104 perc; 2017 (16)

Ál/agy

Megoszlanak a viták arról, hogy mi számít bele a horrofilmek kategóriájába – van, aki szerint csak az olyan történetek, amikben a természetfeletti is felbukkan, míg mások ide sorolják a pszicho-thrillereket, a torture porn alkotásokról nem is beszélve. Az elsőfilmes Jordan Peele munkája, a Tűnj el! is határeset, de mivel akadnak benne nem létező dolgok, ráakaszthatjuk nyugodtan a ’horror’ címkét.

tunj el 1Valószínűleg mindannyian voltunk már olyan helyzetben, hogy bemutattak minket egy olyan társaságban, ahol a bemutató embert leszámítva nem ismertünk senkit. Hogy ezután mi történik, az sok mindentől függ: előfordulhat, hogy sikerül hamar az egymásra hangolódás, ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy kínos szituációba keveredünk. Nekem személy szerint általában nehezen mennek az ilyen helyzetek, és a Tűnj el! című filmet látva eszembe jutott egy-két kínos emlék, de ezekkel most inkább nem fárasztanám az úgyis a filmre kíváncsi olvasót.

Jordan Peele debütáló rendezésében a menő fényképésznek számító Chris kínos ismerkedési szituban találja magát – először látogat el barátnője szüleihez. A barátnő fehér, Chris viszont fekete, és ezt a szülők még nem tudják, Chris pedig aggódik. Márpedig amikor megérkeznek, a szülők nagyon kedvesnek és barátságosnak mutatkoznak, szóval szó sincs itt rasszizmusról, ugyanakkor valami nem stimmel. Az apa túlságosan is jópofára próbálja venni a figurát, a muter valamilyen rejtélyes hipnózisban utazik, az öccs pedig egy igazi kretén. És akkor a nagyon furán viselkedő, beszívott holdkórosokként viselkedő fekete személyzetről még nem is beszéltünk.

Eddig egy kicsit úgy tűnik, mintha az Apádra ütök újabb verzióját látnánk (vagy mintha valamelyik saját családlátogatásunk elevenedne meg), de aztán egyre több baljós jel mutatkozik. Peele lassan, de pont a megfelelő mértékben adagolja a feszültséget, a néző pedig egyre jobban várja, hogy mikor borul már ki a bili. Természetesen ki is borul, és valami egészen szokatlan tárul elénk, de ennél többet a cselekményről tényleg nem szeretnénk elmondani.

A Tűnj el! egészen újszerűen közelít a horror műfajához, és ez talán annak is köszönhető, hogy a rendező a komédia világából érkezett – korábban a Key & Peele című tévés humorszériából vette ki kreatívan a részét. A humora persze most sem hagyta el: a Chris barátjaként feltűnő Rod gondoskodik a nevetésfaktorról. De persze nem ez a vonal dominál, a Tűnj el! ugyanis elsősorban komoly film, és egészen új megközelítésből foglalkozik a rasszizmus témájával. Érdekes amúgy, hogy az amúgy fehér apától, illetve fekete anyától származó Peele akkor kezdte el tervezgetni a projektet, amikor Barack Obama harcba indult első elnökségéért, vagyis 2008-ban. Kilenc évre rá sikerült elkészülni a filmmel, ami nagyjából feleannyi pénzbe került, mint a Kincsem, viszont világviszonylatban már 183 millió dolláros bevétel felett jár (ezáltal Peele is erősíti azon fekete rendezők kicsiny táborát, akinek egy filmje átlépte a 100 milliós álomhatárt).

A Tűnj el! tele van rengeteg szimbólummal, de ezek megkeresését inkább a nézőkre bízzuk, arra pedig igencsak kíváncsiak vagyunk, hogy a rendező mivel rukkol elő legközelebb. Soha rosszabb debütálást.

8.szék

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Évente 15 régi magyar filmet restaurál a Filmarchívum
Következő cikk Kib*zgatóhelyettesek 1. évad - kritika