Évente 15 régi magyar filmet restaurál a Filmarchívum


Egyetlen filmkocka sem veszhet el!

A Fábri Zoltán életmű és Radványi Géza Valahol Európában című filmjének restaurálásával elindult a magyar filmörökség digitális felújításának hosszú távú programja a Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívumban.

Évente 15 klasszikus magyar film kockáról-kockára történő, teljes körű restaurálását indította el az idén 60 éves Filmarchívum. „A Filmarchívum gyűjteménye Európában páratlan mennyiségű filmkincset tartalmaz. A magyar filmörökség felújítása mostantól tervezetten, éves bontásban, a Filmarchívum működésébe beépítve zajlik a Filmalap felügyelete alatt, a Magyar Filmlabor szakemberei és neves operatőrök közreműködésével. A cél az, hogy a legkiemelkedőbb magyar filmek ismét, kiváló képi és hangminőségben a moziban is a közönség elé kerüljenek.” – nyilatkozta Ráduly György, a Filmarchívum vezetője.

Idén lenne 100 éves Fábri Zoltán, ezért a 2017-es program elsősorban az ő életműve köré szerveződik. Fábri 1955-ben, Törőcsik Mari és Soós Imre főszereplésével forgatott klasszikusa, a Körhinta legteljesebb verzióját három eredeti filmanyagból állították össze az archívum filmtörténész-restaurátorai. A film régi szépségét csak a most kezdődött digitális restaurálás tudja visszaadni, mert segítségével észrevétlenül javíthatók az eredeti kameranegatív súlyos sérülései, s egytől egyig pótolhatók a hiányzó kockák is. (Eredetileg 140 kópia készült a kameranegatívról, s emiatt szinte méterenként rongálódott a filmszalag). Így a Magyar Filmlabor a film lehető legteljesebb és technikailag legjobb változatát szkennelheti be 4K felbontásban.

A Körhinta nemzetközi sikere az 1956-os cannes-i filmfesztiválon indult, ahol François Truffaut még a Cahiers du Cinema ifjú filmkritikusaként, ezt a filmet tartotta a nagydíjra érdemesnek és Törőcsik Marinak adta volna legjobb női alakítás díját.

2017-ben számos nemzetközi díjas alapmű újul meg, köztük a Hannibál tanár úr (1956), az Édes Anna (1958), a Két félidő a pokolban (1961), A Pál utcai fiúk (1968) és Az ötödik pecsét (1976).

Az eredeti nitrofilmekből állították össze a restaurátorok a háború után újjászülető magyar filmgyártás első nagy klasszikusa, a Valahol Európában legteljesebb változatát. Radványi Géza 70 évvel ezelőtt forgatott alkotása volt az első világsikert aratott magyar film. Radványi „regényesített híradónak” hívta a többnyire otthontalan árvagyerekek főszereplésével forgatott, új stílusú filmet, mely a háborús pusztuláson túl azt is ábrázolta, hogyan él tovább a könyörtelenség a gyereklélekben.

https://youtu.be/G5_8_P-RYgk

Az idei tervben szerepel Kertész Mihály 100 éve forgatott Az utolsó hajnal című alkotása, Enyedi Ildikó Az én XX. századom című, Cannes-ban Arany Kamera díjat nyert első mozifilmje, Sára Sándor 80 huszár című alkotása és még az idén elkezdődik Szabó István és Makk Károly filmjeinek a teljes körű felújítása is.
A teljes körű, 4K-s felbontású restaurálás mellett, ebben az évben elkezdődött régi magyar közönségfilmek 2K-s, azaz adásminőségű felújítása is.

Nemrég készült  el A légy, Rofusz Ferenc 1980-ban bemutatott animációs rövidfilmjének, az első magyar Oscar-díjas alkotásnak a digitálisan felújított változata.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Lovesick 1-2. évad - kritika
Következő cikk Tűnj el! - kritika